Hírek

Kiemelt hírek

Thumbnail

Együttműködési megállapodást kötött 2019. április 17-én dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mely szerint a jövőben Magyarország bíróságai is bekapcsolódnak hazánk digitális exportjának fejlesztésébe.

A megállapodást az OBH-nak a bíróságok digitalizációja terén elért eredményei tették lehetővé, amelyeket az Európai Bizottság is elismert már évente megjelenő igazságügyi eredménytáblájában. A legutóbbi „scoreboard” szerint Magyarország uniós viszonylatban dobogós helyet ért el a 21. század elvárásainak megfelelő bírósági ügyvitel kialakításával. Az utóbbi évek legfontosabb fejlesztései közé tartozik a tavaly kiépített és egyre bővülő távmeghallgatási rendszer, az elektronikus kapcsolattartás teljes körűvé tétele, valamint a hamarosan bevezetésre kerülő e-akta, amely tértől és időtől független hozzáférést biztosít az egyes eljárások résztvevői számára ügyük irataihoz.

Az OBH által irányított, illetve ösztönzött fejlesztések eredményeként létrejövő megoldások, valamint a digitális átállás során felhalmozott tudás a Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint olyan érték, amely méltó a nemzetközi figyelemre. Az OBH és a tárca megállapodása ezért rögzíti, hogy a két szervezet a jövőben együttműködik elektronikus bírósági megoldások külföldön történő megismertetésében és külgazdasági hasznosításában.

20190417_150729.jpg

20190417_144846.jpg

 

Thumbnail

Harmadával csökkent az Egri Törvényszék energiafogyasztása az épület energetikai korszerűsítésének köszönhetően. Az Egri Törvényházra az épület nagyszabású, teljes körű rekonstrukciója során szereltek fel 154 darab napelemet.

A megújult törvényház átadása éppen egy évvel ezelőtt volt, így a megtakarítást illetően is egy teljes évi adat áll rendelkezésre. Eszerint egy év alatt: 1 536 000 forint megtakarítás mellett további 986 000 forinttal csökkent a fűtésszámla, vagyis az energiadíjból egy év alatt több, mint 78 ezer kW-ot sikerült megspórolni, 2,5 millió forint értékben.

 

egritvsz.png

Ezt az eredményt erősíti még a Gyöngyösi Járásbíróság 532 ezer forintos megtakarítása is, ahol az OBH által meghirdetett Jablonszky Program keretében zajlott fűtéskorszerűsítés. Az új kondenzációs kazán egy év alatt 44 ezer kW megtakarítást hozott. Az Egri Törvényszéken és járásbíróságain így összességében több mint 3 millió forinttal csökkent a gáz- és áramszámla, ami azt jelenti, hogy a törvényszék legnagyobb járásbíráságának fűtése tulajdonképpen ingyen volt, a megtakarítás ugyanis teljes egészében fedezi az Egri Járásbíróság egész éves fűtési költségét.

A közeljövőben újabb bírósági épületek kapcsolódhatnak be az energiahatékonysági programba. Az Országos Bírósági Hivatal sikerrel pályázott a Környezeti Energiahatékonysági Programban (KEHOP), így a megújuló energiaforrások mellett hőszigetelés és nyílászáró csere is segíti majd a hatékony energiagazdálkodást. A Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék épületében, a Komlói és a Bajai Járásbíróságon már elkezdődött a kivitelezés, a Gyulai Törvényszék, az Ózdi Járásbíróság, az Egri Járásbíróság és a Nyíregyházi Törvényszék két épületének energetikai korszerűsítése pedig tervezési szakban van.

2011 és 2018 között egyébként a Jablonszky Program keretében 458 „kis” beruházás, a Wagner Gyula tervnek köszönhetően 198 „közepes” beruházás valósult meg, öt településen pedig vagy új bíróság épült, vagy teljes körű épületfelújításra került sor.

 

Thumbnail

A bírák társadalmi felelősségéről és a jogállamban betöltött szerepükről beszélt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2019. március 22-én a Kaposvári Jogi Beszélgetések című konferencián. Dr. Handó Tünde kiemelte, hogy a hatalmi ágak szétválasztása a kontinentális jogrendszerekben mást jelent, mint az Egyesült Államokban, ahol az egyén mindenekelőtt való.

A jognak ezzel az individualista és alapjogias megközelítésével szemben a német Rechtstaat (jogállam) koncepciójának lényege az államot és a polgárt egyaránt jogosító és kötelező szabályozottság. A bíróságoknak tehát a közjó védelmezőinek kell lenniük. Az OBH elnöke beszédében kitért arra is, hogy amíg európai szinten az utóbbi években trendszerűvé vált a „kisbíróságok” megszüntetése, addig hazánkban épp hogy újakat létesítenek.

A bíróság ugyanis kulturális tér is. Egyrészt növeli a település és a régió presztízsét és megtartó erejét. Másrészt a bíróságokon nemcsak a szoros értelemben vett ítélkezés folyik, hanem a bírósági közvetítéstől az ügyfélsegítő tanácsadáson át számos olyan tevékenység, ami nem a klasszikus értelemben vett „pereskedéshez” kapcsolódik – fogalmazott dr. Handó Tünde.

 

 

Thumbnail

Trombitás Mihály részeges pince fosztogató fa álkulcsai vagy a Zalaegerszegi Királyi Törvényszék eskükeresztje - ilyen különleges tárgyi emlékek is megtekinthetők az „Emlékezés erejével” című bíróságtörténeti kiállítás pécsi állomásán, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának patinás épületében.

A kiállítással egybekötött konferencián dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kiemelte: a magyar államiság 1000 éves történetében a jogfejlődésnek kiemelkedő korszakai voltak. Hangsúlyozta: például Mátyás király az “igazságos” jelzőt nem csupán a legendákban fennmaradt bölcsességével érdemelte ki, hanem a jogalkotással, s azzal a mentori tevékenységgel is, amelynek köszönhetően nemes, kisnemes és nincstelen, de tehetséges ifjak tanulhattak jogot Észak-Itália egyetemein. Ezen ifjak egyike volt Werbőczy István is, akinek a XX. században is előjogként alkalmazott Tripartitumot köszönhetjük - tette hozzá. Ez az indítás kellett ahhoz, hogy jogász nemzetté váljunk, ennek a jogászságnak köszönhetjük a modern polgári Magyarország kialakítását.

Pecs_kiall_IMG_2714.jpg

Dr. Túri Tamás, a Pécsi Ítélőtábla megbízott elnöke a 150 éve deklarált, a bírói hatalomról szóló 1869-es törvényt emelte ki. Hangsúlyozta: a törvény a bírói lét mérföldköve, a mai bírói identitás része, a bírósági szervezet igazodási pontja. 

Dr. Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának dékánja köszöntőjében kiemelte: a bírósági szervezet változik, a bíró tekintélye, tartása azonban századok óta változatlan. Úgy véli: a bíráknak a kezdetektől fogva sikerült bizonyítaniuk és megszolgálták a társadalom bizalmát.

Pecs_01_IMG_20190308_121927_0.jpg

Az előadások sorában elsőként a pécsi egyetem tanszékvezető egyetemi docense állt a pulpitusra. Dr. Béli Gábor a kisebb súlyú bűncselekmények korabeli megítéléséről beszélt. A közönség megtudhatta például azt is, hogy a káromlásért akár halálbüntetést is kiszabhattak, de a megyei statutum szerint kihágásnak számított a tiltott éneklés, a nagy örömből történő lövöldözés vagy az ünnepnapi munkavégzés is. 

A konferenciát követően nyílt meg a bíróságtörténeti kiállítás, amelyen megemlékeznek többek között Wlassics Gyula báró jogtörténeti munkásságáról és az 1890-ben született, a királyi ítélőtáblák és királyi főügyészségek szervezéséről szóló törvényről is. A Pécsi Ítélőtábla a törvény kihirdetése után egy évvel, 1891-ben kezdte meg működését. A Dzsámi melletti épület a mai napig bíróságként funkcionál: ez ma a Pécsi Járásbíróság épülete.

Pecs_02_Sz%C3%A9chenyi%20t%C3%A9ri%20%C3%A9p%C3%BClet.jpg

Az eseményt egy rendhagyó színházi előadás színesítette. A Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színészei a zalai bíráskodás múltjából vittek színre egy történetet, a Bírósági históriák című kötet egyik epizódját.

A konferencia dr. Horváth Zsolt, a Lenti Járásbíróság elnökének "dr. Vlasics Antal, Töredékek egy befejezetlen életből" című és dr. Lászlóné dr. Tavaszi Renáta, a Kaposvári Járásbíróság titkárának "Egy bíró halálára" című előadásával zárult.

A pécsi bíróságtörténeti kiállítás május közepéig tekinthető meg a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának épületében.

A bíróságtörténeti kiállítás és konferencia-körút következő és egyben utolsó állomása Budapest lesz.

