Tudta-e? 1687 novemberében mondtak le ellenállási jogukról a magyar nemesek

I. Lipót

•    Az 1687/88 során, Pozsonyban tartott országgyűlésen a magyar rendek I. Lipót kérésére lemondtak a több évszázada fennálló ellenállási jogukról.
•    Az országgyűlés alsótáblája 1687. november 7-én, a felsőtábla november 10-én fogadta el a határozatot.
•    A lemondásra azután került sor, hogy az I. Lipót által vezetett Habsburg-csapatok a magyarokkal karöltve 1686-ban visszafoglalták Buda várát.
•    A nemesi ellenállási jog gyökerei II. András 1222. évi Aranybullájáig vezethetők vissza. 
•    Az Aranybulla 31. cikkelye úgy szólt, hogy amennyiben a király a nádor figyelmeztetésére sem tartja meg a bullában foglaltakat, az egyházfők, a jobbágyurak és az ország nemesei a hűtlenség vétke nélkül fellázadhatnak az uralkodó ellen.
•    A nemesek ellenállási jogát több koronázáskor kiadott királyi hitlevél is megerősítette.
•    Az ellenállási jogot az adómentesség, a személyes szabadság és a speciális katonáskodási kötelezettség mellett a nemesek negyedik sarkalatos jogának tekintette Werbőczy István is a Tripartitumban.
•    Az 1687/88. évi országgyűlésen a rendek döntöttek az akkor 9 és háromnegyed éves, később I. József néven uralkodó magyar király megkoronázásáról is, és elfogadták Magyarországon az örökös királyságot.
•    Az ellenállási jogról való lemondást követően tért át az uralkodó az abszolutista jellegű kormányzásra.
•    Az abszolutizmus Magyarországon 1790-ig, II. József haláláig tartott.

(A képen: I. Lipót. Fotó forrása: wikipedia.org)