5 - Az elektronikus kapcsolattartás kézbesítési szabályai

Az elektronikus kapcsolattartás kézbesítési szabályait a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 394/H. §-a szabályozza.

„Pp. 394/H. § (1) Elektronikus kapcsolattartás esetén a kézbesítésre e § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A kézbesítési rendszer útján a fél beadványa informatikai szempontból ellenőrzésre kerül. Ha a beadvány nem felel meg az informatikai követelményeknek a fél erről a benyújtási folyamat részeként közvetlenül értesítést kap. Ha a fél beadványa megfelel az informatikai követelményeknek, erről a fél a kézbesítési rendszer útján értesítést (a továbbiakban: befogadás-visszaigazolás) kap. A befogadás-visszaigazolás a következő adatokat tartalmazza:

a) a feladó neve,

b) a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési száma,

c) a befogadás időpontja és

d) a beadvány azonosítására alkalmas információ.

(3) A befogadás-visszaigazolásban megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni.

(4) A bíróság a hozzá érkezett beadványról a fél részére – automatizáltan – a kézbesítési rendszer útján érkeztetési igazolást küld, amely tartalmazza:

a) a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számát,

b) a beadvány fél általi megnevezését,

c) a beadvány érkeztetésének időpontját — nap, óra, perc pontossággal meghatározva — és a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát,

d) a beadványt érkeztető bíróság elnevezését,

e) azt a figyelmeztetést, hogy az értesítés nem igazolja a beadvány lajstromozását,

f) azt a tájékoztatást, hogy az illetéket hogyan kell megfizetni,

g) — ha a beadványnak másik bíróságon előzménye van és a beadvány adatai alapján megállapítható, hogy abban a bíróság tévesen került megnevezésre, azonban a beadvány egyéb adataiból megállapítható, hogy a fél a beadványt mely bírósághoz kívánta benyújtani — az arról való tájékoztatást, hogy az ügyben eljáró bíróság mikor érkeztette a beadványt, továbbá az új érkeztetési azonosítót.

(5) A beadvány elektronikus úton való benyújtása esetén az illetéket jogszabályban foglalt módon kell megfizetni, a 95. § (3) bekezdése és a 124. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásának pedig a beadvány érkeztetését követő három munkanapon belül helye nincs.

(6) A fél a bírósági irat kézbesítéséről, annak az elektronikus kézbesítési tárhelyén történő elhelyezéséről a kézbesítési rendszer útján az általa megadott elektronikus levélcímére — az érkezést követően haladéktalanul, majd három nap elteltével ismételten — értesítést kap.

(7) A fél az iratot az iratra mutató internetes hivatkozás megnyitásával veheti át. Az internetes hivatkozás megnyitásával elektronikus tértivevény jön létre, amely automatikusan megküldésre kerül a bíróság és a fél részére; az elektronikus tértivevény igazolja, hogy az iratot átvették. Az internetes hivatkozás megnyitását megelőzően a kézbesítési rendszer útján a fél számára megismerhetővé kell tenni legalább a bíróság nevét, a bírósági irat érkezésének időpontját, és az ügy számát.

(8) Ha a fél a bíróság által megküldött bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén történő elhelyezését követő ötödik munkanapon sem veszi át, akkor a bírósági iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). Ha a kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, a bíróság és a fél a kézbesítési rendszer útján automatikus tájékoztatást kap.

(9) Ha az iratot azért nem lehetett kézbesíteni, mert a fél vagy képviselője a kézbesítési rendszer azon szolgáltatását megszüntette, melyen keresztül a részére a bírósági iratok kézbesítésre kerülhetne, a felet vagy képviselőjét a bíróság pénzbírsággal (120. §) sújtja és a bírósági iratot papír alapon kézbesíti.

(10) A kézbesítésre a 99 . (5) bekezdését nem lehet alkalmazni.”

Magyarország megújul