Hírek

Kiemelt hírek

birosag

Drasztikusan korlátozná a bírák mentelmi jogát az Európa Tanács mellett működő Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) – derült ki a szervezet Magyarországról szóló, ma nyilvánosságra hozott jelentéseiből.

A dokumentumok szerzői szerint kizárólag a bírói tevékenységével összefüggésben, lényegileg tehát csak a tárgyalóteremben illethet meg valakit az immunitás. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) most is ellenzi, miként a GRECO munkacsoportja látogatásának alkalmával is ellenezte a mentelmi jog szűkítését. Az OBH határozott álláspontja, hogy a mentelmi jog a bírói függetlenség és integritás egyik sarokköve, bármiféle korlátozása veszélyes és káros. 

A GRECO egyik kifogása a bírók kirendelésének lehetőségét illeti, amit szintén korlátoznának, noha általuk is ismerten soha nem fordult még elő, hogy az OBH elnöke annak hozzájárulása nélkül rendeljen ki bírót más szolgálati helyre. 

A jelentés másik vitás pontja a bírói álláspályázatok elbírálása. Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogy 2017-ben az OBH elnöke 274 bírói álláspályázatot bírált el, melyek közül csupán 15 végződött eredménytelenül. Mivel 4 esetben pályázat sem érkezett, csupán 11 esetben (4%) vetődhetne fel az elbíráló részéről bármilyen mérlegelési lehetőség. Viszont a 11 esetből hatnál az elbíráló szervek szabálysértése, míg öt esetben a pályázat kiírása óta bekövetkezett munkaszervezést-munkaterhelést érintő változás volt az eredménytelenné nyilvánítás oka. Tudvalevő az is, hogy több pályázó esetén az OBH elnöke az elé került sorrendtől az Országos Bírói Tanács (OBT) előzetes hozzájárulásával térhet csak el.  

A GRECO munkacsoportja egyébként budapesti adatgyűjtésekor az OBH joggyakorlatát nem bírálta, csupán elvi észrevételeket tett a bíróságok igazgatásának törvényi szabályozására vonatkozóan. Esetenként pedig tényállítások helyett puszta feltevésekből indult ki, mint például akkor, amikor az OBT-re nehezedő, saját megfogalmazásukban is pusztán “állítólagos” nyomásgyakorlást emlegették fel. 

Végezetül fontos megjegyezni, hogy – a legszűkebb szakterületénél maradva – a GRECO korrupciós kockázatot egyetlen esetben sem azonosított a magyar bírósági rendszeren belül. 

 

1869. IV. tc.

150 évvel ezelőtt született a bírói hatalom gyakorlásáról szóló, 1869. évi IV. törvénycikk. A törvény tartalmában és formájában is korszakalkotó volt és másfél évszázad múltán is utat mutat a bírói függetlenség terén. A kiegyezés éveiben deklarált törvényről neves jogtudósokat kérdeztünk.

Thumbnail

Fel sem merült a bíróságok költségvetésének a csökkentése a 2020. évre vonatkozó költségvetési törvény összeállításakor.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke idén is élt a sarkalatos törvényben biztosított lehetőségével és 2020. évre többletigényként terjesztette be a bírói illetmény rendszer, valamint az Érdi Járásbíróságot és a Szegedi Törvényszéket érintő beruházások többletfedezetét. A Kormány változtatás nélkül köteles az OBH elnökének költségvetésre vonatkozó javaslatát az Országgyűlés elé terjeszteni.

Az OBH - a bírókkal, az érdekképviseleti szervekkel együttműködve - tavaly a bírósági illetményrendszer átalakítására vonatkozó koncepciót készített, illetve erre kiterjedően is Bjt. módosítási javaslatot dolgozott ki, amelyet az Igazságügyi Minisztérium (IM) is támogat. A bírói illetményreform megvalósításához szükséges fedezet biztosítására a Bjt. módosítását követően kerül sor. A Bjt. módosításra vonatkozó beterjesztésre az IM által még nem került sor. Az egyeztetések az új miniszter hivatalba lépését követően folytatódnak.

A 2020. évi költségvetési javaslat eltérése a 2019. évhez képest olyan jogszabály módosításból ered, mint például a munkáltatót terhelő járulék mértékének csökkenése vagy a pénzügyi tranzakciós illeték megszüntetése. Ezek a költségek a jövőben egyáltalán nem jelentkeznek.

A bíróságok személyi juttatásokra a tavalyi évhez képest 150 millió forinttal többet, 73,8 milliárd forintot fordíthatnak. Összehasonlításként 2011-ben ez az összeg 47 milliárd forint volt.

Az informatikai beruházásokra fordítható összeg 2020-ban is biztosítva van. A módosítás kizárólag a 2019. évben egyszeri kiadásként felmerülő, 2020-ban már nem jelentkező költségek jelentik, mint például a cégbírósági hardverek beszerzése. Ugyanakkor többletként kerül biztosításra a büntető eljárásokhoz kapcsolódó tárgyalótermi kép és hangrögzítéshez szükséges tárgyi eszközök beszerzésének fedezete.

A takarékosabb és racionálisabb gazdálkodás érdekében egy technikai átvezetésre is sor került a költségvetésben a dologi kiadások terhére és személyi juttatások javára 100 millió forint értékben. A változás a bírósági épületek őrzés-védelmének hatékonyabb biztosítására irányul, saját munkaerő állomány által.

Az Érdi Járásbíróság, valamint a Szegedi Törvényszék és a Szegedi Járásbíróság épületének teljes rekonstrukciójával kapcsolatos igények - a nagyobb állami beruházásokra és az építési szektor leterheltségére figyelemmel - további egyeztetése szükséges. Az idei évben rendelkezésre álló 5,3 milliárd forint 2020. évben is biztosításra kerül, így az épületek fejlesztése a szokott ütemben haladhat.

Az Országgyűlés pénteken tartja Magyarország jövő évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását.

1869. IV. tc.

150 évvel ezelőtt, 1869. július 15-én került kihirdetésre A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvényczikk, amely a magyar igazságszolgáltatás működésének meghatározó állomása, a modern bírósági szervezet kiépítésének első pillére. 

 

A törvény meghatározó jelentőségét az adja, hogy rendelkezett a hatalmi ágak szétválasztásáról, amikor kimondta:

„Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik. Sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak.”

 

Szabályozta a bírák alkalmazási feltételeit, és deklarálta a bírói függetlenséget, melynek garanciája volt, hogy a bíró kizárólag „a törvények, a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek s a törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni és ítélni.

 

Rögzítette a bírák elmozdíthatatlanságát, rendelkezett a hatásköri összeütközésről.

 

E törvény sarkalatos rendelkezései máig hatóan vetették meg a magyar bírói hivatás attribútumait.

Az 1867. évi kiegyezés megnyitotta az utat a polgári Magyarország felépítése előtt. A legnagyobb feladat a jogrendszer modernizálása volt, amely megteremhette az alapot a társadalmi és gazdasági folyamatok átalakulásához. 

Horvát Boldizsár a bírói hatalomról szóló törvény képviselőházi vitájában ezt így fogalmazta meg:„az igazságügyi reform {…} életkérdés jelentőségével bír, mind anyagi mind pedig közvetve szellemi emelkedésünk szempontjából.” (1)

Kulcskérdés volt az államszervezés átalakítása, a hatalmi ágak elválasztása. Ezt a törvény a következő megfogalmazásban rögzíti:  „Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik. Sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak.” Ez a rövid, lakonikus tömörségű mondat a bírói és a végrehajtó hatalom szétválasztásának alapelv szintű rögzítése, amely egyszerre jelenti az államszervezet átalakítását, de a jogállami garanciákat is.

A bírói függetlenség biztosítékait a törvény három csoportba sorolta. Elsőként rögzítette a bírói egzisztencia anyagi alapjait szolgáló biztosítékokat, másodsorban meghatározta a bírói összeférhetetlenség kritériumait, a bíró integritásának védelmét szolgáló garanciákat, és végül kimondta a bírói hivatás szakmai elvárásának követelményeit. 

A bírói egzisztencia függetlenségét le nem szállítható állami fizetéssel, elmozdíthatatlansággal, a 70. életév betöltéséig tartó aktív kor rögzítésével, a nyugállományba küldés feltételeinek meghatározásával, az áthelyezés és a szervezetrendszer átalakításának tilalmával oldotta meg a jogalkotó.

Az összeférhetetlenség szabályozási elvei során a bíró feddhetetlenségének védelmét kívánta biztosítani. A törvény már a lehetséges negatív helyzetek kialakulását is meg akarta előzni, melyek egy része  gazdasági jellegű volt (kereskedelmi, ipartestületi tevékenység, ajándék, adomány, járadék vagy nyugpénz elfogadásának tilalma vagyonkezeléssel járó gyámság vagy gondnokság kizárása), másrészt foglalkozásokkal, hivatali álláshelyekkel volt összekapcsolható (országgyűlési képviselőség, királyi jegyzőség, ügyvédség, tanárság, tanítóság, állami vagy törvényhatósági hivatal, szolgálat, tisztviselőség).

