Bírók Trianon után, avagy dr. Juhász Andor elfeledett beszédfoszlányai a hazaszeretetről

Thumbnail

Dr. Juhász Andort, a Magyar Királyi Kúria egykori elnökét nagy tekintélyű jogtudósként és a bírói függetlenségért megalkuvások nélkül kiálló igazságügyi vezetőként őrizte meg az emlékezet. Kortársai, például Némethy Imre, a Magyar Közigazgatás szerkesztője, ugyanakkor nem kevésbé fontos jellemvonásának tartotta a bírósági beszédeiben is gyakorta kifejezésre juttatott hazaszeretetét:
 
„Mint régi törzsökös felvidéki magyar család leszármazottja és Abaúj-Torna vármegye volt tiszti főügyészének fia, mélységesen átélte lelkében a trianoni megpróbáltatást és a trianoni Magyarország legsúlyosabb éveiben is eredményesen és tevékenyen szolgálta a magyar Felvidék ügyét” – írta Némethy az 1941. október 5-én közölt nekrológjában.
 
Az első világháborút lezáró trianoni szerződés magyar igazságszolgáltatásra gyakorolt hatása kevéssé kutatott fejezete a magyar alkotmány- és jogtörténetnek. Pedig nagy változások zajlottak le akkor: a 20. század elején felállított 11 királyi ítélőtáblából 5, a 64 királyi törvényszékből 24, a 390 királyi járásbíróságból pedig mintegy 150 maradt a csonka országban. 
 
Dr. Juhász Andor ekkor a Budapesti Királyi Ítélőtábla elnöke volt. A bíróság 1920-as őszi évnyitó ülésén elmondott beszéde gyászbeszéd az 1000 éves Magyarország felett:
 
„Hosszadalmas, de felesleges is volna azoknak a fizikai és pszichikai akadályoknak a felsorolása, amelyek az eredményes bírói működés elé tornyosulnak, s amelyekkel az új honfoglalás érdekében mégis meg kell küzdenünk. A megélhetés kibírhatatlan gondjait, a jogfolytonosság megszakadásából származó időnkénti alkotmányjogi aggályainkat súlyosbítja az a mélységes lelki bánat, amely szegény hazánk balsorsa miatt tölt el bennünket. Mi bírák lángoló hazaszeretetünknél s erősen kifejlett jogérzékünknél fogva fokozottabb gyötrelemmel észleljük a durva erőszaknak és a szégyenteljes jogfosztásnak azt a szűnni nem akaró sorozatát, mely szerencsétlen nemzetünket sújtja. Hát még azok, akiknek bölcsője az elrablott országrészek valamelyik kedves pontján ringott! Még gondolatunk sem szállhat el zavartalanul az apai ház küszöbéhez és jó szüleink sírhantjához. Hiszen úgy lehet, hogy az a durva kéz, amely leszaggatja a magyar utcák és terek ősi nevét, az ő fejfájukról is lekarcolta a gyermeki kegyelet magyar betűit. De amikor a legjobban sajog a szívünk, ugyanakkor kiolthatatlan lánggal lobog fel lelkünkben a megváltás, a feltámadás reménye.”
 
A már akkor is tekintélyes bírót azonban a nemzeti tragédia csak még nagyobb munkára sarkallta. Ars poeticáját a Budapesti Hírlap tudósítása szerint ekként foglalta össze a közigazgatási bíróság, a Kúria és a budapesti táblabíróság 1932-es közös ülésén:
 
„A bírói és ügyészi kar zúgolódás nélkül teljesíti felelősségteljes hivatását, mert tudatában van annak, hogy a legnagyobb erőfeszítés árán is fenn kell tartani a magyar jogszolgáltatás jó hírnevét és emelkedett színvonalát a végből, hogy kulturáltságunknak ezzel a legelőkelőbb bizonyítékával domborítsak ki az egész világ előtt a középkori kegyetlenséggel meghozott trianoni ítéletnek az igazságtalanságát.”
 
Ugyanabban az évben egy másik alkalommal a bírók feladatát és felelősségét jelölte ki. Mint fogalmazott: „[a] magyar bírák hivatottak elsősorban arra, hogy az igazság és emberszeretet igéinek állhatatos terjesztésével életre keltsék a magyar összetartásnak és nemzeti összeforradásnak virágba még sohasem szökkent, gyümölcsöt még sohasem hozott, dermedt palántáját s ezzel mérhetetlen szolgálatot tegyenek a magyar feltámadás szent ügyének.”
 
Dr. Juhász Andor tudományos, szervezői és igazságszolgáltatási munkája mellett arról is tanúságot tett tehát, hogy pártoskodás és politikai befolyás nélkül, a bírók és a bíróságok függetlenségének megőrzése mellett is megélhető a hazaszeretet. A hazaszeretet megélésének legnemesebb módját pedig a bírók és a bíróságok vonatkozásában a magas színvonalú és emberközpontú ítélkezésben jelölte meg.
 
Ismert, hogy az Országos Bírósági Hivatal évről évre megemlékezik a nagytekintélyű kúriai elnökről. Ennek jegyében 2018. szeptember 20-ára kiállítást és konferenciát szervezett a Magyar Igazságügyi Akadémia, valamint egyetlen napra megnyílik Juhász Andor egykori „munkahelye", a Kossuth téri Igazságügyi Palota. Pénteken pedig újabb múltidézővel jelentkezünk a birosag.hu-n és az OBH Facebook oldalán.