Thumbnail

A magyar bírák függetlenek és Magyarországon teljesülnek a jogállamiság feltételei – jelentette ki dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke Kaposváron, a Kaposvári Törvényszék összbírói értekezletén.

Az OBH elnöke hangsúlyozta: 2015 óta minden évben anonim, önkéntes kérdőívben kérik ki a bírák véleményét az integritásról. A legutóbbi felmérés eredménye igen kimagasló volt: a nyilatkozók több mint 96 százaléka függetlennek tartja magát, a kitöltők 95 százaléka pedig még nem is találkozott befolyásolásra irányuló kísérlettel. A kérdőívet kitöltő bírák háromnegyede úgy nyilatkozott, hogy az igazgatási döntések átláthatóak. Az elektronikus kérdőívből az is kiderült, hogy a bírák felismerik és tudatosan kerülik az integritást veszélyeztető helyzeteket - részletezte.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke kiemelte: fontos, hogy az ügyfelek a jogszabályoknak megfelelő ítéletet kapjanak. Kaposváron különösen említésre méltó, hogy a polgári ügyek 91,9 százaléka már első fokon jogerőre emelkedik - tette hozzá.

Kaposvar_OB_03_IMG_5418.JPG

2018 nehéz, de annál eredményesebb év volt – fogalmazott dr. Hajnal Éva, a Kaposvári Törvényszék elnöke. Hozzátette: sok változással kellett megküzdeniük, de elmondható, hogy az ítélkezés magas színvonalú. A Kaposvári Törvényszék bírái több ügyet fejeztek be, mint amennyi érkezett, a peres ügyek 77,8 százaléka hat hónapon belül, 93,4 százaléka egy éven belül befejeződött.

Kaposvar_OB_IMG_5458.JPG

A törvényszéki elnök szerint fontos hangsúlyozni a korszakváltó informatikai fejlesztéseket is: a Kaposvári Törvényszék területén három távmeghallgatásra alkalmas tárgyalótermet alakítottak ki – emelte ki. Az elmúlt év nagy eredménye az is, hogy a digitális nyílt nap alkalmával a bírák mobil eszközöket kaptak, amelyben nagyban megkönnyíti a munkájukat – tette hozzá.

Ügyfeleknek

Thumbnail

Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogyan kell a Gondnokoltak Nyilvántartásából történő adatigényléshez szükséges papír alapú nyomtatványokat kitölteni.
 
1. A papír alapú kérelem kitöltésénél a kérelmezőnek a személyi igazolványában szereplő adatokat pontosan és olvashatóan kell feltüntetnie a nyomtatványon. Fontos, hogy minden mező kitöltése kötelező! 

2. Amennyiben az adatszolgáltatással érintett személy nem tünteti fel valamennyi adatát, valamint az adatok nem jól olvashatók, úgy az hiánypótlás kibocsátását vonja maga után.

3. Kiemelten fontos, hogy a felvilágosítást kérő aláírása is szerepeljen a nyomtatványon.

4. Ha a kérelmező a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti formában terjeszti elő a kérelmet, úgy az okirati tanúkra vonatkozó mezők kitöltése is kötelező.

5. Kérjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy amennyiben nem a lakcímükre kérik az adatszolgáltatás postázását, úgy az értesítési cím mezőt is kitölteni szíveskedjenek. 

 

Thumbnail

A szervezet beszámolóját elektronikus úton Cégkapun keresztül is előterjesztheti. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan tudja az ügyfél beállítani a Cégkapu kapcsolatot az ÁNYK-ban, a beszámolót közvetlenül az ÁNYK-n keresztül beküldeni, illetve a Tárhelyen keresztül továbbítani.

1. Cégkapu kapcsolat beállítása az ÁNYK-ban

A Szerviz / Beállítások / Működésen belül a 3. „Kapcsolat a Cég/Hivatali kapuval menü engedélyezése” előtti check boxot pipálja be, majd kattintson az OK gombra. Az ÁNYK újraindítása után a felső menüsor kiegészül a „Kapcsolat a Cég/Hivatali kapuval” menüponttal. 

ISZF1.jpg

 

2. Beküldés közvetlenül az ÁNYK-ból

A nyomtatvány kitöltését, a szükséges dokumentumok csatolását és leellenőrzését követően az alábbiak szerint járjon el: 

  • Kattintson a „Kapcsolat a Cég/Hivatali kapuval / Nyomtatvány megjelölése elektronikus megküldésre” menüpontra.
  • Cégkapus megküldés esetén sem szükséges AVDH aláírással ellátni a kitöltött nyomtatványt és csatolmányait, ezért ha nem kíván ezzel élni, az „Indulhat a nyomtatvány megjelölése?” panelen pipálja ki a „Nem kérem a nyomtatvány és csatolmányok elektronikus hitelesítése” check box-ot.

ISZF2.jpg

  • A titkosítás befejezése után ismét kattintson a „Kapcsolat az Cég/Hivatali kapuval / Nyomtatvány közvetlen beküldése” menüpontra.
  • „Azonosítás” – Cég/Hivatali kapu azonosító: a cég (jelen esetben a civil szervezet) adószámának első 8 számjegye. 

ISZF3.jpg

  • Ezután a Központi Azonosítási Ügynökön az Ügyfélkapu azonosítók megadását követően a beszámoló elküldésre kerül.

 

3. Beszámoló elküldése a Tárhelyen keresztül

A küldésre kiválasztott Cégkapuból kizárólag az ÁNYK-programmal előállított, titkosított (.kr kiterjesztésű) fájl küldhető el. A küldemény címzettjét nem kell külön megadni, a dokumentum automatikusan az Országos Bírósági Hivatalhoz kerül. 

ISZF4.jpg

 

Thumbnail

A Bírósági Fizetési Portál (BFP) 2019. március 4-i indulása óta egyre népszerűbb az ügyfelek körében, e szolgáltatás igénybevételével egy hónap alatt közel 150 millió forintnyi összegű bírósági eljárásokhoz kapcsolódó befizetés teljesült.

A sikeres befizetések száma már meghaladta a 2.200 db-ot, ezek 80%-a peres eljárásokra vonatkozó illeték volt. Emellett az ügyfelek 228 alkalommal csőd- és felszámolási eljárásokhoz kapcsolódó illetéket, 160 esetben közzétételi költségtérítést, míg 63-szor peres eljárásokhoz köthető egyéb befizetést (letét, rendbírság, perköltség, stb.) teljesítettek a portál útján.

A rendszer újonnan regisztrált publikus felhasználóinak száma 1084 fő.

A BFP működéséről oktató videó készült, mely segítséget nyújt a rendszer gördülékeny használatához, elősegíti az ügyfelek fizetési kötelezettségeinek sikeres teljesítését.
 

Thumbnail

Kihirdették az Egyháztörvényt módosító jogszabályt és az Egyháztörvény salátatörvényt, melyek 2019. április 15-én lépnek hatályba.

Ezek alapján 4 új jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jön létre (vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház, bevett egyház), melyeket - a bevett egyház kivételével – kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Törvényszék tart nyilván. 

Az Országos Bírósági Hivatal a szükséges informatikai fejlesztéseket elvégezte, ezáltal az új vallási közösségek, mind a vallási tevékenységet végző szervezetek átalakulásának bírósági nyilvántartásba vétele biztosított.

Újonnan alakuló vallási szervezet nyilvántartásba vétel iránti kérelmét 60 napon belül kell majd elbírálnia a bíróságnak. A kérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani, melyet a https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-eljarasok-urlapjai/civil-eljaras-nyomtatvanyok oldalon lehet letölteni.

Azon vallási szervezetek ügyiratait, amelyek nyilvántartásba vételi eljárása az Országgyűlés előtt folyamatban van, átadják a bíróságnak a hatályba lépést követő 15 napon belül. Azon vallási tevékenységet végző egyesületek adatait, melyek jelenleg bírósági nyilvántartásban vannak, a bíróság 30 napon belül hivatalból átvezeti a vallási egyesületek nyilvántartásába. A vallási egyesületeket a vallási tevékenységet végző szervezetek általános jogutódjaként veszik nyilvántartásba.
 

Thumbnail

Az új perrendtartás bevezetése óta összegyűjtött tapasztalatok figyelembevételével, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Igazságügyi Minisztérium együttműködésének köszönhetően új, egyszerűbb nyomtatványok készültek. Melyeket a hatályba lépett, új keresetlevél nyomtatványokról szóló rendelet alapján 2019. április 2-től kell használni. 

A rendelet újítása az is, hogy a személyi állapotot érintő perekben is többféle speciális, a Polgári Perrendtartás és a Polgári Törvénykönyv követelményeinek egyaránt megfelelő űrlapokat rendszeresít. Külön pótlapok szolgálnak a hiánypótlás és egyes indítványok teljesítésére.

