Tudta-e? Mit takar a visszaűzés, mint perorvoslat?

visszaűzés

•    A visszaűzés (repulsio), vagy más néven kard kivonásával történő tiltakozás (evaginatio gladii) a rendi korban általánosan elfogadott perorvoslatnak minősült
•    A repulsio a bírói ítélet végrehajtásának megakadályozására szolgált
•    A perorvoslatoknak több típusa is létezett: a fellebbezés, a perújítás, vagy akár a sérelmes nyilatkozatot tevő ügyvéd nyilatkozatának visszavonását követelő tiltakozás, az ügyvédszó visszavonása
•    Visszaűzésnek csak ún. „gyökeres jog” iránti, azaz a tulajdonjog vitás rendezéséről szóló perekben volt helye
•    Visszaűzéssel az a pervesztes alperes élhetett, aki a per tárgyát képező ingatlan birtokosa volt és birtokon belülről tiltakozott a végrehajtás ellen
•    Ha a pervesztes alperes nem vette tudomásul az ítélet tartalmát, akkor az ítélet felolvasását követően kard kivonásával tiltakozott
•    Tiltakozására a perben érintett ingatlan helyszínére kivonuló bírói ember, valamint a pernyertes felperes előtt kerülhetett sor
•    A tiltakozást a bíróság jegyzékbe vette és határnap tűzésével felszólította a tiltakozót, hogy indokolja azt a bíróság előtt
•    A visszaűzés eredményeképpen új per indult, ha ezt a visszaűző fél ismét elvesztette, perbírsággal bűnhődött, és a perköltségeket is viselnie kellett
•    A perbírság azért lehetett tetemes összegű, hogy a pervesztest az alaptalan visszaűzéstől eltántorítsa
•    Aki az ítélet végrehajtását másodszor is megakadályozta, hűtlenséget követett el, ami miatt fő- és jószágvesztéssel bűnhődött