Szabadságvesztés is kiszabható ittas járművezetésért – Jogos a kérdés dr. Sárközy Szabolccsal, a Kecskeméti Törvényszék bírájával

Thumbnail

Előfordul, hogy egyetlen nap alatt öt-hat ittas járművezetés miatt indult ügyet tárgyal dr. Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Törvényszék büntető kollégiumának vezetője. A bíró szerint sajnos az még mindig gyakori Magyarországon, hogy valaki „iszik és vezet”, ahelyett, hogy „inna vagy vezetne”, pedig az ittas járművezető a jogosítványa mellett akár a szabadságát is elveszítheti. Az e heti Jogos a kérdésben a büntetőbíróval tapasztalatairól, zéró toleranciáról, és az alkoholisták kényszergyógykezeléséről beszélgettünk.
 
 
A WHO adatai szerint a magyarok, finoman szólva, nem vetik meg az alkoholt. Mit érzékelnek ebből a bíróságok?
 
Ma hét, tegnap hat ittas járművezetéses ügyet tárgyalt a tanácsom, és egyszerűen nem tudjuk magunkat utolérni, mert folyamatosan érkeznek hozzánk az újabbak. Szóval Bács-Kiskun megyében sajnos egyáltalán nem számít ritkaságnak, hogy valaki „iszik és vezet”, ahelyett, hogy „inna vagy vezetne”. Ráadásul az efféle esetek száma az utóbbi időben inkább nőtt, mint csökkent, ami egyébként súlyosító körülményként vehető figyelembe.
 
 

 

Súlyosító körülményként? Ez hogy fér össze azzal, hogy minden ügyet egyedileg kell elbírálni?
 
A kettő között nincs ellentmondás. Mindenki magáért felel, és csak azért lehet elítélni, amit bizonyíthatóan elkövetett. Ugyanakkor a büntetésnek nem csak az a célja, hogy valakit személy szerint büntessen, hanem az is, hogy másokat visszatartson a bűnelkövetéstől. Ezt nevezzük generális prevenciónak. A bűncselekmények elszaporodottsága az ítélkezési gyakorlatban súlyosító körülménynek számít.
 
 
Hol húzódik a magyar jogban a toleranciahatár? Szokták mondani, hogy Németországban például egy pohár sör még belefér.
 
Nálunk nem. Magyarországon zéró tolerancia van érvényben, ami azt jelenti, hogy akár a legcsekélyebb mértékű alkohol elfogyasztása is minimum szabálysértési eljárást von maga után. És ez nem azt jelenti, hogy a hazai jogszabályok kirívóan szigorúk. Valójában egyre kevesebb állam engedi meg, hogy akár csak egy pohár bor elfogyasztása után volánhoz üljön valaki.
 
 
Kimondottan részegnek kell lenni ahhoz, hogy az ittas járművezetés már bűncselekménynek minősüljön, vagy elég a bódult állapot is?
 
A jogalkotó e tekintetben egy objektív mércét vezetett be. E szerint ittas állapotban lévő az a személy, akinek a szervezetében 0,5 gramm / liter véralkohol, illetve 0,25 milligramm / liter levegőalkohol koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas alkohol van. Nincs tehát jelentősége annak, hogy a járművezető látványosan részeg-e vagy sem. Elegendő, ha valaki megissza azt az alkohol mennyiséget, ami a fent említett értékek kiváltására alkalmas. Aki kevesebbet ivott, tehát például 0,5 alatti véralkohol koncentrációnál kisebb érték előidézésére alkalmas alkohol van a szervezetében, az szabálysértést követ el. Ez esetén enyhébb büntetésre számíthat. De szeretném felhívni rá a figyelmet, hogy a szabálysértőket 1 hónaptól 1 évig terjedő időtartamra el lehet tiltani a járművezetéstől. Ha pedig az eltiltást nem kategorizálják, akkor az utánképzést von maga után.
 
