Tudta-e? A Kúria előtt a Hétszemélyes Tábla volt a legfelsőbb szinten ítélkező bíróság

Kúria

•    A mohácsi csatavesztést követően, a királyi udvar Bécsbe költözésével átalakult Magyarországon a központi felsőbíróságok szervezete
•    1526 után a perükben igazságot keresők egyre gyakrabban fordultak a helytartóhoz, aki rendszerint a nádor volt
•    A helytartó három főpap és három főúr közreműködésével ítélt az elé terjesztett ügyekben
•    Kezdetben hét főből állt a grémium, így alakult ki a Hétszemélyes Tábla elnevezés a XVII. század végére, amikor a tábla már rég nem hét személyből állt
•    A török háborúk lezárását követően, a XVIII. század elején igazságügyi szervezeti reformra került sor
•    Az 1715-ben felállított bizottság javaslatait az 1723. évi országgyűlésen cikkelyezték be
•    Az 1723. évi XXIV. tc. a Hétszemélyes Tábla ülnökeinek számát az elnök mellett 14-re, az 1741. évi XXIV. tc. 18-ra emelte
•    A Hétszemélyes Tábla első fokon nem ítélkezett, általában a Királyi Táblán fellebbezett ügyekben járt el
•    A Hétszemélyes Tábla elnöke a nádor volt, akit az országbíró helyettesíthetett
•    Eleinte évente négyszer 40 napig üléseztek: Vízkeresztet, húsvétot, Szent István és Szent Márton napját követő időszakokban
•    A 18. század közepére már csak évi kétszer 40 napi ülésszak maradt meg, Vízkereszt és Szent István napja után
•    Az 1723-as szervezeti reformot követően a Hétszemélyes Tábla Pestre költözött, az egykori épület a mai Ferenciek terén állt
•    A Hétszemélyes Táblán a pereket a Királyi Tábla ülnökei adták elő
•    A Hétszemélyes Táblán új bizonyítási eljárásra már nem került sor, a tábla a benyújtott írásbeli anyagok alapján döntött
•    Az érvényes döntéshez legalább 11 tag jelenlétére volt szükség
•    Az ítéleteket a Királyi Táblán foglalták írásba