2018. január 1. óta a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben a jogi képviselő nélkül eljáró félnek:

  • a keresetlevelet, 
  • a viszontkereset-levelet, 
  • a beszámítást tartalmazó iratot és 
  • az írásbeli ellenkérelmet, továbbá 
  • a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a Pp. 257. § (2) bekezdése alapján a keresetet tartalmazó iratot jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie.

A közigazgatási perekben is lehetőség van arra, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet a jogszabályban meghatározott nyomtatványon nyújtsa be.

Az összes nyomtatvány letölthető a bíróságok központi honlapjáról (https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari-kozigazgatasi-papir-alapu-nyomtatvanyok). 

Papíralapú nyomtatvány valamennyi bíróság kezelő-, tájékoztatási vagy ügyfélszolgálati irodáján díjmentesen igényelhető. 

A közeljövőben elérhetővé válnak majd az OBH által fejlesztett azon nyomtatványok is, amelyek elektronikusan lesznek kitölthetőek. 
 

Bíróságokról

Thumbnail

Exportcikk lesz a Digitális Bíróság – erről kötött együttműködési megállapodást az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Külgazdasági és Külügyminiszterrel. Az aláírást követő sajtótájékoztatón bejelentették: máris megvan az első ország, ahol a Digitális Bíróság vívmányaival korszerűsítik az ottani igazságszolgáltatási rendszert.

 

Thumbnail

A magyar bírák függetlenek és Magyarországon teljesülnek a jogállamiság feltételei – hangsúlyozta dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a kaposvári összbírói értekezleten. A törvényszék elnöke szerint a Kaposvári Törvényszéken 2018-ban korszakváltó informatikai fejlesztések zajlottak.

 

Thumbnail

Az Országos Bírósági Hivatal - a bíróságokon kiépült Via Video rendszer bővítése céljából - uniós nyílt közbeszerzési eljárást indított a távmeghallgatásra, kép-és hangrögzítésre alkalmas rendszer beszerzése és megvalósítása tárgyban.

A közbeszerzés eredményeként 112 darab olyan komplex videókommunikációs egységet alakítanak ki, amelyek védett személy meghallgatására is alkalmasak. Az egységek az IP alapú Nemzeti Távközlési Gerinchálózathoz kapcsolódva képesek lesznek a bírósági folyamatokat támogató videókommunikációra. 

A nyertes ajánlattevő feladatát képezi az általános elvárásoknak és a műszaki leírásban előírtaknak megfelelően az eszközök szállítása, szerelése, beüzemelése, a videókommunikációs konfiguráció kompatibilitási tesztjeinek elvégzésében való közreműködés, a műszaki leírásban meghatározott dokumentálási feladatok ellátása, részvétel az átadási-átvételi tesztekben, jótállás, terméktámogatás nyújtása és felhasználói oktatások megtartása.

A közbeszerzési eljárás ajánlattételi határideje 2019. május 14.

Eredményes közbeszerzési eljárás esetén az eszközök beüzemelésére a szerződéskötést követően 6 hónapon belül kerül sor.
 

Thumbnail

Idén az EU és az európai büntetőeljárás lesz az EJTN THEMIS 2019 központi témája. Ebben az évben a Magyar Igazságügyi Akadémián, április 23-26. között rendezik meg a nemzetközi fogalmazói versenyt, amelyen a magyar igazságszolgáltatás is évek óta képviselteti magát.
 
A verseny célja, hogy biztosítsa a jövő bírái és ügyészei számára a szakmai ismereteik és tapasztalataik megosztását, valamint tudásuk és kapcsolataik bővítését a kommunikációs, logikai és vitakészségeik felhasználásával.
 
A magyar csapatot idén dr. Pálfi Dóra a XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság, dr. Földvári Zoltán a Debreceni Járásbíróság és dr. Dely Diána, a Balassagyarmati Járásbíróság fogalmazója képviseli. 
 
Az Országos Bírósági Hivataltól (OBH) dr. Hornyák Szabolcs, a Győri Járásbíróság képviseletében pedig dr. Varga Karolina állt a versenyzők segítségére a felkészülésben. Szakmai konzultánsként dr. Rozsnyai Balázs, a Hajdúböszörményi Járásbíróság büntető ügyszakos bírója támogatta a fogalmazókat.

Thumbnail

A jelenlegi 72 mellé ebben az évben újabb 112 tárgyalóteremben építik ki a Via Videó rendszer - hangsúlyozta a Szekszárdi Törvényszék összbírói értekezletén dr. Gyarmathy Judit, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese. 

Gyarmathy Judit kiemelte: tavaly szeptember óta 15-szörösére emelkedett azoknak a bíróknak a száma, akik a távmeghallgatást alkalmazták. 2018 decembere és 2019 márciusa között 865 távmeghallgatásra került sor, ebből 31 a Szekszárdi Törvényszék illetékességi területén – tette hozzá. A digitális bíróság program keretében kiemelte még az e-aktát, amelynek köszönhetően az ügyfelek távolról is hozzáférhetnek majd az őket érintő ügyek irataihoz. Az e-akta az év második felében élesedik – jelentette be. 

Az OBH elnökhelyettese szólt még a Nyitott Bíróság programról is, amely hozzájárul a fiatal állampolgárok jogtudatosságának növeléséhez. Hozzátette: a programban Szekszárd kiemelkedő teljesítményt nyújt, tavaly ugyanis 101 rendezvényt szerveztek, ahol 50 iskola 3418 diákja vett részt. A Nyitott Bíróság programjaiban 143 bíró, bírósági titkár vállalt szerepet. 2013 óta egyébként összesen 9 874 programot szerveztek az ország bíróságai, amelyeken összesen csaknem 60 ezren vettek részt, 937 intézményből. 

Az elektronikus kommunikáció kiterjesztésével a bíróságok gyorsabban tudják végezni a munkájukat, a távmeghallgatást például 2018 december és idén március között 31 alkalommal használták a bírák – emelte ki a Szekszárdi Törvényszék összbírói értekezletén Dr. Csullag Józsefné, a Szekszárdi Törvényszék elnöke. 

A tavalyi eredmények közül kiemelte: csökkent az ügyhátralék, az érkezést 2018-ban is meghaladta a befejezés: 21 290 ügyből 21 590 ügyet fejeztek be a szekszárdi bírák. A Szekszárdi Törvényszéken 3 548 ügy maradt folyamatban, amely csaknem 20 százalékkal kevesebb, mint 2017-ben. Az eljárások 91,2 százaléka 1 év alatt befejeződött.

A Pécsi Ítélőtábla elnöke hangsúlyozta: a Szekszárdi Törvényszék minőségi és mennyiségi mutatói is jók, csekély a hatályon kívül helyezések száma, vagy a megváltoztatás. Dr. Túri Tamás a táblabíróság és a törvényszék közötti együttműködést is kiemelte. 2018-ban az új eljárásjogi kódexek és az elektronikus ügyintézés egységes alkalmazása állt a középpontban, idén pedig a közös munka fontos eleme a bíróságtörténeti konferencia lesz, amely a 150 éve deklarált bírói függetlenségnek állít emléket.
 

Tudomány&Kultúra

Thumbnail

• Deák Ferenc húsvéti cikke indította el az Ausztria és Magyarország közötti kiegyezési tárgyalásokat
• Deák nem saját neve alatt jelentette meg az írást - a Pesti Napló főszerkesztője, Salamon Ferenc vetette papírra a gondolatait
• Deák írása válasz volt az osztrák Botschafter című lapban leközölt cikkre – ez azzal vádolta a magyarokat, hogy fennáll bennük egy „elkülönző vágy” amely miatt szemben állnak a fennálló rendszerrel
• Deák beismerte a húsvéti cikkben, hogy valóban van a magyarokban egy ilyen elkülönző vágy, amennyiben ez alatt a Botschafter cikke az alábbiakat érti:
• „A magyar nemzet mindig hűen ragaszkodott saját alkotmányos önállásához, s mindig határozott ellenszenvvel viseltetett a hatalomnak, s még inkább a hatalom némely kezelőinek azon törekvései ellen, melyek Magyarország alkotmányának mellőzésére, sőt megsemmisítésére s némileg az ország beolvasztására voltak irányozva…”
• Deák Ferenc írásában azt ismételte meg, amit a nemzet is kívánt, a cikk azonban jókor, jó helyen jelent meg
• Az írás katalizátorként hatott arra a tárgyalási folyamatra, amelynek eredményeként az ország visszakapta azt a független államiságot, amelyet 1849-ben veszített el
• Ferenc József az 1849. augusztus 13-ai világosi fegyverletételt követően számolta fel az önálló magyar államot, az ún. „Verwirkungstheorie”-ra, jogeljátszási elméletre hivatkozva
• Az országot feldarabolta és koronatartományként a birodalom alá szervezte, az egységesítés érdekében pedig bevezette az osztrák jogszabályokat
• Ferenc József csak az 1860-ban kiadott októberi diplomával engedte meg, hogy a magyarok visszatérjenek az 1848 előtti közigazgatási rendszerhez és a rendi korszak jogszabályaihoz
• Az országgyűlés összeült, elkezdődtek a tárgyalások, de a februári pátens kiadását követően félbe is szakadtak - visszaállt a korábbi nyílt abszolutista hatalomgyakorlási rend
• Amikor Ausztria külpolitikai helyzete megrendülni látszott, a rendszer fenntarthatatlanná vált - Ferenc József kénytelen volt engedményeket tenni és újrakezdeni a tárgyalásokat
• Ennek adott megfelelő alapot Deák írása, aki a Pragmatica Sanctiot elismerve, kettős célt határozott meg

