Tudta-e? A polgári házasság bevezetéséig egyházi bíróságok jártak el házassági köteléki ügyekben

Egyházi

•    Az egyházi bíráskodás múltja Magyarországon a patrioniális királyság idejéig nyúlik vissza
•    A Szent István által megalapított magyar katolikus egyház a kezdetektől fogva folyamatosan bővülő kiváltságokkal rendelkezett
•    Az egyház szervezése, adományokkal való gyarapítása és védelme kegyúrként a keresztény uralkodó kötelessége volt 
•    Az egyház kiváltságait II. András foglalta össze 1222-ben kiadott papi bullájában:
o    Privilégium fori, azaz a bíráskodási kiváltság: az egyháziak ügyeiben az egyházi bíróságoknak volt kizárólagos illetékességük
o    Privilegium immunitatis, azaz adómentesség: az egyház mentesült valamennyi adó megfizetésének kötelezettsége alól
o    Privilegium canonis, azaz kánoni kiváltság: az egyházi személyek testi épségének védelmére irányult. Ha valaki egyházi személyre kezet emelt, az egyház kiátkozhatta őt és ez alól felmentést csak a halálos ágyán kaphatott
•    II. András a privilégiumok biztosításán túl megígérte azt is, hogy a sómonopóliumot átengedi az egyház számára
•    II. András többször is megszegte ígéreteit, ezért 1232-ben az esztergomi érsek kiátkozással fenyegette meg őt
•    A kilátásba helyezett büntetés hatására II. András 1233-ban egyezséget kötött az egyházzal, átengedte a sómonopóliumot, és megerősítette az egyházi privilégiumokat
•    Az uralkodó a beregi egyezményben elismerte az egyházi bíróság kizárólagos illetékességét házassági köteléki ügyekben is
•    Az egyházi bíróságok kizárólagosan járhattak el a kánoni házassági köteléki jog kikényszerítésében és a házasság érvénytelenítésében
•    A reformációval egyidejűleg  újonnan létrejövő vallásfelekezeteknek is lett saját egyházjogi szabályozásuk, de a katolikus egyházi bíróságok primátusa a vegyesházasságok esetében is fennmaradt
•    Az egyház monopóliumának II. József próbált véget vetni azzal, hogy a házassági köteléki ügyeket a világi bíróságok hatáskörébe utalta
•    Halálát követően az általa bevezetett reformokat eltörölték és visszaállt a korábban alkalmazott rend
•    Az egyházi bíróságok házassági ügyekben való illetékességét végül az 1894-ben elfogadott egyházpolitikai törvény szüntette meg
•    Az 1894. évi XXXI. törvénycikk bevezette a polgári házasságot Magyarországon, és kimondta, hogy kizárólag a világi bíróságok illetékesek a házassági köteléki perekben