Alapvető szabálya a törvénynek, hogy megtiltotta a politikai tevékenységet (politikai folyóirat tulajdonlása, kiadása, szerkesztése, politikai szervezeti, gyülekezeti, munkásegyleti tagság).

A jogi képzettség igazolásának feltétele volt vagy a köz- és váltóügyvédi vizsga letétele, vagy pedig jogi felsőoktatásban letettszabályszerű elméleti vizsgák, továbbá három éven át tartó jogi gyakorlat és a gyakorlati bírói szakvizsgálat kiállása. Kiemelkedő ez a szabályozás, hiszen eddig a bírák részére egységes szakmai követelmény nem volt meghatározva.

A törvény korszakalkotó szabályozásával érvényesítette a modern polgári igazságszolgáltatás alapvető szempontjait és utat nyitott a hazai bírósági rendszer kiépítésének.

Modern bírósági szervezetrendszer

Bár a  bírói hatalomról szóló törvény konkrétan  nem rendelkezett a bíróságok szervezetéről, mégis elindítója annak a folyamatnak, amely a modern szervezetrendszer alapjait rakta le. Az 1871. évi VIII. törvénycikk szólt a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről, az 1871. évi IX. törvénycikk a bírák és a bírósági hivatalnokok áthelyezése és nyugdíjazása körüli eljárás szabályozásáról, az 1871. évi XXXI. és XXXII. törvénycikk az elsőfolyamodású bíróságok rendezéséről, az 1874. évi XXIV. törvénycikk a gyakorlati bírói vizsgáról, az 1883. évi XXXIII. törvénycikk a törvénykezési szünidőről, az 1885. évi XI. tc. az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjazásáról.

A bírói hivatás

Az 1869. évi IV. törvény újraértelmezte a bíró fogalmát Magyarországon, hatására  egy új bírói modell született, aki szakmailag felkészült, függetlensége garanciákkal védett és élethivatása az ítélkezés, az igazságszolgáltatás. 

A törvény ma már a bíróságtörténet része, hatása azonban napjainkban is él, hiszen megteremtette a modern kori bíráskodás alapjait.  

A törvény kihirdetésének napja közel 20 éve a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepe, július 15-e minden évben a Bíróságok Napja. 

 

(1) 1869. június 23. 34. országos ülés. OGY 1869/1872 KN. II.67.

Bíróságtörténeti kiállítás Budapest

Merjünk és tudjunk emelkedetten gondolni a hivatásunkra – fogalmazott köszöntőjében az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 2018-ban indított országjáró konferencia és kiállítás záró eseményén, a Kúria dísztermében. Dr. Handó Tünde hangsúlyozta: az OBH a kezdetektől célul tűzte a bíróságtörténeti hagyományok ápolását, erre írja ki évről-évre a Ráth György pályázatot, amelyen 2014 óta az ítélőtáblák és a törvényszékek 65 pályázattal nyertek.

Bíróságtörténeti kiállítás Budapest

A bírósági szervezet elnöke a bírói függetlenséget deklaráló 1869-es törvény évfordulója kapcsán bejelentette: az OBH ünnepi kiadvánnyal készül, a kötetben többek között a nagy elődök gondolataival emlékeznek meg az évfordulóról. Handó Tünde szerint a törvénycikknek kulcsszerepe volt, hatására új bírói modell született: ez a törvény választotta el a bíráskodást a közigazgatástól, elsőként deklarálta a bírói függetlenséget, és szabályozta a bírák alkalmazásának szakmai feltételeit.

A Fővárosi Ítélőtábla elnöke megnyitójában úgy fogalmazott: kincsekkel megrakodva ért vissza Budapestre a bíróságtörténeti kiállítás körútja. Dr. Ribai Csilla kiemelte: minden helyszínen megtapasztalták a múlt és a jogi hagyományok közösségteremtő, megtartó erejét.

Nem csak a törvény, a Fővárosi Ítélőtábla is jubilál – tette hozzá -, 150 éve alakult meg ugyanis a Pesti Királyi Ítélőtábla, hajdan még Fiume is az illetékességi területéhez tartozott. A táblabíróság 1950-ben szűnt meg, felállítására az 1997-es bírósági reformig kellett várni.

A konferencián Bódiné dr. Beliznai Kinga, egyetemi docens, ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Ráth Györgyöt, mint bírót és műgyűjtőt mutatta be. Bírói pályájának állomásai mellett kiemelte: Ráth György volt az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum első főigazgatója, de ő kezdeményezte a Zeneakadémia és a régi Műcsarnok építését is. Halálakor a csaknem 3 ezer könyvritkaságból álló gyűjteményét a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta.

Bíróságtörténeti kiállítás Budapest

Dr. Megyeri-Pálffy Zoltán, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi adjunktusa az „Épületek és elnökök a Budapest Környéki Törvényszék történetéből – Epizódok a Pestvidéki Királyi Törvényszék történetéből” című könyvet mutatta be a konferencián.

A Fővárosi Ítélőtábla bíróságtörténeti kiállításának megnyitóján Egriné dr. Salamon Emma, a Fővárosi Ítélőtábla elnökhelyettese kiemelte: a kutatások érdekében együttműködési megállapodást kötöttek a Fővárosi Levéltárral. Ennek köszönhetően került elő az 1896-ban átadott igazságügyi palota zárkő okmánya, amelyen Ferenc József aláírása is szerepel. A kiállításon 13 könyvritkaság is megtekinthető: az 1945 előtti jogi szakkönyveket és kéziratot a Fővárosi Ítélőtábla a Ráth György pályázat jóvoltából tudta restaurálni.

 

Bíróságtörténeti kiállítás Budapest

A Fővárosi Ítélőtábla, a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék közös rendezvénye a Fővárosi Törvényszék esküdtszéki termében folytatódik, ahol a törvényszék neves elődeinek bemutatása mellett az esemény résztvevői megtekinthetik a Nagy Bíró című dokumentumfilmet, amelyben dédunokái elevenítik fel Zsitvay Leó életútját.

A Fővárosi Törvényszéken nyíló állandó kiállítást a Nyitott Bíróság program keretén belül a nagyközönség is megtekintheti majd.

 

Ügyfeleknek

ugyfelsegito_nyiregyhaza

Elsőként Nyíregyházán érhető el az országos „Ügyfélsegítő időpontfoglaló” on-line felület. Ezzel a Nyíregyházi Járásbíróságra – a későbbiekben országosan más bíróságokra is – akár otthonról foglalhatnak elektronikusan időpontot a bírósági ügyfélsegítő napra a jogkereső állampolgárok.

A bíróság az ügyfélsegítő (korábbi elnevezés szerint: panasznap) keretében segítséget ad a jogi képviselővel nem rendelkező ügyfeleknek a kereseti kérelem megfogalmazásában (a szükséges formanyomtatvány kitöltésében), szóbeli kérelmek írásba foglalásában, illetve bírósági eljárásjogi kérdésekben.

Az elektronikus felület teszi lehetővé, hogy az ügyfelek interneten keresztül, saját maguk válasszák ki, melyik szerdai félfogadási napra és hány órára szeretnének időpontot foglalni, akár több hétre előre is.

A foglalásról az ügyfelek e-mail címükre visszaigazolást kapnak, amit meg kell erősíteniük. Ezután a kiválasztott időpontban, a visszaigazoló e-mail bemutatásával vehetnek részt a bíróság ügyfélsegítő napján. 

Jelenleg ezen a linken kizárólag a megye legnagyobb ügyforgalommal rendelkező bíróságára, a Nyíregyházi Járásbíróságra lehet időpontot foglalni. Az ősz folyamán a rendszer a vidéki bíróságokon  is elérhető lesz.   

Az "Ügyfélsegítő időpontfoglaló" itt érhető el.

 

Thumbnail

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy az Országos Nyilvántartási Iroda a nyár folyamán is a megszokott nyitva tartással (H-Cs: 9:00 – 16:00, P: 9:00 – 13:00) várja Önöket a civil szervezetek beszámolóival, illetve a gondokolti adatszolgáltatással kapcsolatos ügyekben. 

Ügyfélszolgálatunk címe: 1055 Budapest, Szalay utca 16.
Telefonszámaink: 06-1-354-4165, 06-1-354-4115, 06-1-354-4295.
E-mail címünk: civilinfo@obh.birosag.hu

nyomtatvány

Figyelemfelhívás!

Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy a végrehajtási kérelem iránti nyomtatványok adattartalma 2019. augusztus 12-én módosul!

Az új nyomtatványok a fenti időponttól itt lesznek elérhetők.

Office

A Cstv. 6.§ (1d) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezet az OBH-tól (2013 óta) igazolást kérhet arról, hogy nincs ellene benyújtva jogerősen még el nem bírált csődeljárás/felszámolási eljárás iránti kérelem, illetve nincs vele szemben kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt felszámolási eljárás.

A fenti szabályrendszer alapján kialakított eddigi papír alapú ügymenet 2019.07.01. napjával elektronikus ügyintézésre tér át, ezáltal az ügyintézési idő gyorsabbá és egyszerűbbé válik.

Az ügyfelek a továbbiakban az erre a célra kialakított https://csodbetekinto.birosag.hu/ weblapon keresztül, elektronikus formában nyújthatják be igazolás kiállítása iránti kérelmeiket.