deak_husveti_cikk1.jpg

• Deák kinyilatkoztatta, hogy a magyaroknak is célja a birodalom szilárd fenntartása
• Határozottan kiállt azonban az alkotmányos jogok mellett, amelyek a Pragmatica Sanctio alapján Magyarországot, mint önálló, saját törvényekkel rendelkező államot megilletik
• A cikkben felhívta a figyelmet arra, hogy a fennálló, törvénysértő rendszer megváltoztatását az uralkodó kezdeményezheti
• Az írás zárásaként a magyarok nevében kijelentette:
• „Készek leszünk mindenkor törvényszabta úton saját törvényeinket a birodalom szilárd fennállhatásának biztosságával összhangzásba hozni, s a lajtántúli országok szabadságának és alkotmányos kifejlődésének útjában állani soha nem fogunk.”

Thumbnail

150 000 forinttal támogatja az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara által szervezett Országos Tudományos Diákköri Verseny (OTDK) legkiemelkedőbb dolgozatainak szerzőit. 
 
Az hallgatók idei megmérettetése során a büntető és a polgári eljárásjogi témájú, valamint a bírósági igazgatás, a bírói hatalom, a bíróságok közhatalmi funkciójának kérdéskörét tárgyaló, legkiemelkedőbb dolgozatok szerzőit díjazták. 
 
Az OBH tudományos területen is fontosnak tartja a magas hozzáadott értéket képviselő utánpótlás támogatását, ezért kiváló teljesítményéért három hallgató is 50 000 forint összegű elismerési díjban részesülhet.
 
„A rendezvény célja a jogi versenyképesség javítása, illetve az, hogy ennek a versenynek csak győztesei legyenek" - mondta dr. Sulyok Tamás az esemény fővédnöke. 
 
Dr. Szabó István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja köszöntőjében elmondta: éppen az OTDK idején, április 11-én lesz a 171. évfordulója az ún. „áprilisi törvények” szentesítésének, amely jelentős szerepet töltött be a magyar alkotmányfejlődésben. 
 
Szendrő Péter, az OTDT elnöke emlékeztetett arra, hogy az első tudományos diákköri konferenciát 1951-ben még 100 résztvevővel rendezték meg az ELTE-n, míg a mostani esemény már 1000 fő részvételével zajlik. Kiemelte: tavaly az OTDK-nak a magyar tudományos utánpótlásért kifejtett tevékenységéért a Magyar Örökség díjat is odaítélték. 
 

Thumbnail

A bíróságok társadalmi felelősségéről és szolgáltató szerepvállalásáról beszélgetett a hallgatókkal dr. Fülöp Natasa, az Országos Bírósági Hivatalba (OBH) beosztott bíró a Károli Gáspár Református Egyetem „Károli Közösségi Napok” rendezvényén. 

A 2019. április 8. és 12. között megrendezett, összegyetemi programsorozat jogász hallgatóknak kínál izgalmas előadásokat. A hallgatók bepillantást nyerhettek a digitális bíróság fejlesztéseibe, a bírósági igazgatás feladataiba is. Közösen gondolkodva körvonalazták a „jó bíró” ismérveit, amelyhez kapcsolódva megismerhették a megújuló szakember képzés koncepcióját. A beszélgetésen megfogalmazódott, hogy az ügyfelek időszerű, magas szakmai színvonalon ítélkező, kényelmesen elérhető, kommunikációs igényeiket érzékenyen figyelembe vevő bíróságot szeretnének. 

Dr. Fülöp Natasa ismertette az ezen igényeket szolgáló törekvéseket és eredményeket: a jogkereső polgárok egyszerűen, gyorsan és költséghatékony módon érhetik el a bíróságokat. Folyamatban van az E-akta szolgáltatás bevezetése, melynek segítségével a bírák tértől és időtől függetlenül, elektronikus formában, a nap 24 órájában elérhetik majd az ítélkező tevékenységükhöz szükséges iratokat. Emellett az ügyfelek is betekinthetnek ügyeikbe online. Az elektronikus fejlesztések eredménye a távmeghallgatási rendszer kiépítése is, amely már 2018-ban kezdetét vette. 

A workshop végén a hallgatók előtt kirajzolódhatott a 21. század kihívásainak megfelelő bíróság képe, és többen érezték úgy, hogy a diploma megszerzése után örömmel választanák ezt a hivatást. 

 

 

Thumbnail

Lezárult a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, az Állam-és Jogtudományi Szekciónak idén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kara adott otthont. 
 
Prof. Dr. Szabó Imre, az Országos Tudományos Diákköri Tanács Állam-és Jogtudományi Bizottságának elnöke elmondta: a dolgozatok kiemelkedően magas színvonalúak voltak, és a jövő tudományos eredményeinek alapjait is képezhetik. 
 
Az OBH három, egyenként ötvenezer forint értékű különdíjat is felajánlott a kiemelkedő, igazságszolgáltatással összefüggő dolgozatok elismeréseként. 
 
Az Alkotmányjog III. Tagozatban Orbán Ferenc "Az ügyészség alkotmányos helyzete és az ügyészség önálló működése az európai modellekben - Összehasonlító jogi elemzés magyar és egyetemes viszonylatban" című dolgozatával nyerte el a kitüntetést. A Büntető Eljárásjog Tagozatban Simon Alexa "A bírói szerepfelfogás és az igazság feltárásának alakulása az új Be. nóvumainak tükrében" elnevezésű munkája révén szintén különdíjat kapott. Végül, de nem utolsó sorban a Polgári Eljárásjog és Nemzetközi Magánjog Tagozatban Darnót Sára Edina "A bírák szerepének meghatározása az anyagi pervezetési jogosultságok tükrében" című értekezése vívta ki a zsűri elismerését.
 
A XXXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam és Jogtudományi Szekcióját 2021-ben a Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kara fogja rendezni. 
 

Thumbnail

• A magyar gyakorlatban a tudományvétel, vagy nyomozó tanúvallatás az Anjouk normann-szicíliai eljárási elveinek átvételével terjedt el
• A próbák és istenítéletek betiltásával, az ítélethez szükséges bizonyítékok beszerzése volt a célja
• Három típusa létezett: az egyszerű tudományvétel, a köztudományvétel és a bírói, vagy kikiáltott közgyűlésen végrehajtott tudományvétel
• A tudományvételt a felek kérésére mindig a bíró rendelte el
• Egyszerű tudományvételt a bíró általában a leendő felperes előzetes tájékozódása érdekében rendelt el
• A tudományvételt meghatalmazott királyi, megyei vagy hiteleshelyi emberek végezték
• Az egyszerű tudományvétel segítségével, a tanúvallomások által a felperes előzetesen tájékozódhatott perbeli esélyeiről
• A kiküldött személyek a tanúvallomások felvétele után összefoglalót készítettek, amelyet írásban terjesztettek a bíró elé
• A köztudományvétel felvételére mindig a perben került sor egyik, vagy akár mindkét fél kérelmére
• A köztudományvételt mindig a felek vagy képviselőik jelenlétében végezték, egy nap leforgása alatt, a perrel érintett dolog helyszínén
• Köztudományvétel során minden tanút külön hallgattak ki, feljegyezték nevüket, minőségüket és a tényeket, amelyekről tudomásuk volt
• A köztudományvétel eredményét a felek kapták kézhez
• Amikor a nádor vagy a főispán köztörvényszéket tartott, a panaszlók kérésére rendelhetett el tudományvételt
• A nádor felhívta a jelenlévőket, hogy aki tud a panaszló számára okozott sérelmekről, az mondja el
• Ilyen felhívásnak hatalmaskodási vagy egyéb köztörvényes bűncselekmények, ún. főbenjáró, cégéres gaztetteknél volt helye
• A bíró általában annak a félnek ítélte oda az eskü letételének kötelezettségét, akire nézve terhelőbb volt a tudományvétel
 

Bíróságok a nagyvilágban

Thumbnail

Prof. Dr. Dieter Kindel osztrák ügyvéd, mediátor és Dr. Stefan Apostol osztrák tanácselnök bíró látogatott el április 11-én a Miskolci Törvényszékre. Az osztrák jogászok a Miskolci Egyetem által szervezett „Laikusok a büntető ítélkezésben Ausztriában és Magyarországon” konferencia előadóiként érkeztek Magyarországra. 

