Tudta-e? 1869. július 15-én lépett hatályba a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvénycikk

tudta-e

•    1869. július 15-én lépett hatályba az 1869. évi IV. törvénycikk a bírói hatalomról
•    A törvény újraértelmezte a bíró fogalmát Magyarországon
•    A törvény hatására új bírói modell született: a bíró szakmailag felkészült, függetlenségét garanciák védik, élethivatása az ítélkezés és az igazságszolgáltatás
•    A törvény hatása napjainkban is él, ez a modernkori bíráskodás alapja
•    A törvény kihirdetésének napja csaknem 20 éve a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepe, július 15-e minden évben a Bíróságok Napja
•    A törvény meghatározó jelentőségét az adja, hogy rendelkezett a hatalmi ágak szétválasztásáról: „Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik. Sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak”. 
•    Deklarálta a bírói függetlenséget, amelynek garanciája volt, hogy a bíró kizárólag „a törvények, a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek s a törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni és ítélni.”
•    A bírói függetlenség biztosítékait a törvény három csoportba sorolta:
o    rögzítette a bírói egzisztencia anyagi alapjait szolgáló biztosítékokat
o    meghatározta a bírói összeférhetetlenség kritériumait, a bíró integritásának védelmét szolgáló garanciákat
o    kimondta a bírói hivatás szakmai elvárásának követelményeit
•    A bírói egzisztencia függetlenségét az alábbi módon biztosította: az állami fizetés nem leszállítható, a bíró elmozdíthatatlan, az aktív kor a 70. életév betöltéséig tart
•    A jogalkotó meghatározta a nyugállományba küldés feltételeit, valamint megtiltotta az áthelyezést és a szervezetrendszer átalakítását
•    A bíró feddhetetlenségének védelmét az összeférhetetlenség szabályozásával kívánta biztosítani
•    Rögzítette a gazdasági összeférhetetlenséget: a bíró nem végezhetett kereskedelmi, ipartestületi tevékenységet, nem fogadhatott el ajándékot, adományt, járadékot vagy nyugpénzt, és nem lehetett vagyonkezelést végző gyám vagy gondnok
•    Szabályozta a foglalkozásokkal, hivatali álláshelyekkel összekapcsolható összeférhetetlenséget: a bíró nem lehetett országgyűlési képviselő, királyi jegyző, ügyvéd, tanár, tanító, nem viselhetett állami vagy törvényhatósági hivatalt
•    A törvény alapvető szabálya, hogy megtiltotta a politikai tevékenységet: a bíró nem lehetett politikai folyóirat tulajdonosa, kiadója, szerkesztője, valamint politikai szervezet, gyülekezet, munkásegylet tagja
•    A törvény elsőként szabályozta a bírák alkalmazási feltételeit, korábban a bírák részére nem volt meghatározva egységes szakmai követelmény
•    A jogi képzettséget az alábbi feltételekkel igazolták: köz- és váltóügyvédi vizsga, vagy a jogi felsőoktatásban letett szabályszerű elméleti vizsgák, három éves jogi gyakorlat, sikeres gyakorlati bírói szakvizsgálat
•    A törvény korszakalkotó szabályozásával érvényesítette a modern polgári igazságszolgáltatás alapvető szempontjait és utat nyitott a modern hazai bírósági rendszer kiépítéséhez