Tudta-e? 1635. május 12-én alapította Pázmány Péter esztergomi érsek a Nagyszombati Egyetemet

Thumbnail

• Az esztergomi érsek a grazi egyetemen már komoly oktatói múltat tudhatott magáénak
• A nagyszombati egyetemet az ellenreformáció jegyében alapította
• Egy erős teológiai fakultást akart létrehozni, amely hatékonyan veszi fel a küzdelmet a reformációval
• 1619-ben Bécsben ugyanezzel a céllal alapított kollégiumot (mai nevén: Pazmameum) a magyar lelkészképzés elősegítésére
• 1635-ben a jezsuita rend római vezetője is jóváhagyását adta az egyetem létrehozásához
• Az egyetem alapító oklevelét Pázmány Péter 1635. május 12-én bocsátotta ki
• Az esztergomi érsek szerette volna az akadémiát a császárral és a pápával is elismertetni
• II. Ferdinánd király helybenhagyta az alapítást, VIII. Orbán pápa azonban megtagadta, hogy pápai bullával erősítse meg
• A pápa azt kifogásolta, hogy az egyetem csak teológiai és bölcsészeti fakultással rendelkezett, jogi és orvosi fakultása nem volt
• A Nagyszombati Egyetemen az oktatás 1635. novemberében kezdődött el
• Az intézmény első rektora, tényleges megszervezője Dobronoki György volt
• A jogi kar – Lósy Imre és Lippay György érsekek adományából – 1667. január 2-án kezdte meg működését
• A jogi karon az alapítólevél szerint háromféle jogot kellett volna tanítani: kánonjogot, római jogot és hazai jogot
• A római és a hazai jog oktatásához nem volt elegendő tanár, és a hallgatók körében sem volt népszerű, számuk messze elmaradt a várttól
• Problémát jelentett az is, hogy az egyetem nem tudott önálló helyiséget biztosítani a jogi kar előadásainak
• A kánonjogot a teológián, a római és a hazai jogot Nagyszombatban, az esztergomi káptalan helyiségeiben tanították
• A helyhiány miatt az előadásokat és a gyakorlatokat csak a kora reggeli és a déli órákban lehetett megtartani
• 1753-ban Mária Terézia elrendelte az egyetem szervezeti és oktatási reformját
• Háromról két évre csökkentette a bölcsészeti tanulmányok idejét és elrendelte a tanulmányi rendszer reformját is
• A reformok érdekében 1765-ben tanulmányi bizottságot hívott össze, amely részletes szervezeti reformtervet is kidolgozott

Nagyszombat_Trnava-archiwalne-z-XVIIIw.jpg

• Mária Terézia 1769-ben az egyetemet királyi pártfogás alá helyezte és elrendelte az orvosi kar felállítását
• 1770-ben megjelent az egyetem új szabályzata, a Norma Studiorum
• A Norma Studiorum szerint az intézet élére elnököt (főigazgatót), a karok élére pedig kari igazgatókat neveztek ki
• Az egyetem legfőbb irányító testületét (Consistorium) az elnök, a kari igazgatók és a kancellár alkotta
• A Consistorium mellett működött az akadémiai Magistratus, amely választott tisztviselőkből (rektor, kancellár, dékánok, seniorok) állt
• A Magistratus szerepe csak formális volt
• 1775-ben a jogászok tanulmányi idejét három évre emelték
• A jogi fakultástól a jól képzett és a fennálló rendhez hűséges állami hivatalnokok oktatását várták el
• Mária Terézia 1777-ben rendelte el, hogy az egyetem Budára költözzön