Az ügyfelek a fenti hivatkozási linken a regisztrációt követően, ügyfélkapu belépéssel, elektronikus formában kérheti(k) az igazolás kiállítását Hivatalunktól.

Bővebb tájékoztatás a rendszerrel kapcsolatban az 
•         https://csodbetekinto.justice.hu/altalnos-tudnivalok 
•         https://csodbetekinto.justice.hu/hasznalati-utmutato
linkeken érhető el.
 

 

elvált

Elkezdődött a nyári szünet. Sok gyermek számára ez az év legjobban várt időszaka, azonban akadnak olyanok is, akiknél más a helyzet. Ha ugyanis az elvált szülők között nem zökkenőmentes a kapcsolattartás gyakorlása, akkor a konfliktus teljesen rányomhatja a bélyegét a csemete vakációjára. Rovatunkban most ezt a témakört járjuk körül dr. Csorba Petra, a Kecskeméti Járásbíróság bírája segítségével. Jogos a kérdés – a kapcsolattartásról.

 

Az iskolai szünet idejére mik a főbb szabályok a kapcsolattartásra vonatkozóan?

Fontos már az elején leszögezni, hogy a kapcsolattartást a bíróság szabályozza, ám a végrehajtás a gyámhivatal hatásköre. Emiatt az, hogy a kapcsolattartás közben milyen problémák vetődnek föl, nem jelenik meg a bíróságon.

Ami pedig a szabályokat illeti, a legfontosabb, hogy a gyermektől külön élő szülőt minden körülmények között megilleti a kapcsolattartás joga. Sőt ez nem csak a joga, hanem a kötelessége is. Amennyiben a felek mindenre kiterjedően meg tudnak állapodni, akkor a bíróság ezt a megállapodást tekinti fő szabálynak. Ez a legoptimálisabb eset, mivel a megállapodás teljesen rugalmas is lehet. Előfordul, hogy annyira pozitív viszony van az elvált szülők között, hogy folyamatosan egyeztetnek a kapcsolattartásról, ami így teljesen zökkenőmentesen valósul meg.

 

Eszerint nem feltétlenül szükséges, hogy pontos bírósági határozat szülessen arról, hogy mennyi időt töltsön a gyermek a két félnél?

Így van, ez nem mindenképp szükséges. Viszont, ha a felek a bíróság elé viszik a kérdést, akkor a bíróság előtti eljárásban köthetnek egy egyezséget, amit a bíróság végzése jóváhagy és akkor, ezzel egy végrehajtható határozat születik. Tehát fő szabály a felek megállapodása. Ha viszont a bíróság próbálja alakítani az egyezség tartalmát vagy bíróság ítéletben rendelkezik a kapcsolattartásról, akkor a 2X2 hét szokott az irányadó lenni.

 

Mi van abban az esetben, hogy nem tudnak megegyezni a szülők a kapcsolattartásról?

Nagyon ritka. Többségben vannak az együttműködő felek és én is azt tapasztaltam, hogy tudnak alkalmazkodni egymáshoz. Ha ez mégsem sikerül, akkor a bíróságnak kell pontosan felosztania a kapcsolattartást. Ha a szülők között van egy olyan elmérgesedett viszony, ami a kommunikációt akadályozza, akkor ez a kérdés egy nagyon kényes témává is tud fajulni.

 

Nyári szünet idején sok fejtörést okoz a szülőknek, hogy mindig szemmel tartsák a gyerekeket, különösen, ha kisebbekről van szó. Munka miatt viszont ezt nem mindig tudják megtenni. Kik azok, akikre a kapcsolattartást gyakorló szülők rábízhatják a gyerekeket?

Erre is vonatkoznak szabályok, azt lehet mondani, hogy közeli hozzátartozónak kell lenni. Nagymama, nagynéni vagy nagybácsi szóba jöhet. Rajtuk kívül pedig a kapcsolattartást gyakorló szülő házastársa is felügyelhet a gyermekre.

Problémás esetek persze mindig előfordulnak. Volt például olyan, hogy a gyermekkel élő szülő azt kifogásolta, hogy a másik szülő gyakran vonta be a nagymamát a felügyeletbe. Más esetben az volt a kifogás, hogy a kapcsolattartást gyakorló fél nem megfelelő ruházatot biztosított a gyereknek. De volt, aki a szervezett programokkal nem értett egyet. Ilyenkor többnyire arról van szó, hogy a háttérben komoly feszültség uralkodik az elvált felek között. 

 

Mi a helyzet a külföldi utazással? Szükséges ehhez bármilyen engedély vagy a másik fél beleegyezése?

Az utazások – így a külföldi utak – nincsenek engedélyhez kötve. Ha ennek idejére az érintett szülőnél a kapcsolattartás joga áll fenn, akkor nem kell semmilyen kérelmet megfogalmazni. Ugyanakkor előfordult már, hogy az egyik szülő nyaralni vitte a gyermeket, ám a reptéren, vagy a határon kérték a másik szülő hozzájárulását. Az ehhez hasonló esetek miatt az illetékes gyámhivatal azt szokta javasolni, hogy készüljön egy írásbeli nyilatkozat arról, hogy az otthon maradó szülő beleegyezésével és tudtával történik ez az utazás. De azt is lehet, hogy egy ilyen esetben az érintett fél a bírósági ítélet birtokában indul útnak és, ha bárki megkérdőjelezné az utazás vagy az elvitel jogszerűségét, akkor azt fel tudja mutatni.

 

Váratlan helyzeteket is tartogathat a nyár. Adódhat például egy baleset, amely feszültséget generál a szülők között és az egyikük korlátozni akarja a másik kapcsolattartási jogát. Ezt megteheti?

Egy ilyen eset széleskörű vizsgálódást igényel, hogy kiderüljön, történt-e a kapcsolattartást gyakorló szülő részéről valamilyen mulasztás. Ha igen, akkor szóba jöhet a kapcsolattartást korlátozása vagy súlyos esetben megvonása. Ha viszont olyan szerencsétlenségről van szó, amely tőle független, akkor nincs lehetőség erre.

 

Vizsgáljuk egy kicsit a gyerekek szemszögéből a kérdést! Ők kihez fordulhatnak, ha valamivel nem értenek egyet? Például egy családi program helyett iskolai táborba mennének a szünidő alatt?

A gyerekek első körben más szervekhez fordulhatnak, például a gyermekjóléti szolgálathoz vagy a gyámügyhöz. Továbbá a hatóságok között működik egy jelzőrendszer. Ha egy problémás esetről az érintettektől vagy egy más hatóságtól bejelentés érkezik, akkor ezek a jelzőrendszeri tagok együttműködnek. 

Érdekesség és egyben egyedülálló az országban, hogy a Kecskeméten létrejött egy áldozat- és gyermekközpontú igazságszolgáltatásmunkacsoport, amelynek célja, a már említett jelzőrendszer és együttműködés elmélyítése. Ennek keretében a Kecskeméti Járásbíróság polgári ügyszakos, családjogokat tárgyaló bírái ellátogattak egy gyermekjóléti központba is, ahol a felügyelt kapcsolattartás gyakorlatát tekintették meg. A bírák megnézték az erre kijelölt helyiséget és az illetékes szervekkel egyeztettek a témában. Az eseményen a gyermekjóléti szolgálat munkatársai kitértek arra is, hogy milyen problémák vetődnek fel a munkájuk során és jelezték a bíráknak, hogy mi az, amivel segíteni tudják a munkájukat. Például, hogy egy ítéletben mire lehetne figyelni, hogy egyszerűbbé váljon számukra a végrehajtás.

 

Pontosan mi az a felügyelt kapcsolattartás?

Ennek több fokozata létezik. A legszigorúbb eset, ha meg van határozva, hogy a különélő szülő mikor, hol és mennyi időt tölthet a gyerekkel. Ez többnyire két hetente két órát jelent a gyermekjóléti szolgálat központjában, szükség esetén egy felügyelő jelenlétében.

Egy másik durva helyzet, ha a szülők között már a találkozás is problémás, és annyira agresszívan viszonyulnak egymáshoz, hogy már a gyerek átadása is a gyermekjóléti szolgálaton keresztül történik. Ezt tényleg úgy kell elképzelni, hogy bemegy az egyik szülő a szobába, átadja a gyermeket, kimegy, majd egy másik ajtón érkezik a másik szülő. Sajnos vannak ilyen helyzetek is. És bár ennek mi bírák nem vagyunk szemtanúi, de az alapvető kereteket a bíróság szabja meg.

Bíróságokról

fogalmazók

Fontos információhoz juthatnak a fogalmazói pályára készülő jogászok. Felkerültek a birosag.hu oldalra a felvételi vizsga mintafeladatai.

Az írásbeli részben teszt jellegű kérdések, esszékérdés és szövegértési feladat kidolgozása vár a felvételizőkre, a szóbeli vizsga alkalmával pedig egyedül vagy több pályázó által közösen megoldható jogesetet, helyzetgyakorlatokat (élethelyzet, munkahelyi szituáció) kell megoldaniuk.

Erről bővebb információk itt lehet olvasni.