 
Vagyis egy megismételt KRESZ vizsgát?
 

Igen. A törvény kategorikusan kimondja: az ittas járművezetőt el kell tiltani a járművezetéstől. A bíróság viszont dönthet úgy – például ha mondjuk egy első bűncselekményes járművezetőről van szó, vagy az ittasság foka nem kirívó –, hogy csak B, C, vagy D kategóriára kiterjedően rendeli el a tiltást – függően attól is, hogy milyen kategóriát érintett az elkövetés. Ez esetben nem kell utánképzésen részt venni. Miután az eltiltás időtartama letelik, az okmányiroda visszaadja az érintett jogosítványát. Utánképzésnél viszont tanfolyamra kell járni és vizsgázni is kell, ami egy súlyos joghátrány.

 

adult-1866883_960_720.jpg

Ha már a kategóriákról beszélünk, mi történik akkor, ha például egy targoncavezető munkaidő után a személygépkocsijával ittasan balesetet okoz?
 
Akkor targoncát sem vezethet egy ideig. A baleset után a rendőr elveszi a jogosítványát, igaz, az eljárás későbbi szakaszában előfordulhat, hogy a munkagépre visszakapja, de autót továbbra sem vezethet. Volt olyan ügyünk, amelyben az elkövető arra panaszkodott, hogy jogosítvány nélkül napi 10 kilométert kell gyalogolnia munkába és vissza. Ez bizony egy olyan joghátrány, amit adott esetben szükségszerűen el kell szenvedni.
 
 
Gyakori, hogy az ittas vezetők megpróbálják kimenteni magukat a tárgyaláson?

 
Nem. Általában nem mentegetőznek, hiszen az ittas járművezetés miatt indult eljárások jellemzően tettenéréssel kezdődnek.
 
 
És milyen körülményeknek lehet befolyása az ítéletre?
 
Számtalan tényezőre kell figyelni: mennyi utat kívánt megtenni, szállított-e utast, hogy gyér forgalmi viszonyok között vezetett-e, vagy egy forgalmas főúton. Ezeknek mind lehet szerepe a büntetés kiszabásakor.
 
 
Enyhébb megítélés alá esik, ha valaki éjszaka, cammogva a kertek alatt autózott hazafelé?
 
Akár igen. A büntető törvénykönyv a büntetési tételeket tól-ig formában határozza meg. Az ittas járművezetés alapesete 2 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett vétség. Ha az elkövető súlyos testi sértést okoz, az már egy bűntetti alakzat, és legfeljebb 3 évi szabadságvesztés szabható ki érte, és így tovább. Ezeken a kereteken belül értékelheti a bíró az eset sajátos körülményeit. Ha senki sem sérül meg, a kérdésben említett példa elkövetőjét valószínűleg pénzbüntetésre, esetleg közérdekű munkára ítélné a bíróság. De fontos hozzátenni: ha valaki tudatosan és notóriusan szembehelyezkedik a közlekedési szabályokkal, akkor nyilván számolni kell azzal, hogy előbb-utóbb a legsúlyosabb szankciót, a letöltendő szabadságvesztést fogják vele szemben alkalmazni.
 
 
Időnként hallani lehet olyan esetekről, amikor kábítószerfüggők gyógykezelését rendeli el a bíróság. Ugyanez előfordulhat alkoholisták esetében is?

 
Korábban ismert olyat a büntetőjog, hogy alkoholisták kényszergyógyítása. Az új Btk. ezt nem ismeri, de már a korábban használatosból is kikerült. Az elvileg nem kitárt, hogy ha valakit felfüggesztett szabadságvesztésre ítél a bíróság, és elrendeli a pártfogó felügyeletét, akkor egyúttal magatartási szabályként előírja, hogy az elítélt vegyen részt a gyógyulását szolgáló terápián. De a gyakorlatban ilyen megoldással még nem találkoztam.