Tudta-e? Vasgyár és szekérraktár volt egykor az Igazságügyi Palota helyén

Igazságügyi Palota

• A bírói hatalomról szóló 1869. évi 4. törvénycikk elfogadását követően, az 1880-as évektől nagyívű igazságügyi építkezés kezdődött el Magyarországon. 
• Bár az 1871. évi 31. törvénycikk úgy határozott, hogy a közigazgatás és az igazságszolgáltatás elválasztása ellenére a bíróságok régi székhelyeiken működjenek tovább, az 1880-as évektől egyre több új törvényszéki palota épült. 
• Az igazságügyi építkezés második hullámára a 20. század első évtizedében került sor, több, megyeszékhelyen kívül működő járásbíróság épült Magyarországon.
• Az igazságügyi épületek követték a korszakra jellemző, uralkodó építészeti stílust: a törvényszéki paloták inkább neoreneszánsz és neobarokk, a járásbíróságok ún. magyaros historizáló stílusban épültek fel. 
• Az igazságügyi épületek építői nem csak képzésük során jártak külföldi tanulmányutakon, hanem a megbízások megszerzése után is tanulmányozták a környező országok bíróságait. 
• Budapesten elsőként a Budapesti Királyi Törvényszéket építette meg Hauszmann Alajos 1888 és 1890 között.
• Ugyancsak ő kapott megbízást az Igazságügyi Palota megépítésére is, amely 1893 és 1896 között épült meg. 
• Az Igazságügyi Palota megépítésével a Kúria is méltó elhelyezést nyerhetett Budapesten, az új épület tökéletesen megfelelt a megújult működési rendjének. 
• Az Igazságügyi Palota megépítése előtt a Kúriának egy, a Ferenciek terén álló épület adott otthont.
• Az épületet az 1723-as bírósági reformot követően - amely a Kúria Pestre költözéséről határozott -, Mária Terézia vette meg 1770-ben. 
• A Kúria nem sokáig működött a Ferenciek terén, 1783-ban II. József a Budai Várba, a klarissza apácák volt rendházába költöztette át. A Kúria csak II. József halála után került vissza a Ferenciek terére. 
• Az 1838-as árvíz jelentős károkat okozott a Kúria épületében is. Próbálták helyrehozni, de ettől kezdve napirenden volt egy új, méltó székhely kialakítása.
• Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter a kiegyezés után kérte fel Hauszmann Alajost az Igazságügyi Palota megépítésére a mai Kossuth Lajos téren, az akkoriban épülő Országházzal szemben. 

Igazságügyi Palota

• Hauszmann Alajos nagy tapasztalattal bíró építésznek számított. Budapesten és Berlinben tanult, majd 1869 és 1870 között Itáliában járt tanulmányúton, itt került kapcsolatba a stílusát meghatározó neoreneszánsz építészettel. 
• Hauszmann Alajost 25 évesen, Szkalnitzky Antal halálakor nevezték ki a Műegyetem tanárává. 
• Hauszmann nevéhez több, Budapesten ma is látható épület kötődik: a Szent János kórház épülete, a Markó utcai középiskola, a Budapesti Királyi Törvényszék, az impozáns New York Palota vagy a Budavári Palota átépítése. 
• Hauszmann az Országház megépítésére is benyújtott egy tervet, de azt a pályázatot végül Steindl Imre nyerte el.
• Az Igazságügyi Palotának szánt telken a Geitner és Rausch Vasgyár és egy társzekerek őrzésére szolgáló katonai raktár működött.
• Az 1896-ra elkészült Igazságügyi Palota 1948-ig adott otthont a Kúriának, a Budapesti Királyi Ítélőtáblának, a Koronaügyészségnek és a Budapesti Királyi Főügyészségnek.