"Bírák vagyunk..." ünnepi kiadvány a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény kihirdetése 150. évfordulója tiszteletére - Puky Gyula gondolataival

Puky Gyula

Az emberi társadalom életében épp úgy, mint az egyes emberek szívében két ellentétes erő áll folytonos harcban egymással: a jogérzet és a szenvedély. Mennél erősebbek a szenvedély hullámcsapásai, annál erősebb védsáncokat kell emelnünk a jog és igazságérzet védelmére. Ezt a feladatot akarta megvalósítani a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény. Nálunk, ahol a politikai pártélet ütere erőteljesebben lüktet, alkotmányos intézményeinknél fogva mindenkinek kötelessége – nemcsak joga, de kötelessége – a politikai pártküzdelmek harcterére kilépni, s tudjuk, hogy a pártküzdelem szenvedélyeket támaszt. Csak a bírói kar az, amelyet az idézett törvény eme kötelezettségek súlya alól felmentett. Ez tehát a bírói karra nézve nem a politikai jogok gyakorlásnak megszorítását jelenti, hanem ezzel a törvény a bírói kart egy eminens kiváltsággal ruházta fel, - kiváltsággal, mely a bírói kart a társadalom összes tényezői fölé emelte. Ezt a kiváltságunkat szeretett bírótársaim óvnunk, ápolnunk és – ha valaha védelemre szorulna – védelmeznünk kell utolsó leheletünkig.” (1) 

                                                                                                                                    Puky Gyula 


(1) Legyen ez az épület mindenkor az igazság temploma. Debreceni Ítélőtábla. Debrecen, 2016. 67. o.

 

Puky Gyula jogi tanulmányai és vizsgái után 1867-ben Abaúj megye tiszti főügyésze, 1868-ban pedig törvényszéki helyettes bírája és rögtönítélőszéke rendes bírája volt. 1871-ben a kassai törvényszékre kapott bírói kinevezést. 1877-ben nevezték ki pótbírónak, majd 1882-ben rendes bírónak a budapesti királyi táblára. 1890-ben kúriai rendes bíró lett, előbb polgári, majd a legfőbb bírói testület egyik büntető tanácsában. 1891-ben Debreceni Királyi Ítélőtábla elnökévé nevezték ki. 1919-ben, 79 éves korában halt meg.