Ahogy arról már korábban beszámoltunk az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2019. II. félévében ismét meghirdette a bírósági fogalmazói pályázatot.

A fővárosban és 11 megyében, összesen 21 bírósági fogalmazói álláshely vár betöltésre, az ehhez szükséges felvételi vizsgára pedig augusztus 23-ig lehet jelentkezni.

 

Fotópályázat amatőr fotográfusok részére

Hatodik alkalommal hirdet pályázatot amatőr fotográfusok részére az Országos Bírósági Hivatal.

A pályázat részletes leírásához kattintson ide: https://birosag.hu/hirek/kategoria/magazin/fokuszban-birosag-iden-fotopalyazatot-hirdet-az-obh

 

ítélet

A vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó veszélyeztetésének vétsége miatt folyamatban lévő büntetőügyben, a legfőbb ügyész törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványát elbírálva a Kúria 2019. július 29-én nyilvános ülésen kihirdetett ítéletében törvénysértőnek találta a Budai Központi Kerületi Bíróság 42.Bny.1646/2019/2. számú, illetőleg a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 26.Bnyf.8434/2019/15. számú végzésének óvadékra vonatkozó rendelkezését.

A Kúria indokolásában rámutatott: amennyiben a kényszerintézkedésről határozó bíróság megállapítja, hogy a bűnügyi felügyeletnek nincsenek meg a feltételei, akkor óvadék kiszabásával ezt nem lehet kiküszöbölni. Ha a bűnügyi felügyelet törvényileg nem alkalmazható, az óvadék nem alkalmas ennek ellensúlyozására. Az alsóbb fokú bíróságok döntései törvénysértők, mert a bűnügyi felügyelet elrendelésének az alsóbb fokú bíróságok határozatai szerint sem álltak fenn a feltételei. 

A Kúrai mostani döntése nem töri fel a jogerőt, csak a törvénytelenséget deklarálja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak és fellebbezésnek nincs helye.

 

Budapest, 2019. július 29.

A Kúria Sajtótitkársága
 

bíróság

Másfél éve lépett hatályba az új polgári perjogi kódex, amely évente mintegy kétszázezer polgári per és milliónál is több nemperes eljárás kereteit adja. A jogalkotó egyik fontos célja az új szabályozás bevezetésével az eljárások gyorsabbá és költséghatékonyabbá tétele volt. Az OBH elkötelezett e jogalkotói cél támogatása mellett, melynek érdekében sokat tett az elmúlt időszakban. 
 
Még a törvény hatályba lépése előtt, a felkészülés jegyében képzéseket szervezett, amely képzések a bírósági szervezetben azóta is folyamatosak. Kúriai lektorálással, folyamatosan frissülő elektronikus tananyagot készített a bíróságok részére, amely idén egy magyarázatokkal ellátott határozat-mintatárral is bővült.
 
Az OBH által létrehozott, „Az új Pp. hatályosulását támogató Munkacsoport” tapasztalt bírák közreműködésével folyamatosan nyomon követi a jogalkalmazás során felmerülő kérdéseket. Az értelmezési kérdéseket a joggyakorlat egységéért felelős Kúriának, a jogszabály-módosítást igénylő kérdéseket pedig a jogalkotónak továbbítja. Tavaly az OBH külön is megkereste a Kúriát a keresetlevél visszautasítására vonatkozó bírósági gyakorlat vizsgálata érdekében. E jelzésre a Kúria elnöke januárban joggyakorlat-elemző csoportot állított fel.
 
Az OBH elnökének sikeres jogszabály-módosítási javaslata volt, hogy a keresetlevél visszautasítása után ne kelljen illetéket fizetni. A változás nagy segítség a jogkereső állampolgárok és jogi képviselők számára az új törvényhez való zökkenőmentes alkalmazkodásban. Ugyancsak sikerrel kezdeményezte az OBH elnöke a jogalkotónál a keresetlevél nyomtatványok rövidebbé, közérthetőbbé tételét. Az Igazságügyi Minisztérium és az OBH közös munkájának eredményeként áprilistól ezekkel az új, 21 oldal helyett mindössze 9 oldalas nyomtatványokkal kezdeményezhetők a polgári eljárások. A családjogi perek és a gondnokság alá helyezési perek időtartamának megnövekedését észlelve, az OBH elnöke e körben is az ügyfelek érdekeit szolgáló jogalkotási javaslatot tett. A július 10-étől alkalmazandó szabályozás előmozdítja a személyi állapotot érintő perek gyors és hatékony tárgyalását. 
 
Az OBH kiemelten figyel az állampolgároktól és a társ-hivatásrendektől érkező jelzésekre. Éppen ezért tavasszal országos, minden megyére kiterjedő konferencia-sorozatot szervezett - a Magyar Jogász Egylettel együttműködve - az új perjogi szabályok tapasztalatainak megbeszélésére. Bízunk abban, hogy a konferenciák nyomán felerősödött szakmai párbeszéd is segít abban, hogy a perrendi kódex a gyakorlatban a jogkereső közönség megelégedésére szolgáljon. 

 

fogalmazói felvételi

2019. II. félévében a fővárosban és 11 megyében, összesen 21 bírósági fogalmazói álláshely várja a jogi végzettségű fiatalokat, folyamatos fejlődési lehetőségekkel és továbbképzésekkel.

A pályázatot személyesen vagy postai úton az Országos Bírósági Hivatalba kell eljuttatni. Címünk: 1055 Budapest, Szalay utca 16.

A pályázatok beérkezésének határideje 2019. augusztus 23. (péntek) 14 óra 

A jelentkezők a felvételi eljárás során írásbeli és szóbeli versenyvizsgát tesznek, melynek célja, hogy felmérje a pályázók jogi problémák felismerésére, eldöntésére, illetve álláspontja megfogalmazására vonatkozó képességeit, készségeit, továbbá az általános jogi műveltségét, szóbeli kifejező-, döntés- és konfliktuskezelési képességét.

A felvételt nyert bírósági fogalmazók a 3 éves joggyakorlat ideje alatt folyamatos helyi- és központi képzések keretében valamennyi ügyszakban gyakorlatot szereznek, így részt vesznek a büntető, a polgári, a közigazgatási és munkajog területén az első- és másodfokú bírói munkában, de megismerik a cégbíróság munkáját, az ügyfélszolgálati irodák, kezelőirodák működését, határozat-tervezeteket szerkesztenek, jegyzőkönyvet vezetnek a tárgyalásokon.

A tapasztalatok alapján a fogalmazói időszakban megszerzett szakmai tudás nagyban hozzájárul a szakvizsgák sikeres, kiváló eredménnyel történő letételéhez.
A fentieken túl, a fogalmazók részt vesznek az ügyfélfogadási napokon, ahol beadványokat szerkesztenek, és eljárásjogi ismeretekkel segítik a jogkereső állampolgárokat.

Mindemellett a bírósági fogalmazóknak lehetőségük van külföldi ösztöndíjprogramokban és tanulmányutakon való részvételre, nyelvtudásuk továbbfejlesztésére is.

A bírósági fogalmazók felvételi rendjéről szóló szabályzat (3/2016. (II.29.) OBH utasítás) hatályba lépésével a felvételi eljárás megújult, majd a 2017. évi és az idén bevezetett szabályzatmódosítás eredményeként tovább bővült, illetve változott a többletpontok rendszere. 

A Szabályzat ösztönözni kívánja a pályázókat abban, hogy minél több időt töltsenek el a bíróságokon szakmai gyakorlaton. Ennek érdekében, egységessé vált az egyetemek által kötelezően előírt, és az ezen túlmenően, a bíróságokon önként teljesített szakmai gyakorlatok pontozása is.

Immár nemzetközi vagy bíróság által országos nevezési lehetőséggel meghirdetett perbeszédversenyen elért helyezés vagy különdíj, valamint az OTDK-n kapott különdíj is értékelésre kerül a Szabályzat alapján. 

Lényeges változás, hogy mostantól az idegen nyelvismeret értékelésére, a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló 7/2011. (III. 4.) KIM rendelettel azonos módon kerül sor. Fontos kiemelni, hogy bár a jövőben a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga után is jár többletpont a pályázók részére, azonban e többletpont(ok) beszámítására csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a nyelvvizsga bizonyítvány közjegyző által hitelesített példányát a pályázó csatolja a pályázatához.

A jelentkezés feltételeiről és a felvételi eljárásról, versenyvizsgáról részletes információk a www.birosag.hu weboldalon Életpálya – Pályázatok - Bírósági fogalmazói felvételi menüpontban érhetők el.   

A fogalmazói versenyvizsgák kapcsán az alábbi linkeken találhat további információt:

Bíróságok a nagyvilágban

jusice

Újabb három cikk jelent meg a Bíróságok a nagyvilágban rovatban, amelyek egy-egy európai bírósági rendszerre vonatkozó gyakorlatot mutatnak be.

A svájci bírókról megtudhatjuk, hogy szövetségi szinten, de a kantonok nagyobbik részében sem törvényi feltétele a kinevezésnek a jogi diploma megléte, bár a gyakorlatban ezzel általában rendelkeznek a bírók. Ennél nagyobb jelentősége van annak, hogy a bíró-jelölt melyik politikai pártnak a tagja, s hogy a pártja támogatja-e a jelölését. A bírákat szövetségi szinten a szövetségi parlament, míg a kantonok szintjén a kantonok parlamentjei választják. 