Dr. Répássy Árpád, a Miskolci Törvényszék elnöke köszöntötte a két osztrák jogászt, valamint a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatóit, akik ezt követően a magyar bírósági eljárásról beszélgettek a Miskolci Járásbíróság vezetőivel.

Megtekintették a bíróságon éppen zajló Ügyfélsegítő napot, a gyermekmeghallgató szobában megismerték a kiskorúak meghallgatásának szabályait. A bíróság által kialakított régi bírói dolgozószobában felelevenítették a megyében történt utolsó halálbüntetés ügyét, majd a közigazgatási és munkaügyi bíróság épületében tesztkapcsolat létesítésén keresztül próbálhatták ki a Via Video rendszerét. Lehetőségük volt egy szabálysértési tárgyalásra is beülni, valamint egy bírói dolgozószobába, egy bíró mindennapi munkájába is bepillantást nyerhettek. A hagyományosan minden tavasszal, a bírósági dolgozók saját alkotásaiból álló  „Tavaszi tárlat” kiállítást alkotásait is megcsodálták. 

Az osztrák jogászok elégedettséggel beszéltek a magyar bírósági szervezetről, a XXI. századi bírósági épületekről, felszereltségükről, a bíróságok ügyfélbarát és családbarát arculatáról, ami elmondásuk szerint sokkal előrébb jár hazánkban, mint Ausztriában. 

 

Thumbnail

Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) szervezésében 2019. február 27-28. között angol nyelvű, nemzetközi képzést tartottak Lengyelországban.

A kétnapos kurzus tematikája a képzések értékelésének eszközeire épült. Ezen a tréningen ugyanis nem konkrét dolgokról tanultak a résztvevők, hanem készségeket sajátítottak el. 

A képzések egyik fontos eleme a bizalom, amelynek kialakítása már a képzést megelőzően elkezdődik, és az előadóknak azt követően is fenn kell tartaniuk. Dr. Kósa Ferenc beszámolójában ide kattintva további részletes információkat kaphatnak a téma iránt érdeklődők. 
 

Thumbnail

Mindenkit érintő, fontos témakört tárgyal úti beszámolójában dr. Dudás Dóra, aki az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) gyakornoki csereprogramja keretében hosszabb időt tölthetett az Európai Unió Bíróságán (EUB). 
 
Sokakat foglalkoztathat a kérdés, vajon milyen pszichés és szociális tényezők határozzák meg a munkavállalók hangulatát, mitől érezhetik magukat rosszul, illetve mi tenné őket igazán elégedetté. 2018 őszén az EUB-n anonim közvélemény-kutatás készült erre vonatkozóan, amelynek eredményéről dr. Dudás Dóra beszámolójában, ide kattintva olvashat. 
 

Thumbnail

A Nemzetközi Rendészeti Akadémia 2019. január 14–18. között angol nyelvű nemzetközi képzést szervezett, a környezet és a természet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos eljárások témakörében.
 
Az oktatáson Magyarországról összesen hatan vettek részt, közülük hárman képviselték a magyar bírósági szervezetet. Az előadások során minden ország bemutatta saját jogrendszerében a környezetvédelmi bűncselekmények felderítésének folyamatát.
 
Dr. Fehér Krisztina, dr. Keszthelyi Alajos és dr. Siket Zsuzsanna úti jelentéséből kiderül, a témával kapcsolatban milyen nemzetközi kihallgatási taktikák vannak, vagy milyen szabályok vonatkoznak a környezeti bűncselekményeket érintő ítélkezésre. Emellett pár érdekes, konkrét ügybe is bepillantást nyerhetnek az érdeklődők, amennyiben ide kattintva elolvassák az említett beszámolót. 
 

Thumbnail

Hagyományteremtő céllal rendezi meg az Országos Bírósági Hivatal április 8-án és 9-én a Szuverenitás az Európai Igazságügyi Térségben - Tapasztalatok, kihívások, inspirációk elnevezésű nemzetközi konferenciát. A rendezvényen a nemzeti bíróságok igazgatási rendszerének tapasztalatairól, a bíróságok 21. századi kihívásairól, valamint arról lesz szó, milyen hatása van a nemzeti bíróságok joggyakorlatára az európai bíróságoknak.

A mintegy kétszáz fős kétnapos konferencia első napjának az Igazságügyi Palota szolgál helyszínéül. A konferencián neves magyar és külföldi előadók szólalnak fel, többek között Prof. Dr. Varga Zs. András alkotmánybíró, Prof. Dr. Pokol Béla alkotmánybíró, Wolfgang Heusel, az Európai Jogakadémia igazgatója, valamint Prof. Dr. Bertrand Mathieu, a párizsi Sorbonne Egyetem Jogtudományi Karának professzora és Prof. Dr. Simone Benvenuti, a Roma Tre Egyetem egyetemi docense tart előadást. A konferencia második napján a mintegy 60 résztvevő 3 angol nyelvű workshop keretében dolgozhatja fel az egyes témákat.

Az Országos Bírósági Hivatal célja, hogy egy olyan szakmai műhelyt hozzon létre, ahol a témával foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek tapasztalatokat, tudást cserélhetnek egymással.

Magazin

Thumbnail

Gyermekrajzpályázatot hirdet 11 törvényszék a Zoom Egyesülettel és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közreműködésével. A pályaműveket április 15-éig lehet benyújtani, amelynek részleteiről dr. Andódi Lászlót kérdeztük.

Milyen céllal hirdették meg a bíróságok a pályázatot?

A pályázat kiírásának ötletével a gyöngyösi ZOOM Egyesület keresett meg bennünket. Ennek eredményeként az Országos Bírósági Hivatal, tizenegy törvényszék, valamint az Egyesület együttműködésével írta ki a pályázatot, amelynek megvalósításával több célt tűztünk ki. Elsősorban a jogtudatosságot szeretnénk erősíteni, a jogi érzékenyítést a felnövekvő generációk körében, amely egyben lehetőséget ad az adott korosztály igazságszolgáltatással kapcsolatos szemléletének megismerésére is. Örülnénk, ha megismerhetnénk, a gyermekek hogyan látnak bennünket, a bíróságot, a bírót. A pályázat kiírásának fontos feltétele, hogy az egészséges, valamint a fogyatékkal élő, tartósan beteg gyermekek egyaránt és együtt vegyenek részt a pályázaton. Ez lehetővé teszi, hogy hangsúlyozzuk a kommunikáció fontosságát, egyetemességét annak kiemelésével, hogy a kreatív kifejezésben már nincsenek jelen azok a különbségek, amelyek esetleg az egészségi állapotban megjelennek. Ez utóbbi körben ugyancsak az érzékenyítésre helyeztük a hangsúlyt, felhívva a figyelmet arra, hogy szükséges a társadalomban élő – a „beteg”, a „fogyatékossággal élő” stb. fogalmakhoz kapcsolódó – sztereotípiák meghaladása. Ez utóbbi szempont miatt sajátos a pályázat. Ezt az ötletgazda ZOOM Egyesület javasolta, miután korábban már több hasonló programot is szervezett. 

Kik nyújthatnak be pályaműveket? A korosztály tekintetében van-e valamilyen megkötés?

Az általános és középiskolai oktatási intézmények, valamint az előbb említett körben speciális szervezetek, intézmények közösen. A pályázaton legalább egy speciális és egy általános oktatási intézmény indulhat közösen, az együttműködők száma pedig mindkét oldalon növekedhet. Ez biztosít lehetőséget a pályázati célok eredményes megvalósítására azzal, hogy ez az együttműködés maga is egy kölcsönös figyelmet fog indukálni.

A pályázók életkorát tekintve az általános és középiskolai korosztály a célcsoport, ide értve azokat is, akik – adott esetben – már átlépték a nagykorúság határát.
 
Milyen témákat érint a pályázat?

