Tudta-e? Milyen perbeli cselekményeket végeztek a hiteleshelyek?

Thumbnail

• Az írástudás kiváltsága idejében a hiteleshelyek gyakran közreműködtek a percselekményekben
• A hiteleshelyek egyházi testületek voltak
• A királytól kapott privilégium alapján oklevélkiadási kiváltsággal és saját pecséttel is rendelkeztek
• A hiteleshelyek illetékessége az a megye volt, amelynek területén székhellyel rendelkeztek
• Akadtak országos hatáskörrel is rendelkező hiteleshelyek, mint a budai vagy a székesfehérvári káptalan
• A hiteleshelyeknek általában két fajtája volt, a káptalan és a szerzetesrendek mellett működő konvent
• A hiteleshelyek nemcsak oklevéladással foglalkoztak, hanem a 13. századtól, a poroszlói tisztség megszűnése után a perbeli cselekmények kivitelezői is lettek
• Kibocsáthattak idézést, elrendelhettek határjárást, részt vettek tudományvételek felvételében, de szolgáltak tanúbizonyságként is
• Tevékenységükről mindig jelentést kellett küldeniük a megbízójuknak
• Megbízó lehetett a király pl. adományokba történő iktatás esetében, vagy az őket kirendelő bíró is
• A hiteleshelyek működésének törvényességét a király felügyelte, és ha visszaélést tapasztalt, visszavonhatta a hiteleshelynek adományozott pecsétet
• Az oklevélhamisítást szigorúan büntették Magyarországon is, a királyi oklevelek hamisítása hűtlenségnek számított, fő- és jószágvesztés járt érte 
• A hiteleshelyi emberek általában nem egymagukban, hanem a király, a nádor vagy a bíró emberével lettek kiküldve
• A kísérők a kiküldő udvartartásához tartoztak, vagy olyan nemesek voltak, akik abban a megyében éltek, ahol a perbeli cselekményt végre kellett hajtani
• Aki megtagadta a kötelesség teljesítését, azt bírsággal sújtották
• A hiteleshelyi és a bírói emberek eskü alatt jártak el