A részletes cikk: Kötelező bírói befizetés a pártkasszákba – egy demokratikus hagyomány Svájcban

 

Finnország azon kevés európai uniós ország egyike, ahol a bíróságok központi igazgatása az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik. A bírói függetlenséget azonban ez nem érinti, hiszen az Alkotmány szerint a bírókat a köztársasági elnök nevezi ki. 
Az erről szóló tanulmány leszögezi, hogy a bírósági szervezet feladata az ítélkezés, az igazságszolgáltatás. Ezért a bírósági szervezet működésének és működtetésének a középpontjába az ügyfeleket kell helyezni.

A részletes cikk: A jogállamiságot fókuszba helyező Finnország - ahol a bírósági rendszert az Igazságügyi miniszter irányítja és nincs országos szinten bírói, illetve igazságszolgáltatási tanács

 

Magyarországon történelmi vívmányként tekintünk arra, hogy a bírák számára tilalmazott a politikai tevékenység. Ez a tilalom azonban az Európai Unió több országában nem érvényesül, sőt kifejezetten segíti a bírói előmenetelt, ha a politikai hovatartozás a párttagság, vagy párttisztség viselésében is megjelenik. A bírói függetlenség megítélése szempontjából fontos jelenséggel az egyes országokon belül, de európai szinten is kevesen foglalkoznak. Ezért is érdekes a német bírósági fogalmazók versenydolgozata, amely számba veszi a tárgykörre vonatkozó nemzetközi és európai irányelveket. Bemutatja továbbá a bírói politizálás mellett és az ellene szóló érveket.

A részletes cikk: A bírók politikai aktivitása a bírói ethosz fényében
 

 

justice

Finnország azon kevés európai uniós ország egyike, ahol a bíróságok központi igazgatása az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik. A bírói függetlenséget azonban ez nem érinti, hiszen az Alkotmány szerint a bírókat a köztársasági elnök nevezi ki. Mindenkinek biztosított a joga ahhoz, hogy ügyében a bíróság vagy más független döntéshozó szerv járjon el. Az Alkotmány garantálja a tisztességes eljáráshoz való jogot, a meghallgatás jogát, az indokolt döntéshez való jogot, valamint a jogorvoslat lehetőségét.

Finnországban 1990 óta folyamatos a bírósági szervezet átszervezése, a bíróságok megszüntetése és átalakítása, tekintettel arra, hogy a lakosság egyre nagyobb hányada az ország déli részén összpontosul.  2005-ben még 888 bíró volt Finnországban, míg az átszervezések után 200 fővel csökkent a számuk. A bíróságok operatív irányítását a bírósági elnökök látják el, akik a miniszterrel folytatott közvetlen tárgyalások során képviselhetik az adott bíróság költségvetési igényeit. A bíróságokon belül az elnökök felelőssége az ügyelosztás, a jogegység biztosítása, a joggyakorlat figyelemmel kísérése, a bírók és alkalmazottak foglalkoztatásának a megszervezése.

Az Igazságügyi Minisztériumon belül a Bírósági Igazgatási Osztály fogalmazza meg a stratégiai és ügyforgalmi célokat, megszervezi az informatikai rendszereket, gondoskodik az épületekről, megszervezi a bírói és vezetői kinevezések folyamatát, ellátja a képviseletet a bíróságok elleni perekben.  

2003-ban egy bizottság alakult, amelynek a feladata az igazgatás hatékonyságának a vizsgálata volt. A bizottság megállapította, hogy a bíróságok vezetése sokkal nagyobb támogatást igényel a menedzsmentben. Számos javaslatot fogalmaztak meg. Ezek egyike, hogy a központi igazgatást egy minisztériumtól szervezetileg is független hivatalra kellene testálni. Ezzel még inkább hangsúlyozhatnák a bíróságok szervezeti függetlenségét, és erősíthetnék a bíróságokba vetett bizalmat.

A tanulmány leszögezi, hogy a bírósági szervezet feladata az ítélkezés, az igazságszolgáltatás. Ezért a bírósági szervezet működésének és működtetésének a középpontjába az ügyfeleket kell helyezni.

Forrás:
Teljes tanulmány szövege: Sami Sarvilinna: Court Administration in Finland - Studies in Law. Stockholm Institute for Scandinavian Law 1957-2010.
http://www.scandinavianlaw.se/pdf/51-28.pdf

 

justice

Magyarországon történelmi vívmányként tekintünk arra, hogy a bírák számára tilalmazott a politikai tevékenység. Az összeférhetetlenségi szabályt a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvénycikk fogalmazta meg először.

Ez a tilalom azonban az Európai Unió több országában nem érvényesül, sőt kifejezetten segíti a bírói előmenetelt, ha a politikai hovatartozás a párttagság, vagy párttisztség viselésében is megjelenik. A bírói függetlenség megítélése szempontjából fontos jelenséggel az egyes országokon belül, de európai szinten is kevesen foglalkoznak. Ezért is érdekes a német bírósági fogalmazók versenydolgozata, amelyet a fenti címen adtak közre.

A dolgozat elsőként éppen Saar-vidék szövetségi tartomány egykori miniszterelnökének, igazságügyi miniszterének a példáját hozza fel, aki a miniszteri székből került az Alkotmánybíróságra. Ellenkező példaként hozza fel a büntető ügyekben szigorúan ítélkező, népszerű bírót, aki lemondása után politikai pártot alapított. A közvélemény akkoriban még kifogásolta ezeket az eseteket. Ilyen felzúdulás már nem volt 2018 őszén, amikor CDU/CSU frakció második vezetője – most az elnöki szék várományosa - az Alkotmánybíróságra került, s néhány napon belül elnökhelyettessé választották. Az Alkotmánybíróság maga is foglalkozott a bírák politikai megnyilvánulásaival. Döntése szerint a bírák számára megengedett a politikai véleménynyilvánítás, ha az nem sérti a pártatlanság látszatát. A dolgozat szerint a gyakorlatban a magasabb szintű bíróságokra való kiválasztásnál a politikai elkötelezettségnek jelentősége van. A bírók ezért érezhetik azt, hogy karrierútjuk szempontjából előnyös, ha tagjai valamely politikai pártnak.

A politizálás Svédországban is megengedett a bíróknak. Két olyan miniszterelnökük is volt, akik korábban bíróként tevékenykedtek. Olaszországban nem tiltott, hogy a bíró akár parlamenti képviselő is legyen. Svájcban határozott időre választják a bírókat és a politikai párttagságnak meghatározó jelentősége van. Ezzel szemben Kelet-Európában jellemzően tiltott a bírók politikai tevékenysége. Ilyen tilalom, azonban már Ausztriában sincs. Ott csupán a bírók fogadtak el 2007-ben egy „Welser Erklärung” elnevezésű nyilatkozatot, amelyben azt tanácsolják a bíróknak, hogy a pártatlanság látszatára is ügyelve, ne legyenek tagjai politikai pártoknak és tartózkodjanak a politikai aktivitástól a szolgálatuk alatt. Ennél még szigorúbb iránymutatást adtak ki a bírók számára az Egyesült Királyságban.

A dolgozat számba veszi a tárgykörre vonatkozó nemzetközi és európai irányelveket. Bemutatja továbbá a bírói politizálás mellett és az ellene szóló érveket.

Forrás: 
A dolgozat teljes szövege: Team Germany: Political activity of judges in the light of judicial ethics. THEMIS semi-final D, 2015
http://www.ejtn.eu/Documents/THEMIS%202015/Written_Paper_Germany4.pdf 

 

justice

Az összehasonlító jog művelői számára is tanulságos, formájában és tartalmában is igényes tanulmány bemutatja, hogy miként jelenik meg a bírói függetlenség a kinevezések, a fegyelmi eljárások, az elmozdíthatóság szabályozottságán és gyakorlatán keresztül Svájcban és Új-Zélandon.

A svájci bírókról megtudjuk, hogy szövetségi szinten, de a kantonok nagyobbik részében sem törvényi feltétele a kinevezésnek a jogi diploma megléte, bár a gyakorlatban ezzel általában rendelkeznek a bírók. Ennél nagyobb jelentősége van annak, hogy a bíró-jelölt melyik politikai pártnak a tagja, s hogy a pártja támogatja-e a jelölését. A bírákat szövetségi szinten a szövetségi parlament, míg a kantonok szintjén a kantonok parlamentjei választják. Egyetlen kanton kivételével a bírójelölő-bizottságokban csak parlamenti képviselők vesznek részt. Utóbbit sok kritika éri, mivel a professzorok és egyéb külső szereplők beemelése a bizottságba csökkenti a politikai befolyás erejét a kiválasztási folyamatban.