Ezen sokat gondolkodtunk. A fenti célok mellett olyan tematika kiírására törekedtünk, amely az általános és középiskolásokat az alkotásra ösztönzi, ezt különösen akkor érzik, ha magukról nyilatkozhatnak meg. Az is lényeges volt, hogy a pályaművek az igazságszolgáltatásról is képet tükrözzenek. Végül az életkorhoz igazodóan öt témában került kiírásra a pályázat. 
Úgy gondoltuk, hogy az általános iskola alsóbb osztályainál, illetőleg az első általános iskolásoknál az „Igazságos bíró” képével a gyermekek nevelésük során sokat találkoznak, gondoljunk itt a népmesékre, amelyben az „igazságos Mátyás” ad elégtételt az elnyomottaknak. 
A felsőbb éveseknek, illetőleg a középiskolásoknak „Minden napi jogaink” címmel hirdettük meg az első tematikai kört. Itt a fiatalok mindennapjaiban jelen lévő olyan helyzetek bemutatását javasoljuk, amelyeknek vannak, vagy lehetnek jogi vonatkozásai, ezek ma már az „offline” mellett széles körben az „online” térben is megjelennek.
Hasonlóan a jogi tudatosságot erősítő témakör a „Tegyem, vagy ne tegyem?”.  Itt már nemcsak a helyzet, hanem annak dinamikája is kiemelhető. Olyan helyzetek megjelenítését javasoltuk, amelyben a gyermekeknek is döntenie kell, és ennek vannak, lehetnek jogi következményei. Szemben az előző témával itt a nem vagy kevésbé hétköznapi helyzetekben felmerülő dilemmákra kérdeznénk. A téma egyúttal a személyes döntést párhuzamba állítja a bírói döntéssel. 
Végül az utolsó témakör egy olyan kérdést feszeget, amelynek kapcsán bízunk abban, hogy az elmúlt 6-7 évben a Nyitott Bíróság Program eredményeit is tetten érhetjük. Itt kifejezetten arra kérdezünk rá, hogy „a fiatalok hogy látnak bennünket, hogy látják a bírót”.  Ezen tematikának a „Bírói döntés felelőssége...” címet adtuk, és kifejezetten arra vagyunk kíváncsiak, hogy látnak bennünket a gyermekek. Erősítve ezzel a kommunikációt elindítjuk ezt a folyamatot jelen esetben a pályázók és a bíróság között.

Mi lesz a beérkező pályaművek sorsa? Milyen díjazásban részesülnek a nyertesek?

Tizenegy törvényszék hirdette meg a pályázatot, együttműködve a ZOOM Egyesülettel és az Országos Bírósági Hivatallal. A pályázati menetrendben a pályaművek beérkezését követően a zsűrizés következik, majd május és június hónapban minden törvényszék kb. két hét időtartamban egy kiállítást valósít meg, elsősorban a törvényszékeken vagy székhely bíróságokon, avagy más erre megfelelő helyszínen. Arra is lehetőség van, hogy egy-egy törvényszék, vidéki járásbíróságra is elvigye a kiállítás anyagát. A kiállításokon a bemutatott művek név és intézmény nélkül fognak megjelenni, pontosan azzal a céllal, hogy ne legyen kikövetkeztethető, hogy melyik képet ki és milyen intézmény, milyen szervezettől, intézménytől küldte be. Természetesen a speciális intézmények, szervezetek, oktatási intézmények, egyéb szervezetek, illetve a pályázók neveit külön összesítve feltüntetjük.
 A kiállításhoz minden törvényszék egy megnyitó programot szervez, amelybe szeretnénk bevonni adott esetben a pályázó intézményeket is egy rövid kis műsor erejéig. A díjazás a pályaművek zsűriztetésébe képzőművészettel foglalkozó szakemberek mellett feltétlenül bevonnak a törvényszékek bírákat, illetőleg a javaslat szerint olyan szakembereket, akik kifejezetten ilyen speciális intézményekben dolgoznak. Így azt gondoljuk, hogy sok oldalról és sok szempontból kerülnek értékelésre a pályaművek.

A díjazásról az Országos Bírósági Hivatal segítségével gondoskodnak a törvényszékek, amelyek 15 pályamű alkotóját jutalmazzák 10.000,- Ft összegű tárgyjutalommal. Azonban a törvényszékek ezt meghaladóan is díjaznak pályaműveket, ezt azonban az egyedi pályázati kiírás alapján teszik. A kiállítás anyag bemutatását a törvényszékek összekötik Nyitott Bíróság Programokkal, és a kiállítás bezárását követően a legjobb pályaművek felkerülnek Budapestre és szeptember–október folyamán egy központi záró kiállításon vesznek részt.

A Nyitott Bíróság Programban 2012. évtől több mint 220.000 hallgatót értünk el, ezért intenzív kapcsolatban vagyunk az oktatási intézményekkel, és ez egy új együttműködési lehetőséget hoz számunkra is, egyúttal akár a programról is visszajelzést adhat, másrészt a pályázattal első alkalommal valósul meg olyan közös rendezvény, amely az ország nagy részét lefedi. Ezért a tapasztalatok alapján dönthetünk akár hasonló, akár más jellegű együttműködés kezdeményezéséről a Nyitott Bíróság Program keretében. 

 

Thumbnail

Dr. Balogh Zoltán 1990-ban végzett Szegeden, majd bírósági fogalmazóként a Kecskeméti Városi bíróságon helyezkedett el. Két évvel később titkárrá lépett elő, bírói kinevezését 1993-ban kapta meg. 1997-től megyei bíróként ítélkezik. 2005 és 2007 között a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese lett, 2007 óta pedig kollégiumvezetőként áll a Kecskeméti Törvényszék Polgári Kollégiumának élén.

Nem sokan mondhatják el magukról, hogy harmadik ciklusukat kezdik kollégiumvezetőként. Mi a titka?

Már a legelső ciklusomban megfogalmaztam, hogy a nyitott ajtó elvét szeretném megvalósítani. Hangsúlyoztam a kollégáknak, hogy bármikor fordulhatnak hozzám, bármilyen szakmai - igazgatási kérdést illetően. Az én ajtóm a mai napig is mindig nyitva van, a szó szoros értelmében. Csak akkor csukom be, ha diktálok. A kollégák élnek is vele…

Azt is látták, hogy velük együtt igyekszem elérni a korábbi pályázataimban megfogalmazott célkitűzéseket: hogy színvonalasan, hatékonyan és gyorsan ítélkezzünk. Az elmúlt évek változásai komoly kihívások elé állítottak minket, de nagyot léptünk előre az ügyforgalmi és időszerűségi adatokban. Úgy tűnik, a kollégák elfogadták a célok érdekében felállított módszereimet, mert a jelenlegi pályázatom kapcsán mind a kollégiumban, mind az összbírói értekezleten több mint 90 százalékos támogatást kaptam. Nagyon nagy elismerésnek tartom.

Melyek lesznek most, a harmadik ciklusának kezdetén a legsürgetőbb feladatok?

Jó úton haladunk a digitális bíróság bevezetésében. Tavaly a régi hagyományos magnóról teljesen átálltunk a digitális diktálásra, az összes kolléga vagy a beszédfelismerő programot, vagy a digitális diktafont használja. Azt tapasztalom, hogy ma már látják: a Digitális Bíróság a jövőbe vezető út, és mindenkinek ezen kell haladnia.

BaloghZ_dsc_0515.jpg

A Digitális Bíróság milyen szakmai, igazgatási feladatokat ad a kollégiumvezetőnek?

Megpróbálom naprakészen, több csatornán és folyamatosan átadni az információkat az aktuális projektekről, hogy aztán minél gyorsabban és szélesebb körben használhassák. Azon vagyok, hogy felismerjék: érdemes alkalmazni, mert megkönnyíti majd a munkájukat.

Időszerűségi, ügyforgalmi mutatókkal kapcsolatban van-e sürgető teendő?

Tovább kell mennünk azon az úton, amin eddig is jártunk. 2013 óta törvényszéki szinten felére csökkent a két éven túli ügyek száma, a járásbíróságokon egyharmaddal sikerült mérsékelni.

Ami kimondottan aktuális, az az új Pp. hatása a pertartamra. Tagja vagyok az OBH munkacsoportjának, ahol éppen a napokban elemeztük ki a tavalyi évet. A hét pilot bíróságon azt láttuk, hogy az új Pp szabályaiból adódóan elhúzódtak a perfelvételi szakaszok. Az idei év feladata az, hogy megnézzük, érvényesül-e a jogalkotó célja, és az érdemi tárgyalási szakban valóban lerövidül-e az eljárás.

Thumbnail

Könnyű testi sértés, rágalmazás, levéltitok sértés – legtöbbször ilyen esetekben indul magánvádas eljárás a bíróságokon. Ezekben az ügyekben tulajdonképpen a magánvádló az ügyész, neki kell bizonyítania, hogy bűncselekmény történt és bármikor indoklás nélkül ejtheti a vádat. Az eljárás speciális szabályairól beszélgettünk dr. Fazekas Ágnessel, a Budapest Környéki Törvényszék bírájával.

Mi volt a jogalkotó célja a magánvádas eljárás létrehozásával?

A magánvádas eljárás alapja a sértett és az elkövető közötti konfliktus, amit a jogalkotó szerint nem feltétlenül a büntetőjog oldhat fel. Rábízza ezért a sértettre, hogy eldöntse, akar-e a büntetőeljárást, vagy sem. Magánvádas eljárás általában kisebb bűncselekmények miatt indul, vagy ha sérülnek az illető személyhez fűződő jogai. Ilyen lehet a könnyű testi sértés, a rágalmazás, a becsületsértés, a levéltitok vagy a magántitok megsértése. 

Mi a menete ennek az eljárásnak? Mennyiben vannak más feladatai ilyenkor a bíróságnak?

A magánvádlónak a bíróságon írásban kell feljelentést tennie. Részleteznie kell, hogy ki ellen, milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján szeretné a büntetőeljárást. Ha a leírás hiányos, akkor a bíróság összeírja a kérdéseit és a sértett írásban kiegészítheti a feljelentést.

