Tudta-e? A patvarkodás érdemi perbeli kifogásnak számított

Patvarkodás

• Patvarkodás (calumnia) szó jelentése: hamis vádaskodás, rágalmazás, gonosz vagy bosszantó szándékú perlekedés, veszekedés
• A középkori magyar büntetőjogban: jogtalan perlekedés, az ellenfél alaptalan zaklatása
• A Gyöngyösi latin-magyar szótártöredék (Johannes Balbus de Janua „Catholicon", 1487. velencei kiadás) így magyarázza: „Patwarkodny: megh bantany: hamyssan wadolny”
• Az 1823. évi Magyar Polgári Törvény szerint a patvarkodás az „elidősítés”, vagy a „jószág nem bírhatás” mellett „az ügy velejét érdeklő, ügydöntő kifogás”
• A régi magyar jog így fogalmazott: „valamely pernek valaki ellen, két szin alatt vagy különböző úton, csalárdul indítása és kezdése”
• A patvarkodás a perben az elévülés mellett olyan érdemi kifogás volt, amelyre ha sikerrel hivatkozott az alperes, a bíró a pert megszüntette
• Patvarkodásnak számított a két úton való perlés, amikor a felperes ugyanazt a kereseti igényét két bíróság előtt is benyújtotta
• Patvarkodás volt a két címen való perlés is, amikor a felperes ugyanazt a kereseti igényét két jogcímen kívánta érvényesíteni
• Patvarkodás volt az ítélt dolog és az elengedett tartozás iránti perlés
• A patvarkodó büntetése az ügy örökös elvesztése volt
• A patvarkodónak büntetést is kellett fizetnie, ez volt a „vérdíj”: a pénzbüntetés 2/3 része a bírót, 1/3 része az ellenfelet illette
• A magyar irodalom is őrzi a kifejezést: „Móré szétvetett lábbal, egyik kezét csípőre téve állott előttük, és tovább patvarkodott” (Gárdonyi Géza), „A fiatal diák patvarkodott legtöbbet Ocskay előtt Bercsényiék ellen” (Jókai Mór)
• Sandro Botticelli a La Calumnia de Apeles című, 1494-ben készült festménye a patvarkodást, hamis vádaskodást, rágalmazást allegorikus formában ábrázolja