Tudta-e? Magyarországon is perdöntő bizonyítéknak számított a bajvívás 1526 előtt

Thumbnail

•    A bajvívás (duellum, judicium duelli) perbeli bizonyításként feltehetően a 13. században terjedt el Magyarországon
•    A bajvívást Európa más országaiban is elismerték bizonyítékként
•    A bajvívást istenítéletnek tartották
•    Úgy vélték: a bíróság színe előtt, bizonyos szabályok mellett megvívott bajban Isten azt a felet veszi oltalmába, akinek oldalán az igazság áll
•    A 14. századtól bajvívást csak a királyi udvar bíróságain és a megyei törvényszékek előtt rendelhettek el
•    Büntető perekben általában a bíró, magánjogi jogvitákban a felek megállapodásával, vagy kihívással rendelhették el a bajt
•    A bajrahívás általában egy facövek (chewk) átadásával történt
•    Ha a kihívott a bajszérűn nem jelent meg, bajonbukottnak minősült és elvesztette a perét 
•    Bajt lehetett személyesen és bajnok útján is vívni
•    A király, az egyháziak, a nők és az izraeliták csak bajnok útján vívhattak
•    A bajvívás lehetett lovas baj (a király udvar bíróságai előtti perben), gyalogbaj (törvényszékek előtti perekben) és ún. „meztelen” baj is
•    Súlyos bűncselekmény esetén a bíró „meztelen”, életre-halálra szóló, karddal és mez nélkül vívott bajra is kötelezhette a feleket
•    Bajt mindig bajszérűn vívtak
•    Fegyverként használhattak kardot, botot, tőrt, dárdát és más eszközöket is
•    A bajvívás addig tartott, míg az egyik felet lefegyverezték, a küzdelmet feladta, kiszorították a bajszérűről, esetleg holtan esett össze
•    Ha valaki bajvívásban ölte meg az ellenfelét, az büntethetőséget kizáró oknak számított
•    A bajvíváson a bíró is jelen volt, az eredményt is ő állapította meg
•    Ha az alperes elvesztette a bajt, elvesztette a perét is
•    Ha a felperes veszített a bajban, a bíró „örök hallgatásra” ítélte, igényét többet bíróság előtt nem érvényesíthette az alperessel szemben
•    A felek a bajvívás alatt kiegyezhettek egymással, békebírság lerovása mellett
•    A bajvívást az 1486:18. tc. megszüntette és a lovagi becsületbíróságokra szorította vissza
•    Ha valaki a lovagi becsületbíróság előtti perében a bajvívást elveszítette, becstelenséggel bűnhődött