Előfordulhat, hogy nem tudja az elkövető adatait, például a szomszéd vendége bántalmazta és csak egy gépkocsi rendszámot ismer. Van olyan eset is, amikor valakit az interneten rágalmaznak, a fantázianév mögötti személyt pedig nem tudja beazonosítani. Ilyenkor a bíróság elrendeli a nyomozást és megbízza a nyomozóhatóságot – a rendőrséget, vagy az ügyészséget - hogy keresse meg a szolgáltatót, vagy a rendszám alapján azonosítsa be, ki lehet az elkövető.

Jogosa_maganvad_04.jpg

Nem kell a sértettnek tehát mindent részletesen lenyomoznia, nem kell, hogy rendőr is legyen?

A saját adatait pontosan meg kell adnia, de azt, hogy XY volt az elkövető, ez a lakóhelye, ez a telefonszáma, ezt nem muszáj teljes precizitással megmondania, csak adjon leírást róla. Ha ezt nem teszi meg, és emiatt nem lesz meg az elkövető, akkor a bíróság megszüntetheti a nyomozást. Ha azonban sikerül beazonosítani az elkövetőt, akkor a bíróság mindenképpen lefolytatja az eljárást. 

Lehet azt mondani, hogy a magánvádló kicsit ügyészként lép fel?

A magánvádló a sértett jogait és a vádképviselettel járó jogokat gyakorolja, ebből a szempontból tehát ő lesz az ügyész. Őt terheli a bűncselekmény bizonyításának kötelezettsége, neki kell hoznia a bizonyítékokat, a tanúkat, indítványozhat tanúkihallgatást, szakértőt. 

Az egy állítás – egy tagadás nem feltétlenül elég. Testi sértés után bizonyíték lehet egy orvosi látlelet, egy fotó. A bíróság pedig ugyanúgy mérlegel: ha kétséget kizáróan meg tudja állapítani a vádlott bűnösségét, akkor elmarasztalja, ha nem bizonyítható a bűncselekmény, akkor felmenti.

Az ügyészségnek nincs is szerepe a magánvádas eljárásokban?

Vegyük azt a példát, hogy valaki bántalmazza a másikat fényes nappal, egy lépcsőházban, 8 napon belül gyógyuló sérülést okoz, a sértett feljelentést tesz. A könnyű testi sértés alapesetben magánvádas eljárás, de a bíró gondolhatja úgy, hogy itt egy olyan kirívó, közösségellenes magatartás történt, ami garázdaság vétsége is lehet, ezért megküldi a feljelentést az ügyésznek. Ha az ügyész arra jut, hogy tényleg közvádas a bűncselekmény, vádat emel. Ha viszont megszünteti a nyomozást, akkor értesíti erről a sértettet, akinek lesz egy hónapja arra, hogy ismét magánvádlóként lépjen fel. Innentől újra ő képviseli a vádat. De az ügyészség nyomozóhatóságként is részt vehet az eljárásban, ha a bíróság nyomozást rendel el az ügyben.

Mennyire igényel ez az eljárás a magánvádló részéről hozzáértést, gyakorlatot?

Egyszerűbb ügyekben az egyszerű állampolgár is tudja képviselni a jogait, és bármikor felvilágosítást kérhet a bíróságtól is. Nem kötelező, de nagyon sok magánvádlónak van jogi képviselője, vagy kér jogi tanácsokat. A magánvádlónak azonban az új Büntetőeljárási Törvény szerint kötelező megjelennie a tárgyaláson, ügyvéd nem helyettesítheti. Ha a magánvádló nem jön el, az olyan, mintha ejtette volna a vádat és a bíróság ilyenkor megszünteti az eljárást. A közvádas eljárásban is kötelező jelen lennie az ügyésznek a tárgyaláson… 

A magánvádas ügy vádlottjának is kötelező a jelenlét? Vagy a közvádas ügyekhez hasonlóan itt is megteheti, hogy lemond a tárgyalási részvétel jogáról?

Nincs speciális rendelkezés a törvényben a magánvádas eljárásokat illetően. A vádlott itt is előzetesen nyilatkozhat úgy, hogy nem kíván részt venni a tárgyaláson. De a bíróság ugyanúgy beidézheti, ha a bizonyítás szempontjából fontosnak tartja, hogy mégis jelen legyen.

Mennyire gyakoriak a magánvádas eljárások?

Leginkább a könnyű testi sértés, a rágalmazás, a becsületsértés gyakori, de a büntetőügyek jelentősebb részét természetesen a közvádas ügyek teszik ki. 

Mi jellemző az eljárás hosszára? Hatással van-e rá, hogy úgymond laikus emberek képviselik a vádat? Talán hosszabbak emiatt?

Amikor megérkezik a feljelentés és megindul az eljárás, akkor először személyes meghallgatást tartunk. Megkíséreljük a feljelentőt és a másik felet kibékíteni, úgy is emlegetik ezt, hogy békítő tárgyalás. Ha az illető beismeri a bűncselekményt, bocsánatot kér, a másik pedig megbocsát, akkor a feljelentő már ebben az ún. előkészítő szakban visszavonhatja a feljelentését és kérheti az eljárás megszüntetését. 

Ha nem békülnek ki a felek, és a feljelentett nem ismeri el a bűncselekményt, akkor bizonyítania kell az ártatlanságát, a bíró pedig kitűzi a tárgyalást. Tapasztalataim szerint a magánvádas eljárások nem hosszabbak, ezek általában egyszerű megítélésű ügyek, egy-két tárgyaláson be lehet őket fejezni. 

Jogosa_maganvad.jpg

Van egy másik érdekes momentum ezekben az ügyekben: a „viszonvád”. Ez mit takar?

Ha kaptam egy pofont és visszaadtam, akkor lehet, hogy én is vádlott leszek és el fognak ítélni. Gyakran előfordul, hogy a felek kölcsönösen bántalmazták, vagy rágalmazták egymást, de csak az egyik tesz feljelentést. Ekkor a másik fél viszonvádat jelenthet be. Ebben a helyzetben mind a ketten vádlottak lesznek, és mindkettőjükkel szemben lefolytatja a bíróság a bizonyítási eljárást. 
Sokszor a magánvádló a tárgyalóteremben méri fel, hogy esetleg őt is elítélheti a bíróság – kivéve, ha eláll a vádtól. Az eredeti feljelentő ugyanis bármikor dönthet úgy, hogy ejti a vádat vagy kéri az eljárás megszüntetését. Ha a másik fél a viszonvádat az egy hónapos határidőn belül jelentette be, akkor az ő eljárása folytatódik, de ha egy hónapon túl, akkor mindkét érintettel szemben megszűnik az eljárás.

Mit mutat a tapasztalat, ezek tényleg valós esetek, vagy előfordul, hogy egy rossz szomszédság, vagy egy elmérgesedett családi viszony miatt indul az ügy?

Az én tapasztalatom az, hogyha felmentik a vádlottat a magánvádas eljárásokban, akkor bizonyítékok hiányában mentik fel és nem bűncselekmény hiányában. Ritkán lehet biztosan megállapítani, hogy nem történt bűncselekmény, vagy, hogy kitalált esetről van szó. Egy rossz viszony miatt mindenesetre senki nem teheti meg, hogy feljelent valakit, hiszen ha ez kiderül, akkor azt kockáztatja, hogy hamis vád miatt ő maga kerül a vádlottak padjára. Ártatlanokkal szemben nem lehet eljárást indítani…

Thumbnail

Könnyen alakulhatnak úgy bárki körülményei, hogy mással együtt válik tulajdonossá, ilyenkor érdemes tudni, mit lehet megtenni a közös dologgal, vagy miként lehet megszüntetni a továbbiakban már nem kívánt közös tulajdont. A témában dr. Kocsis Zoltánt, a Nyíregyházi Törvényszék bíráját kérdeztük. 

Hogyan jön létre közös tulajdon?

A közös tulajdon gyakran annak a következménye, hogy az örökhagyó hagyatéka több örökösre száll át, de emellett számos más módon is létrejöhet. Például adásvételi-, csere- vagy ajándékozási szerződéssel, ha a tulajdonos az ingatlan meghatározott hányadát más tulajdonába adja, vagy több személy szerzi meg az ingatlan egészét. Házasság is eredményezhet közös tulajdont. Emellett, ha valaki jóhiszeműen a más tulajdonában levő épülethez hozzáépít, vagy más földjére ráépít és ezzel az ingatlan értékét jelentősen növeli - eltérő megállapodások hiányában -, közös tulajdon keletkezik. Ezenkívül gondoljunk csak a társasházakra, amelyek a közös tulajdon egyik sajátos formái, hiszek alapításuk esetén a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, helyiség a tulajdonostársak közös vagyona lesz. 

Közös tulajdon esetében miben kell a tulajdonostársaknak közösen dönteni? Mit lehet önállóan megtenni?

