A bírók politikai aktivitása a bírói ethosz fényében

justice

Magyarországon történelmi vívmányként tekintünk arra, hogy a bírák számára tilalmazott a politikai tevékenység. Az összeférhetetlenségi szabályt a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvénycikk fogalmazta meg először.

Ez a tilalom azonban az Európai Unió több országában nem érvényesül, sőt kifejezetten segíti a bírói előmenetelt, ha a politikai hovatartozás a párttagság, vagy párttisztség viselésében is megjelenik. A bírói függetlenség megítélése szempontjából fontos jelenséggel az egyes országokon belül, de európai szinten is kevesen foglalkoznak. Ezért is érdekes a német bírósági fogalmazók versenydolgozata, amelyet a fenti címen adtak közre.

A dolgozat elsőként éppen Saar-vidék szövetségi tartomány egykori miniszterelnökének, igazságügyi miniszterének a példáját hozza fel, aki a miniszteri székből került az Alkotmánybíróságra. Ellenkező példaként hozza fel a büntető ügyekben szigorúan ítélkező, népszerű bírót, aki lemondása után politikai pártot alapított. A közvélemény akkoriban még kifogásolta ezeket az eseteket. Ilyen felzúdulás már nem volt 2018 őszén, amikor CDU/CSU frakció második vezetője – most az elnöki szék várományosa - az Alkotmánybíróságra került, s néhány napon belül elnökhelyettessé választották. Az Alkotmánybíróság maga is foglalkozott a bírák politikai megnyilvánulásaival. Döntése szerint a bírák számára megengedett a politikai véleménynyilvánítás, ha az nem sérti a pártatlanság látszatát. A dolgozat szerint a gyakorlatban a magasabb szintű bíróságokra való kiválasztásnál a politikai elkötelezettségnek jelentősége van. A bírók ezért érezhetik azt, hogy karrierútjuk szempontjából előnyös, ha tagjai valamely politikai pártnak.

A politizálás Svédországban is megengedett a bíróknak. Két olyan miniszterelnökük is volt, akik korábban bíróként tevékenykedtek. Olaszországban nem tiltott, hogy a bíró akár parlamenti képviselő is legyen. Svájcban határozott időre választják a bírókat és a politikai párttagságnak meghatározó jelentősége van. Ezzel szemben Kelet-Európában jellemzően tiltott a bírók politikai tevékenysége. Ilyen tilalom, azonban már Ausztriában sincs. Ott csupán a bírók fogadtak el 2007-ben egy „Welser Erklärung” elnevezésű nyilatkozatot, amelyben azt tanácsolják a bíróknak, hogy a pártatlanság látszatára is ügyelve, ne legyenek tagjai politikai pártoknak és tartózkodjanak a politikai aktivitástól a szolgálatuk alatt. Ennél még szigorúbb iránymutatást adtak ki a bírók számára az Egyesült Királyságban.

A dolgozat számba veszi a tárgykörre vonatkozó nemzetközi és európai irányelveket. Bemutatja továbbá a bírói politizálás mellett és az ellene szóló érveket.

Forrás: 
A dolgozat teljes szövege: Team Germany: Political activity of judges in the light of judicial ethics. THEMIS semi-final D, 2015
http://www.ejtn.eu/Documents/THEMIS%202015/Written_Paper_Germany4.pdf