Tudta-e? Magyarország 1587. október 21-én tért át a Gergely naptár használatára

Gergely naptár

• A Gergely-naptár a világ legismertebb és leginkább használt kalendáriuma, amely XIII. Gergely pápáról kapta a nevét.
• A pápa 1582. októberében vezette be, hogy a Húsvét megközelítőleg minden évben arra az időszakra essen, amikor a korai katolikus egyház ünnepelte.
• XIII. Gergely pápa 1582. február 24-én kibocsátott Inter gravissimas kezdetű bullája rendelte el a Gergely-naptár használatát a katolikus államok számára. A protestáns és ortodox vallású országokat nem kötötte a naptár bevezetését elrendelő bulla. 
• A naptárreform megvalósítását nem Gergely pápa találta ki először, már korábban is napirenden volt az egyházban a kalendárium reform.
• IV. Sixtus pápa 1465-ben a naptárreform kidolgozása miatt kérette Regiomontanust a Vatikánba, Regiomontanus időközben bekövetkezett halála azonban megakadályozta a reform véghezvitelét.
• A 15. század vége felé pontosabbak lettek a csillagászati számítások, így a reform egyre sürgetőbbé vált. A Salamancai Egyetem 1515-ben és 1578-ban két alkalommal is megkereste a Vatikánt a reform ügyében.
• 1545-ben a tridenti zsinat hatalmazta fel V. Pál pápát a naptárreform kidolgozására, a munkálatok 1582-re fejeződtek be.
• Az 1577-re elkészített tervet a reformot kidolgozó bizottság a korszak neves csillagászaival és matematikusaival véleményezeztette, akik tovább pontosították a kalendárium-tervezetet. Közülük a legnevesebb Alysius Lilius calabriai doktor, filozófus és asztronómus volt.
• A naptár első nyomtatott változata Vincenzo Accolti kiadásában látott napvilágot Rómában, pápai engedéllyel.
• A Gergely-naptár bevezetésének eredeti célja a Julianus-naptár korrekciója volt, amely évente 0,0075 nappal rövidítette le a korábban is 365 napos évet, hogy jobban hozzáigazítsa a napéjegyenlőséghez. 
• Az új naptár bevezetésével 1582. október 4-ét 1582. október 15-e követte a korábbi 13 évszázad alatt bekövetkezett csúszások korrekciója érdekében. 
• A reform megváltoztatta a szökőévek számolásának napját. Egy év átlagos hossza 365,2425 nap lett, amely megközelítőleg azonos volt a Föld Nap körüli keringésének idejével, amely 365.2422 napra jön ki. Minden olyan évben, amely néggyel osztható, szökőév van, kivéve azokban az években, amelyek százzal oszthatóak, hacsak nem oszthatóak négyszázzal is. pl. 1700, 1800, 1900 nem szökőév, de 2000 viszont igen. 
• A szökőnap február 29-e lett, ellentétben a Julianus-naptárral, amely négyévente két február 24-ét írt elő. Mivel a százzal osztható évek nem minősültek szökőévnek, azaz minden négyszáz évben három szökőév kimaradt, a Gergely-naptár szerinti évszámítás nem csúszott el a szoláris évhez képest.
• A Gergely-naptár használatára elsősorban a katolikus országok tértek át, akik tengerentúli gyarmataikon is bevezették. 
• II. Fülöp 1582. szeptember 29-én Spanyolországban, Portugáliában és a spanyol fennhatóság alá tartozó területeken, a spanyol és portugál gyarmatokon is bevezette a Gergely-naptár használatát. 
• Jagelló Anna lengyel királynő a lengyel-litván unió területén, a pápai bulla kiadásával egyidejűleg tette kötelezővé az új naptár használatát. 
• A brit birodalom és a későbbi Egyesült Államok csak 1752-ben tért át a Gergely-naptár használatára.
• Magyarországon 1583-tól a klérus rendelete nyomán parhuzamosan használták a Gergely-naptárat és a Julianus-naptárat. 
• A Gergely-naptár hivatalos bevezetésére 1587. október 21-én került sor, az országgyűlés beleegyezésével.  
• Az utolsók között 1918-ban Oroszország, 1919-ben Szerbia és Románia, 1924-ben Görögország tért át a Gergely-naptár használatára.