Perbeszéd helyett párbeszéd a közigazgatási ügyekben

1. Melyek a közigazgatási közvetítés sajátosságai?

A bírósági közvetítői eljárás közigazgatási ügyben akkor indulhat meg, ha a felperes keresetet nyújtott be valamely Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, és a felek és érdekeltek hozzájárulásával a bíró elrendeli az eljárás lefolytatását. A felek olyan ügyekben egyeztethetnek közvetítői eljárás keretében eredményesen, amelyekben széles rendelkezési jog illeti meg őket.

Egyes perekben nincs lehetőség ilyen eljárásra (pl. az adóigazgatási ügyben hozott adóhatósági döntések tárgyában). Az eljáró bírótól kérhet tájékoztatást arról, hogy az Ön ügyében lefolytatható-e bírósági közvetítői eljárás. 

2. Mely ügyekben javasolt a bírósági közvetítői eljárás lefolytatása?

Az adott eset körülményeinek ismerete alapján lehet erről állást foglalni. Példálózó jelleggel kiemelhető néhány ügytípus:

  • közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek,
  • közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perek (pl.: hatósági szerződéssel kapcsolatos per),
  • olyan – nem kizárt ügyek – amelyekben a hatóság több jogszerű döntés közül szabadon mérlegelve választhat (pl.: építésfelügyeleti hatóság által alkalmazott jogkövetkezmény felülvizsgálata iránt indított közigazgatási per)
  • egyéb, jellemzően a hatóság mérlegelési jogkörében hozott határozatának felülvizsgálata iránt indított perben (pl.: kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat esetében a kártalanítás összegszerűsége tekintetében)

3. Milyen az előnye van a közvetítői eljárásnak?

A bírósági közvetítő segítségével olyan egyezséget köthetnek a felek, ami minden fél és érdekelt számára előnyös és megfelel a jogszabályoknak. A közvetítői eljárásban nem szükséges bizonyítási lejárást lefolytatni.

A közigazgatási perekben a felek, (különösen a hatóság) rendelkezési jogai a szigorú jogszabályi rendelkezésekből adódóan korlátozottak, azonban még így is lehetnek döntési alternatíváik, amelyek alapján egyezséget köthetnek.

4. Ki kezdeményezheti a bírósági közvetítői lejárást?

A bíró akkor rendelheti el a közvetítői eljárást, ha minden fél és érdekelt hozzájárul. A közvetítés időtartamára – de legfeljebb két hónapra a bíróság felfüggeszti a közigazgatási per tárgyalását. A feleket közvetlenül meg fogja keresni az eljárásban közreműködő bírósági közvetítő. Annak érdekében, hogy mihamarabb megtörténjen az eljárás elkezdésére vonatkozó egyeztetés, célszerű megadni a felek telefonos elérhetőségét is a bírónak. A per felfüggesztésének kéthónapos időtartamán belül van lehetősége a feleknek - a bírósági közvetítővel együttműködésben -, az egyezség létrehozására.

5. Hol kerül sor a bírósági közvetítői eljárás üléseire?

A közigazgatási ügyekben zajló közvetítői eljárást a közigazgatási és munkaügyi bíróság székhelyén lévő törvényszék bírósági közvetítői folytathatják le, azaz pl. a Pécsi Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróság esetén a Pécsi Törvényszékre kijelölt bírósági közvetítők járnak el.

6. Mi történik a bírósági közvetítői eljárást követően?

Ha a felek a közvetítői eljárás során az erre nyitva álló kéthónapos határidőben írásos egyezséget kötnek, amit a bírósági közvetítő megküld az (alapperben) eljáró bíróságnak. A haladéktalanul folytatódó perben a kitűzött tárgyaláson a jogszabályoknak megfelelő egyezséget a bíró jóváhagyja, így annak ítélet hatálya lesz. A per ezzel befejeződik.

Ha a felek a közvetítői eljárásban nem kötnek egyezséget vagy nem tudnak teljes körűen megállapodni, erről a tényről – a két hónapos határidőn belül - a közvetítő értesíti a bíróságot. A per ebben az esetben is a hagyományos módon folytatódik.

7. Mit jelent a titoktartás a közigazgatási ügyhöz kapcsolódó bírósági közvetítői eljárásban?

A közvetítés során a felek tudomására jutott információt sem a perben, sem azon kívül nem használhatják fel. A közvetítőt is titoktartás köti.

8. Vannak-e pénzbeli előnyei a közvetítői eljárásnak?

A bírósági közvetítői eljárásért a feleknek nem kell fizetniük. Az eljárás során felmerülő költségeiket (pl. utazás) maguk viselik, ha másként nem állapodnak meg.