Olykor felmerül a kérdés, hogy a bírói kinevezéseket nem kellene-e a kormányzat kezébe adni. Ezzel szemben azonban a hatalommegosztás elvét veszélyeztető helyzetként jellemzik azt, ha a kormányzat résztvevője volna a kinevezési folyamatnak, hiszen a bíróknak az egyik feladata a kormányzat cselekményeinek a felülvizsgálata. Másrészt a svájci állam- illetve demokrácia felfogásra hivatkoznak: a demokratikus legitimáció végső alapját a nép adja, ily módon a nép által választott parlamentek a néptől közvetlenül származtatott jogot gyakorolnak a bírák kiválasztásakor.

A bírókat határozott időre választják, jellemzően hat évre. A megbízatás újabb parlamenti döntésekkel újra és újra meghosszabbodhat. Az újraválasztás általában formális döntés, és itt is meghatározó jelentősége van annak, hogy a korábbi választáshoz képest miként változott a parlament összetétele, mivel a bíróságoknak ezeket az arányokat tükröznie kell. Ritkán fordul elő, hogy a parlament elé vitt jelöltet leszavaznák. Erre volt példa 1990-ben Martin Schubarth szövetségi bíró esete. Újraválasztásának visszautasítását véletlennek mondták, de a valós ok hamar napvilágra került: a képviselők ezzel leckét adtak a Szövetségi Legfelső Bíróságnak. Utóbbi ugyanis az egyik döntésével – amelyben a nevezett bíró maga részt sem vett - beleavatkozott egy kanton szuverenitásába. A bírósági döntés az Európában utolsóként megmaradt tiltást oldotta fel, amely a női választójogra vonatkozott az adott kantonban. A parlamenti döntést követő viták hatására egy héttel később mégis újraválasztották a bírót.

Svájcban régi hagyomány, hogy a közhivatalt elnyerő párttagok hozzájárulást fizetnek a pártjuknak. A „Mandatssteuern” lehet fix összeg, de lehet a közhivatalt viselő jövedelmének meghatározott százaléka is. A befizetési kötelezettség alól a bírók sem mentesek, hiszen ők maguk is tagjai valamely pártnak. 

Forrás: 
A tanulmány teljes szövege: Benjamin Suter: Appointmen, Discipline and removal of judges: A comparison of the Swiss and New Zealand Judicaries - LLM Research Paper, Victoria University of Wellington Law Review, Vol. 46 Issue 2, 2015 https://researcharchive.vuw.ac.nz/xmlui/bitstream/handle/10063/4615/thesis.pdf?sequence=2 

 

Thumbnail

A kapcsolt tanulmány három, közelmúltban megjelent írásra hívja fel a figyelmet.

Hopgood „The Endtimes of Human Rights” című műve szerint a civilizációs misszió végidejét éljük. Leírása szerint az emberi jogok többet ártottak, mint használtak, hiszen “egy ideologiai alibit” biztosítanak egy olyan globális rendszernek, melynek kormányzati struktúrája állandó tisztességtelenséget és igazságtalanságot tart fenn.

Moyn a „The Last Utopia” című művében úgy ábrázolja az emberi jogokat, mint amelyek – a ’70-es évekbeli látványos nemzetközi áttörést követően - saját sikereik áldozatává váltak. Még ettől is élesebb kritikát fogalmaz meg a „Not enough: Human Rights in an Unequal World” című írásában. Álláspontja szerint az emberi jogok korunk egyenlőtlenségének a rabjai, a globalizációval emelkedtek fel, de nem igazi kihívói annak.

Harmadikként Posner „The Twilight of Human Rights Law” című írása kerül górcső alá. Posner egyszerűen arra a következtetésre jut, hogy az emberi jogok nem tudták beteljesíteni a céljaikat. Álláspontja szerint alig akad bizonyíték arra, hogy az emberi jogi egyezmények, nyilatkozatok hozzájárultak volna az emberek jólétéhez, vagy akárcsak a szerződésekben foglalt emberi jogok tiszteletben tartásához.

Megdöbbentő és egyre terjedő gondolatok ezek, de a tanulmány nem szeretné félresöpörni a kritikát. Tárgyilagosan és tapasztalatai alapján elemezi azok eredetét, a lehetséges ellenérveket, megoldásokat. Elsőként az emberi jogok felemelkedésének történetét foglalja össze, majd a szociológiai legitimációval foglalkozik. Itt olyan elfelejtett történeteket is felidéz, mint az Amerikai Antropológusok Egyesületének 1947-es tiltakozása az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megfogalmazásával szemben. Habib-ra is hivatkozik, aki a 80-as években a keleti blokkban és a déli féltekén végbement átalakulásokat "Janus arcúnak" nevezi, mivel ezekben egyszerre jelent meg a politikai demokratizálódás és a gazdasági liberalizáció globális uralma. Bírósági döntéseken, társadalmi jelenségeken és jogirodalmi példákon át elemzi az emberi jogok hatékonyságát, majd az elosztási egyenlőtlenségeket. Ezek után összefoglalja a következtetéseit arról, hogy mit jelentenek az emberi jogok a poszt-liberális korban.

 Különleges a tanulmányt lezáró szerzői nyilatkozat, amelyben a szerző tanulmánya tárgyilagosságát hangsúlyozza.

 

Forrás: Malcolm Langford: Az emberi jogok Kritikája – Annual Review of La and Social Science (https://www.jus.uio.no PDF)

Tudomány&Kultúra

Augusztus 20.

• Augusztus 20-a hivatalos állami ünnep, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére
• A források szerint 1083-ban e napon emelték ki és szállították át a székesfehérvári Nagyboldogasszony bazilikába Szent István, Imre herceg és Gellért püspök csontjait 
• Ez a nap közel esik István halálának napjához, aki 1038-ban Nagyboldogasszony ünnepén hunyt el
• A magyar királyok évszázadokon át a szentkirály ünnepének is nevezték ezt a napot
• Augusztus 20-án többször tartottak Fehérváron törvénynapokat, ilyenkor a király személyesen ítélkezett az elé járulók ügyeiben
• Buda 1686-os visszafoglalásának alkalmából XI. Ince pápa elrendelte, hogy a katolikus világ emlékezzen meg Szent Istvánról
• 1771-ben Mária Terézia rendelte el a Szent Jobb Budára szállítását és nyilvánította országos ünneppé Szent István napját
• Az ünnepet töretlenül ülték meg évente egészen a szabadságharc 1849-es bukásáig
• A Bach-korszak idején az ünnepet betiltották, csak a kiegyezést követően lehetett újra megünnepelni
• 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át 
• 1938. augusztus 18-án a székesfehérvári országgyűlés alkotta meg az 1938. évi XXXIII. tv-t Szent István király dicső emlékének megörökítéséről.
• A törvény tisztelettel adózik István uralkodásának:
 „…első királyunknak, a szentnek, az államalkotónak, az uralkodónak és a hadvezérnek máig ható, dicsőséges tetteiről és maradandó történelmi alkotásairól. Ezek a tettek és ezek az alkotások örök időkre hirdetik az ő csodálatos emberi nagyságát, kimagasló uralkodói erényeit és mélységes államférfiúi bölcsességét. Új szellemi és társadalmi formát adott a magyarság életének, de ugyanakkor tisztelte és óvta az ősi értékeket. A krisztusi hit elterjesztésével, a keresztény erkölcsök meghonosításával megnyitotta a keletről jött magyarság előtt a nyugati művelődés kapuit s államépítő munkájával megvetette a magyar nemzet életének és fejlődésének szilárd alapjait. …s a nemzet gondolatának kifejlesztésével a magyarság egymást követő nemzedékeinek lelkébe mélyen belevéste a magyar állam szuverénitásának, a magyar nemzet szabadságának s a magyarság magasabb európai küldetésének tudatát és akaratát.”
• A törvény Szent István emlékezetére augusztus 20-át minden évben ünneppé nyilvánította
• A kommunizmus évtizedeiben bár augusztus 20-a ünnep volt, nem Szent István ünnepeként tartották számon
• 1950-től e napon az alkotmány, illetve a népköztársaság napját ünnepelték
• A rendszerváltozást követően az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította augusztus 20-át ismét állami ünneppé
• Szent István tetteiről az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása is megemlékezik

themis

Páratlan lehetőség áll nyitva a bíróságokra készülő ifjú jogászok számára. A fővárosban és 11 megyében, összesen 21 bírósági fogalmazói álláshely vár betöltésre, az ehhez szükséges felvételi vizsgára pedig augusztus 23-ig lehet jelentkezni. Erről, valamint a fogalmazói lét szépségeiről és kihívásairól beszélgettünk dr. Pálfi Dórával, a XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság fogalmazójával.

 

Miért döntött úgy, hogy a jogi pályán belül az igazságszolgáltatás területét választja? Mi vonzza a bírói hivatásban?

Jogi pályafutásomat ügyvédjelöltként kezdtem. Végül másfél év ügyvédi irodai munka után egy hirtelen ötlettől vezérelve szerencsét próbáltam, és beadtam a pályázatom, mert új kihívásokra és előmeneteli lehetőségekre vágytam. Nem adtam sok esélyt magamnak, hiszen akkor csak hat helyet hirdettek a fővárosban, meglepődtem és természetesen nagyon örültem, hogy bejutottam. 
A bírói hivatásban leginkább az vonz, hogy a legjobb tudásom és a jogi értékítéletem szerint, önállóan dönthetek majd. Fontos számomra, hogy a társadalom szempontjából is hasznos legyen, amit csinálok.