A tulajdonostársak általában szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben, vagyis a tulajdoni hányaduk arányában illeti meg őket a szavazati jog. A fenntartáshoz elengedhetetlen munkálatokat viszont bármelyik tulajdonos jogosult elvégezni. Bírósághoz lehet fordulni, ha tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e a megóváshoz, fenntartáshoz. Emellett egyhangú határozat szükséges a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz, továbbá az egész dologra vonatkozó tulajdonjog átruházásához, megterheléséhez vagy arra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz. A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás például az épület bővítése. Egyébként a tulajdonostársak saját tulajdoni hányadukkal rendelkezhetnek, eladhatják, birtokba adhatják, megterhelhetik. Azonban ennek is van korlátja, ugyanis az illető tulajdoni hányadára - a harmadik személlyel szemben - elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg a többi tulajdonostársat. 

Közös lónak túros a háta, tartja a mondás. Melyek a legtipikusabb problémák közös tulajdon esetén? 

A legtöbb probléma a közös tulajdon használatának szabályozásából származik. Sokszor az a konfliktus kialakulásának oka, hogy az érintettek nem tudnak dönteni abban a kérdésben, ki melyik részét is használhatja az ingatlannak, vagy valamelyikőjük változtatni szeretne a kialakult, megszokott használati renden. Gyakoriak a közös tulajdon megszüntetéséből eredő jogviták. 

Hogyan lehet megszüntetni a közös tulajdont?

A közös tulajdon többféle módon is megszüntethető. Ennek egyikformája, ha az ingatlanból legalább két, önálló helyrajzi számmal rendelkező új ingatlant alakítanak ki, amelyek az érintettek külön-külön tulajdonába fognak kerülni. Az is lehetséges, hogy valamelyik tulajdonos kivásárolja a többi felet, vagy eladják az egész ingatlant, és az ebből befolyt összeget felosztják egymás között. Amennyiben a tulajdonostársak nem tudnak megállapodni egymással, úgy bármelyikük kérelmére a bíróság is megszüntetheti a közös tulajdont, amely ebben az esetben természetbeni megosztással, magához váltással, társasházzá alakítással vagy árverési értékesítéssel történik. Fontos, hogy a tulajdonostársak közös megegyezéssel utóbb is eltérhetnek az ügyben hozott jogerős ítélettől, és az abban foglaltaktól eltérő módon is megszüntethetik a közös tulajdont.

Mit lehet tenni a közös tulajdon megszüntetése érdekében, ha az egyik fél ki szeretné vásárolni a másikat, azonban ezt a másik fél nem szeretné, például ha nem szeretne kiköltözni az ingatlanból?

A bíróság a közös tulajdon megszüntetését ellenző tulajdonostárs tiltakozása esetén is dönthet a tulajdonközösség felszámolása mellett, kivéve akkor, ha annak időpontja alkalmatlan időre esik, vagy az indítványozó fél visszaélésszerűen gyakorolja a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó jogát. Előbbihez sorolhatjuk az instabil piaci viszonyokat - pl. a jelentős áringadozást -, vagy a felek személyéhez kapcsolódó okok közül a szociális körülményeiket, esetleg családvédelmi szempontokat. Az utóbbira jó példa, ha az egyik tulajdonos kihasználja a másik anyagilag jóval erőtlenebb, a magához váltásra fel nem készült helyzetét. Amennyiben a bíróság a benn nem lakó tulajdonostársat jogosítja fel a magához váltásra, a másik félnek el kell hagynia az ingatlant.  A Ptk. azonban lehetővé teszi, hogy a bíróság a közös tulajdont úgy szüntesse meg, hogy a bennlakó tulajdonostársat feljogosítja – kizárólag kérelem alapján és kivételes esetekben: ilyen például az évtizedekig tartó bennlakás ténye - az ingatlan használatára.

Említette, hogy sor kerülhet az ingatlan árverésére is. Milyen feltételek mellett?

Az árverési értékesítés a közös tulajdon bíróság általi megszüntetésének legvégső módja. Az árverés útján való értékesítés általában a felek számára gazdaságilag a leghátrányosabb megoldás, mert így az ingatlan rendszerint jelentősen az értéke alatt talál gazdára. Fontos, hogy az értékesítés az ingatlan egészére vonatkozik, és beköltözhető, azaz üres vagy lakott állapotban is elrendelhető. Ez utóbbit a bíróság akkor irányozhatja elő, amennyiben a bennlakó tulajdonostársnak fennáll a további használatra való joga. Ebben az esetben szükséges azt is mérlegelni, hogy a szóban forgó helyzet veszélyezteti-e magának az árverésnek a sikerét. A bíróságnak kell megállapítania a legkisebb vételárat, annak felosztási módját, az árveréssel felmerülő költségek peres felek általi viselésének arányát (ez általában a tulajdoni hányadnak megfelelő). Amennyiben az árverés 3 évig sikertelen, úgy bármelyik fél kérheti a végrehajtótól az ítéletben megállapított legkisebb árverési vételár módosítását.
 

Thumbnail

Egyre népszerűbb a bírók körében a távmeghallgatás, amivel perköltséget és időt takaríthatnak meg. Az új technológia mind az ügyfeleknek, mind a bíróságoknak számtalan előnnyel járt. A büntető pereken kívül a polgári perekben is alkalmazzák az eszközöket, ami jelentősen megkönnyíti az ügyszakban a bírók munkavégzését. Erről beszélgettünk dr. Éles Róberttel, a Kaposvári Járásbíróság csoportvezető bírájával.

Milyen ügyben tartott távmeghallgatást?

A Kaposvári Járásbíróságon indult polgári peres eljárásban, mely során egy budapesti szakértőt hallgatott meg a bíróság a Via Video rendszer használatával.

Hogyan készült fel a tárgyalásra?

A ViaVideo rendszer alkalmazása speciális felkészülést nem igényelt. Felvettem a kapcsolatot a Kaposvári Törvényszék koordinátorával, aki a Fővárosi Törvényszék koordinátorával egyeztetve végpontot foglalt a tárgyalási időpontra. Az eljárási törvény szerinti értesítést, illetve idézést a szakértőnek megküldtem, aki a megadott időpontra a Fővárosi Törvényszék távmeghallgatásra alkalmas tárgyalótermében határidőben megjelent. A meghallgatás akadálytalanul zajlott. 

Mik a tapasztalatai a ViaVideo rendszerrel kapcsolatban?

Tökéletesen beváltja a hozzáfűzött reményeket, a távollévő felet, tanút, szakértőt vagy más perbeli személyt e technológia használatával zökkenőmentesen lehet meghallgatni. A kép és a hang minősége kifogástalan, a kezelőpanel használata különös műszaki, informatikai ismereteket nem igényel, könnyen elsajátítható, számos olyan funkciót tartalmaz a rendszer, amely a bíróság munkáját jelentősen megkönnyíti. 

Tapasztalatom szerint a jelenlevő jogi képviselők, valamint a szakértő is nagyon rövid időn belül „felvette a ritmust”, megszokta a meghallgatásnak ezt a formáját, mely szerint egy nagyméretű, nagyon jó felbontású kijelzőn, kiváló hangminőségben hallhatjuk és láthatjuk egymást akár több száz kilométerről is.

Melyek a távmeghallgatás előnyei a polgári perekben? 

A hasznossága a rendszernek abban rejlik, hogy ezzel jelentősen lerövidíthető a pereknek az időtartama, a perköltséget csökkentő hatása sem elhanyagolható. Jelen perben például a szakértőnek nem kellett leutaznia Kaposvárra, ezzel útiköltséget és úton töltött időt nem kellett elszámolnia. Ha a perben több szakértőt is távmeghallgatás útján hallgatnak meg, az több tízezres vagy akár több százezres nagyságrendet érintő perköltség megtakarítást is eredményezhet.

A Via Video rendszer további lehetőségeket is rejt magában, például a külföldön tartózkodó felek vagy tanúk meghallgatása is széles körben lehetővé válik. A jelenleg kialakult társadalmi, gazdasági folyamatok ismeretében jelentős a bíróságok előtt folyamatban lévő azon peres eljárások száma, ahol valamelyik fél vagy a tanú munkavégzés céljából tartósan külföldön tartózkodik.

Mi a véleménye, miért érdemes a ViaVideo rendszert használni a bíróknak?

Úgy gondolom, hogy az elektronikus ügyintézés térhódítása a bíróságokon megteremtette a ViaVideo rendszer létjogosultságát is. A távmeghallgatás mellett a következő időszak része lesz a polgári peres eljárásokban a digitális kép- és hangrögzítés is.

Amennyiben a polgári bírák készségszinten elsajátítják ennek a rendszernek a használatát, illetve együttműködnek a koordinátorokkal, megtanulják lefoglalni a végpontokat, és mindez zökkenőmentesen működik, az a mindennapi munkájukban nagy könnyebbséget fog jelenteni.