Nemzetközi konferencia és könyvünnep a Bíróságtörténeti Héten

Nemzetközi Konferencia

Nemzetközi KonferenciaAz Igazságügyi Palota volt évtizedeken át a legmagasabb bírói fórum székhelye és az ország főtere, a parlamenttel, a minisztériumokkal és a Kúria épületével együtt hűen jelképezi a hatalommegosztás elvét is - fogalmazott köszöntőjében dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke azon a nemzetközi konferencián, amelyet a 150 éves a bírói hatalom gyakorlásának kihirdetéséről szóló 1869. évi IV. törvénycikkre emlékezve rendezett meg az Országos Bírósági Hivatal.

A Bíróságtörténeti Hét rendezvényén Handó Tünde az épület sorsával párhuzamot vonva hangsúlyozta: az elmúlt 30 évben sikerült visszatérnünk a gyökereinkhez, az elmúlt évek pedig arról szóltak, hogyan lehet megőrizni a 19. századi etoszt, miközben megteremtjük a 21. század bíróságát.
 
Varga Judit igazságügyi miniszter köszöntőjében kiemelte: a bíró függetlenség a jogállam esszenciája, az állampolgár számára pedig maga a bíróság jelenti az igazságszolgáltatást, ezért mérföldkő a bírói hatalomról és függetlenségről szóló 1869-es törvény. Ez volt az első állomása a modern magyar államiságnak és annak az igazságügyi reformnak, amely leszámolt a feudális korszakkal - fűzte hozzá.

Varga JuditVarga Judit szólt a magyar bíróságok európai megítéléséről, az igazságügyi eredménytáblán elért eredményeiről, ami véleménye szerint azt igazolja, hogy a magyar bírák gyorsan és hatékonyan ítélkeznek. Az elődökhöz hasonlóan ma is az a cél - tette hozzá -, hogy a bírói hivatás álljon minden párt felett, legyen elismert és jól megfizetett pálya.

Dr. Osztovits András, a Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatója a konferencián elmondta: a 1869. évi törvény a ma bíráját is segítheti. A bírói függetlenség a modernkori alkotmányosság alfája és elődeink nagy eredménye volt az is, hogy sikerült elismertetni a bírói függetlenséget a jogalkotóval is.

Osztovits András szerint a bírói függetlenséget ma egyre távolabbról érik kihívások, az uniós törvények és az uniós bíróságok döntéseinek alkalmazása komoly feladatot jelent a mindennapokban, de új típusú kihívás elé állítja a bírákat az online tér előretörése is az ítélkezés és a függetlenség terén egyaránt - hangsúlyozta.

A konferencia résztvevői az OBH legfrissebb saját gondozásban megjelent kiadványait is megismerhették.

Az I. Mátyás és az igazságszolgáltatás című reprezentatív kiadvány Mátyás az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényalkotói szerepét és tevékenységét mutatja be, összegyűjtve a 2018-as Mátyás Király Emlékév keretében szervezett bíróságtörténeti konferencia előadásait. A kötetet Prof. dr. Balogh Elemér, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető tanára méltatta.

Bíróságtörténeti különszámot adott ki szeptemberben - az OBH támogatásával - a Rubicon történelmi magazin. Erről prof. Dr. Hermann Róbert,  a Veritas Kutatóintézet vezetője beszélt, aki kiemelte: a nívós magazin 21 jogász, történész és jogtörténész írását tartalmazza, a tanulmányok a középkori és a modernkori időszakkal is foglalkoznak, a magyarországi bíráskodás ezer évét ölelve fel.

Nemzetközi Konferencia

A bírói hatalom gyakorlásáról szóló, 150 éve kihirdetett 1869. évi IV. törvénycikk emlékére megjelent „Bírák vagyunk…” idézetgyűjtemény egykori bírák gondolatait tartalmazza, útmutatóként a mai kor bírái számára. A könyvet dr. Bagossyné dr. Körtvélyesi Mária, a Berettyóújfalui Járásbíróság bírája, a reprezentatív kiadvány szerkesztője mutatta be.

A konferencián az 1869. évi IV. törvénycikk jelentősége mellett az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiban bekövetkezett változásokról, a szomszédos országok bíróságtörténeti kutatásairól is szó esett, a hazai jogtörténészek mellett lengyel, szlovák, osztrák és román szaktekintélyek tartottak előadásokat, többek között Christian Neschwara, a bécsi egyetem professzora, és dr. Mezey Barna tanszékvezető egyetemi tanár is.
 
A 2019-es Bíróságtörténeti Hét nemzetközi konferenciájának második napján szó lesz többek között a precedensjog és a kódexjog dilemmájáról, a bírói függetlenség és felelősség érvényesüléséről, de a résztvevők megismerhetik a lengyel igazságszolgáltatás elmúlt 150 évének történetét és a felvidéki városi és megyei bíráskodás előzményeit is.