 

Ha visszagondol a saját fogalmazói vizsgájára, akkor milyen feladatokat kellett megoldania? Mi okozott kihívást és mely feladattípus állt Önhöz a legközelebb?

Az írásbeli fordulón egy rövidebb tesztsor kitöltése után szövegértésünket tették próbára. Egy terjedelmes és meglehetősen összetett szöveget kellett röviden összefoglalni. Leginkább a harmadik feladat tetszett, amelyben kreatívan érvelhettem és megfogalmazhattam a saját személyes gondolataimat is. Az én témám alapkérdése az volt, „kinek szól a bíró ítélete?” Kifejezetten érdekes azóta is megfigyelni az instruktoraimon, ők hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez.

 

Hogyan érdemes készülni a fogalmazói vizsgára? 

A megadott jogszabályokat igyekeztem átnézni, ennél intenzívebb felkészülésre a munkám mellett nem maradt időm. Szerintem sokat nyomott a latban, hogy már egyetemistaként is foglalkoztam a formális vitával, érveléstechnikával, illetve az is előny volt, hogy már máshol is dolgoztam. A jelölti időszakom alatt rengeteg gyakorlatot és tapasztalatot szereztem, ez mind a mai napig olyan előnyt jelent a bírósági fogalmazói munkámban, amelyet a közvetlen feletteseim, instruktoraim is észrevesznek és pozitívan értékelnek.

 

Fogalmazóként milyen tapasztalatszerzésre nyílik lehetősége? Milyen feladatokat kell megoldania?

Teljesen másként működik a bíróság, mint ahogy azt kívülről, egyetemistaként elképzelten, nagyon érdekes volt ezt lépésről lépésre kiismerni. Kifejezetten változatos munka, minden ügyszakban, így a büntetőben, civilisztikában is kipróbálhatja magát az ember. Szerettem új instruktorok mellé kerülni, szinte kivétel nélkül mindegyikre példaképként tekintek, és örömmel látogatok vissza hozzájuk amikor csak tehetem. Sokféle feladatot kaptam fogalmazóként, de leginkább kurrenciális munkát végzek, ami azt jelenti, hogy az új és folyamatban lévő ügyekben elvégzem a soron következő, szükséges teendőket, határozatokat szerkesztek, amelyeket az instruktorom is ellenőriz. Részt veszek tárgyalásokon, szükség esetén jegyzőkönyvezek, és az ügyfélsegítőn eljárásjogi kérdésekben segítem a bírósághoz forduló ügyfeleket.

 

Idén a THEMIS versenyén is részt vett. A későbbi pályafutására nézve milyen pozitív hozadéka volt a versenynek?

A THEMIS verseny hatalmas kihívást és élményt jelentett számomra. A leginkább kézzelfogható eredménye, hogy különdíjként megjelentetik a dolgozatot az EJTN Journal-ben, ami azért nagy szó, mert kifejezetten ritka, ha valaki nemzetközi publikációval büszkélkedhet. Komoly elismerés, hogy a zsűri tagjai, akik a nemzetközi bűnügyi együttműködés meghatározó alakjai, kollégaként tekintettek ránk, és további lehetőségeket kínálnak a versenyen feldolgozott téma kibontására és a szakmával való megismertetésére. Hamarosan előadást tarthatok a bíró kollégáknak a témáról, ami szintén hatalmas megtiszteltetés.

 

Milyen jövőbeni szakmai céljai vannak? Mely szakterület vonzza a leginkább?

A legközelebbi szakmai célom a polgári jogi szakvizsga abszolválása októberben. Kellenek az ötösök, mert elvarázsolt az igazságszolgáltatás, mindenképpen bíró szeretnék lenni. Hogy mely szakterületen, még számomra is kérdéses. Ugyan büntetőjogi témákban mélyültem el inkább eddig, de kifejezetten élvezem a polgári jogot is, ahol jóval kreatívabban lehet megragadni a jogviták lényegét.

tudta-e
  • A régi Magyarországon az számított közönséges gonosztevőnek, aki folytatólagosan, vagy visszaesőként valósított meg súlyos, halállal büntetendő közbűncselekményeket, ún. „cégéres gaztetteket”
  • Halállal büntetendő cselekmények között tartották számon különösen a lopást, a rablást, az útonállást, a gyilkosságot, az erőszakos közösülést és a szándékos gyújtogatást
  • A közönséges gonosztevők üldözésére és megbüntetésére a nádori köztörvényszék volt jogosult, egészen I. Mátyás 1486. évi nagyobb dekrétumáig
  • A nádort a király küldte ki, hogy a közönséges gonosztevők felkutatása érdekében több megyére kiterjedő illetékességgel tartson közgyűlést
  • A közgyűlésen a nádor a tudomására jutott tények alapján a közönséges gonosztevőket távollétükben is elítélhette: „levelesítve” őket
  • A levelesített gonosztevőket bárki elfoghatta, végrehajthatta a kiszabott büntetést, vagy kiszolgáltathatta őket a hatóságoknak
  • A levelesített gonosztevő megölése a rendi Magyarországon büntethetőséget kizáró ok volt
  • Aki szándékosan futni hagyott egy ilyen gonosztevőt, bűnpártolóként maga is halállal bűnhődött 
  • Mátyás a vármegyék kérései alapján az 1486. évi I. törvénycikkel számolta fel a nádori közgyűléseket, a közönséges gonosztevők felkutatásának és megbüntetésének feladata a vármegyékre hárult
  • Az 1638. évi LX. tc. értelmében a levelesített gonosztevők felkutatását az alispán végezte, a megye területén úriszékkel rendelkező földesurakkal együtt
  • Ha valamely egyházi, világi földesúr, vagy város megtiltotta, hogy a birtokán az alispán a levelesített gonosztevők felkutatása iránt nyomozhasson, 100 forint azonnal behajtandó bírságot kapott
Beismerő vallomás

• Nagyjából a 13. század végétől kezdődően, Magyarországon is egyre gyakrabban használták a kínvallatást (tortura), hogy így csikarják ki a vádlott beismerő vallomását
• A „tortura” a formális, istenítéleteken alapuló eljárások megszűnését követően volt jellemző, a felvilágosodás időszaka előtt
• A tortúrát bíró rendelte el, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a vádlott bűnösségét megállapítsák
• A kínvallatást szakavatott ember, az ítéletek végrehajtásáért felelős hóhér végezte, meghatározott eljárási rend szerint, fokozatosan végrehajtva
• Az erőhatalom alkalmazásával kinyert bizonyítékot a bíróság nem fogadta el
• A kínvallatás alatt tett vallomást a vádlottnak a bíróság előtt, szabad akaratából, kényszerítés nélkül is meg kellett erősítenie
• Ha a vádlott a bíróság előtt ezt nem tette meg, a bíró másodszor is elrendelte a kínvallatást
• Ha a vádlott újra megtagadta a kínvallatás alatt tett beismerő vallomásának megerősítését, a bírónak fel kellett őt mentenie
• A „confessio est regina probationum” elve szerint a büntetőperekben a bíróságok a beismerő vallomást tekintették a legfontosabb bizonyítéknak
• Az elvre egyes európai országok azért hivatkoztak, hogy „a cél szentesíti az eszközt” jegyében elfogadtassák a kínvallatás törvényes alkalmazását a beismerő vallomás megszerzésére
• A felvilágosodás, különösen Cesare Beccaria „Dei delitti e delle pene” (A bűnökről és büntetésekről) című művének hatására a felvilágosult abszolutista uralkodók betiltották a kínvallatás alkalmazását
• Lipót a Toszkánai Nagyhercegségben, II. József császár Ausztriában és Magyarországon, valamint Nagy Katalin orosz cárnő Oroszországban nem engedélyezte a kínvallatást

visszaűzés

•    A visszaűzés (repulsio), vagy más néven kard kivonásával történő tiltakozás (evaginatio gladii) a rendi korban általánosan elfogadott perorvoslatnak minősült
•    A repulsio a bírói ítélet végrehajtásának megakadályozására szolgált
•    A perorvoslatoknak több típusa is létezett: a fellebbezés, a perújítás, vagy akár a sérelmes nyilatkozatot tevő ügyvéd nyilatkozatának visszavonását követelő tiltakozás, az ügyvédszó visszavonása
•    Visszaűzésnek csak ún. „gyökeres jog” iránti, azaz a tulajdonjog vitás rendezéséről szóló perekben volt helye
•    Visszaűzéssel az a pervesztes alperes élhetett, aki a per tárgyát képező ingatlan birtokosa volt és birtokon belülről tiltakozott a végrehajtás ellen
•    Ha a pervesztes alperes nem vette tudomásul az ítélet tartalmát, akkor az ítélet felolvasását követően kard kivonásával tiltakozott
•    Tiltakozására a perben érintett ingatlan helyszínére kivonuló bírói ember, valamint a pernyertes felperes előtt kerülhetett sor
•    A tiltakozást a bíróság jegyzékbe vette és határnap tűzésével felszólította a tiltakozót, hogy indokolja azt a bíróság előtt
•    A visszaűzés eredményeképpen új per indult, ha ezt a visszaűző fél ismét elvesztette, perbírsággal bűnhődött, és a perköltségeket is viselnie kellett
•    A perbírság azért lehetett tetemes összegű, hogy a pervesztest az alaptalan visszaűzéstől eltántorítsa
•    Aki az ítélet végrehajtását másodszor is megakadályozta, hűtlenséget követett el, ami miatt fő- és jószágvesztéssel bűnhődött

Magazin

miskolc környezetvédelem

274 darab feleslegessé vált telefont gyűjtöttek össze a Miskolci Törvényszék dolgozói, a törvényszék ugyanis csatlakozott a Miskolci Állatkert és Kultúrpark „Csak egy telefonba kerül” környezetvédelmi kampányához. A használaton kívüli mobiltelefonok összegyűjtésével és újrahasznosításának támogatásával a civilizáció fejlődése és a környezetszennyezés összefüggéseire, valamint környezetünk védelmének fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet.

prof

Augusztus 23-ig lehet jelentkezni a 2019. II. félévi fogalmazói pályázatra. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a birosag.hu központi honlapon hamarosan közzéteszi a felvételi vizsga szóbeli és írásbeli fordulóján előforduló típusfeladatokat, hogy a jelentkezők minél sikeresebben felkészülhessenek a megmérettetésre. Dr. Puskás-Brumecz Julia Theresiat, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fogalmazóját a vizsgáról és a felkészüléséről kérdeztük.

Mikor döntötte el, hogy bíró szeretne lenni? 
Számomra nem volt mindig egyértelmű, hogy egy napon majd bíró szeretnék lenni, éppen ezért az egyetemi éveim alatt több jogi területen is kipróbáltam magam; a kötelező szakmai gyakorlatomat ügyészségen töltöttem, ügyvéd mellett gyakornokoskodtam, illetve egyetem után egy évet dolgoztam a közigazgatásban is. Először harmadéves joghallgatóként egy tárgyaláslátogatáson vetődött fel bennem a gondolat, hogy bíró szeretnék lenni. Látva a bíró felkészültségét, végighallgatva az ítélet indokolását éreztem azt, hogy erre a magas jogászi szintre szeretnék én is eljutni. Ez az érzés a későbbi egyetemi tanulmányaim, tárgyaláslátogatások és a munkatapasztalatok mellett tovább erősödött bennem.
A bírói pályában számomra a legvonzóbb, hogy sosincs két teljesen egyforma ügy, az adott esetet önállóan kell tudni elbírálni. Azt is fantasztikusnak tartom, hogy a jogalkalmazás, jogértelmezés során a bírák a munkájukkal hozzájárulnak a jogfejlődéshez is.

A bíróvá válás egyik fontos állomása a fogalmazói lét. Hogyan készült fel az ehhez szükséges vizsgára? Van-e valamilyen jó tanácsa a mostani pályázóknak?
A fogalmazói pályázat kiírásánál megtalálhatóak a vizsgarészek típusfeladatai. Annak idején én ezek segítségével készültem, illetve a kiírásban feltüntetett jogszabályokat néztem át. A most vizsgára készülőknek is ezeket ajánlanám. A sikeres vizsgához a jogi tudás mellett szükség van a lényeglátásra, problémafelismerő és -megoldó képességre, valamint a jó kifejezőképességre szóban és írásban egyaránt, illetve a magabiztos fellépésre is.

Mennyire ítélte nehéznek a fogalmazói felvételi vizsgát?
A fogalmazói versenyvizsga első, írásbeli fordulóján tesztet kellett kitölteni, illetve esszéírás és szövegértési feladatot kaptunk. A sikeres írásbeli vizsgát követően a szóbeli vizsga is három részből állt: egy jogeset megoldásából, illetve két szituációs feladatból. Az írásbeli feladatok közül az esszéírás, a szóbeli során a szituációk megoldása állt hozzám a legközelebb. Ezek kötetlenebb feladatok, jobban kidomborítható bennük a saját személyiségünk. Viszont míg egy egyetemi vizsgán egy jól behatárolható anyagrészből kell számot adni a tudásunkról, addig a fogalmazói versenyvizsgán sokkal szélesebb körben kell felkészültnek lenni, hiszen mind polgári, mind büntető anyagi és eljárásjogi kérdésekre kell helyesen válaszolni. Ez kihívást jelentett.

Hogyan néz ki egy fogalmazó napja a bíróságokon?
Fogalmazóként büntető és polgári ügyszakban dolgozunk első- és másodfokon is. A napi feladataink közé tartozik a különböző határozat- és utasítástervezetek megírása, döntések előkészítése, az ügyekben felvetődő anyagi és eljárásjogi kérdésekre való megoldáskeresés, tárgyalások látogatása, illetve büntető ügyszakban tárgyalásokon jegyzőkönyvvezetés is. Mindezeket egy-egy instruktor bíró felügyelete és irányítása mellett végezzük, akivel átbeszéljük, hogy én milyen döntést hoznék. Önállóan az Ügyfélsegítőn dolgozunk, ahol a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfeleknek nyújtunk eljárásjogi segítséget.
Az, hogy a három év alatt büntetőjogi és polgári jogi, illetve a polgári jogon belül pl. gazdasági, családjogi ügyekben is dolgozunk, egyrészt nagyban segíti a szakvizsgára való felkészülést is, de szerintem ennél egy fontosabb, hosszútávú hozadéka is van. A munkánk során megtapasztalhatjuk, hogy az egyes jogterületek eltérő gondolkodásmódot, logikát igényelnek, így van lehetőségünk arra, hogy eldöntsük, hozzánk melyik jogterület áll a legközelebb, milyen irányba szeretnénk tovább fejlődni és később bíróként dolgozni.

Thumbnail

Dr. Virág Csaba, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke, az Országos Bírósági Hivatal „Az új polgári perrendtartás hatályosulását támogató munkacsoportjának” volt vezetője az új polgári perrendtartásról nyilatkozott az Infórádió Paragrafus c. műsorában.

Az interjúból többek között az is kiderül, hogy az új polgári perrendtartás milyen változásokat eredményezett a perfelvételi tárgyalás tekintetében, rövidülnek-e a perek, illetve, hogy mivel is foglalkozik a munkacsoport.

A részletes interjú itt érhető el. (2.rész)

 

sziget fesztival 0814

Idén 5. alkalommal látogathattak el a Sziget résztvevői a ’SzigetBíróság’ sátorhoz augusztus 7 - és 13 között. A napokon át tartó hőség ellenére több százan voltak kíváncsiak a ’SzigetBíróság’ által kínált programsorozatra.
A Civil Sziget elnevezésű programhelyszínen olyan szervezetek, közcélú intézmények lehettek jelen, akik a 16-35 éves korosztály nevelésére, integrációjának segítésére, társadalmi problémáik megelőzésére kínáltak program lehetőséget. 
Az Országos Bírósági Hivatal a Nyitott Bíróság programjának köszönhetően már évek óta elkötelezett híve a fiatal generáció széleskörű tájékoztatásának, többek között a közérthető kommunikáció fejlesztésével. A ’SzigetBíróság’ is ennek jegyében, a fesztivál sajátos körülményeihez és igényeihez igazodó sokszínű programkínálattal várta az érdeklődőket. 
A Sziget Bíróság munkájában a fesztivál 7 napján összesen 22 bírósági dolgozó vett részt, az ország minden pontjáról, minden bírósági szintről képviseltetve magukat az eseményen. 
A bírósági dolgozókból álló felkészült csapatnak köszönhetően a fiatalok számukra is érhető nyelven kaphattak információt arról, hogyan is zajlik egy bírósági tárgyalás. Játékos formában ismerkedhettek meg bírósági fogalmakkal, vagy éppen megtudhatták, hogy milyen nehéz is egy tanú dolga. Sokan érdeklődtek a kiber jogesetek iránt, de a játék során hamar kiderült, hogy nem is olyan könnyű megmondani, melyik minősül bűncselekménynek. 
A bírósági szervezet eredményeire nem csak a fesztivál magyar vendégei voltak kíváncsiak. Az OBH standját rengeteg külföldi látogató is felkereste. A játékos kedvűek angol nyelvű játékokban is részt vehettek. 
A látogatók visszajelzése alapján sikerült a mindennapi életben hasznos információkkal szolgálni, és megvalósult az a törekvés is, hogy még nagyobb bizalommal forduljanak a magyar bíróságokhoz. 

Kapcsolódó videó
sziget2019

Immár ötödik alkalommal látogathatnak el a Sziget résztvevői a „Sziget Bíróság” sátrához augusztus 7. és 13. között. 

Kollégáink játékos feladatokkal, érdekességekkel várják a fesztiválozókat délelőtt 11 órától este 20 óráig. Jogi kérdezz-felelek, kvíz játékok és egyéb érdekes programok keretében az érdeklődők megismerkedhetnek a bírósági munkával, a digitális bírósággal vagy éppen megtudhatják, hogy milyen nehéz is egy tanú dolga.

Mindenkit szeretettel vár a Sziget Bíróság a 41-es programhelyszínen a Civil Szigeten belül!