Összbírói értekezlet keretében értékelte a 2023. évet dr. Husek Dániel, a Kecskeméti Törvényszék elnöke. Az értekezleten a törvényszék illetékességi területén ítélkező bírákon kívül részt vett dr. Csorba Zsolt Ödön, az Országos Bírósági Hivatal Elnöki Kabinetének főosztályvezetője, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, a Kúria elnökhelyettese, dr. Bálind Attila, a Szegedi Ítélőtábla Elnöke, dr. Vida-Sós Tünde, a Szegedi Törvényszék elnöke, dr. Bagdi Árpád Gyula, a Gyulai Törvényszék elnöke, valamint az Országos Bírói Tanács képviselői.

Az értekezletet megelőzően dr. Csorba Zsolt Ödön és dr. Husek Dániel közös sajtótájékoztatót tartottak. Kiemelték, hogy a Kecskeméti Törvényszéken - hasonlóan az országos tendenciához - az elmúlt évekhez képest magasabb volt az érkezett ügyek száma (összességében 5000 darab üggyel érkezett több 2023-ban, mint a megelőző évben), azonban az érkezés növekedését követte a befejezések száma is.

Hangsúlyozták, hogy a Törvényszéken magas színvonalú és időszerű ítélkezés folyik, az eljárások túlnyomó többsége egy éven belül elsőfokon (fellebbezés nélkül) fejeződik be. Ez a mutató minden ítélkezési szinten és minden ügyszakban meghaladja az országos átlagot, egyúttal komoly bizalmat jelent az ügyfelek részéről. Rámutattak, hogy a Törvényszék annak ellenére is tartani tudja az időszerűségi mutatóit, hogy jelentős a nagy terjedelmű, időigényes, „mega ügyek” száma (így például az egyik ügyben 110 vádlott érintett, egy másik eljárásban pedig az elsőfokú ítélet tartama 1000 oldal).

A digitális vívmányok jelentőségét hangsúlyozva kifejtették, hogy a törvényszék illetékességi területén az elmúlt évben - 11 tárgyalóban - összesen 2118 távmeghallgatás történt, így a Via Video rendszer kihasználtsága kiemelkedő, ami komoly költségmegtakarítást eredményez.

Az összbírói értekezleten a Törvényszék elnöke ismertette az elmúlt év eredményeit. Ennek során kitért az ügyforgalmi, időszerűségi, és a megalapozottsági adatokra. Kiemelte, hogy a Törvényszék bíróságai magas színvonalon és időszerűen ítélkeznek.

Az idei esztendő célkitűzéseire áttérve – többek között - megemlítette az elhúzódó perek számának csökkentését és munkahelyi fluktuáció eredményes kezelését.

Ezt követően dr. Négyessy András, a Kecskeméti Törvényszék Bírói Tanácsának Elnöke számolt be a Tanács elmúlt évi munkájáról.

Dr. Bálind Attila, a Szegedi Ítélőtábla Elnöke elismerően nyilatkozott a Kecskeméti Törvényszék bíróságainak elmúlt évi munkájáról.

Dr. Varga Rita, az OBT elnökhelyettese és dr. Félegyházy Megyesy Fatime Mária, az OBT tagja beszámoltak a Tanács elmúlt időszakban végzett munkájáról, a közelmúlt bekövetkezett jogszabályi változásokról, majd - a testület nevében - elismeréseket adtak át.

Dr. Csorba Zsolt Ödön, OBH Elnöki Kabinet főosztályvezetője a törvényszék eredményeit méltatta és megköszönte a bírák, bírósági vezetők munkáját. Kiemelte a bírák mellett dolgozó igazságügyi alkalmazottak munkájának jelentőségét, szerepét.

Az értekezlet zárásaként Böszörményiné dr. Kovács Katalin, a Kúria elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket.

Kecskemét, 2024. április 11.

Kecskeméti Törvényszék Sajtóosztálya

Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a 14. életévét be nem töltött, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt H. J. vádlott ellen indított büntetőügyben az elsőfokon eljárt Kecskeméti Törvényszék ítéletét. A vádlott jogerős büntetése 12 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés és 10 év közügyektől eltiltás lett. A vádlott a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A vádlott szülői felügyeleti jogát – mind a meglévő, mind pedig az esetlegesen jövőben születendő gyermeke vonatkozásában - megszüntette a bíróság. 

A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vádlott – aki súlyos alkoholfüggősége miatt gyógyszeres kezelés alatt állt - egyedül nevelte 6 éves leánygyermekét egy Bács-Kiskun vármegyei házban. 2022. szeptember 13-ára virradó éjjel az anya – aki több napja nem fogyasztott már alkoholt és felírt gyógyszereit sem szedte - felriadt, majd a konyhába ment és ott alkoholt fogyasztott, ezután visszafeküdt a vele egy ágyban alvó lánya mellé. A nő hajnalban ismét felébredt, ekkor újból kiment a konyhába, ahol magához vett egy 19 cm pengehosszúságú konyhakést. 

A vádlott ezután a továbbra is a szobában alvó gyermeke fölé hajolva „Sátán, sátán!”, illetve „Megszabadítalak!” szavakat kiabálva a késsel rátámadt a lányára, kétszer a fejére célozva megszúrta. Az anya cselekményét az szakította félbe, hogy a kiabálásra felébredtek a házban tartózkodók és az őrjöngő nőt eltávolították a gyermekétől. A kislány a bántalmazás következtében életveszélyes koponya- és agyi sérüléseket szenvedett, halála kizárólag az időben kiérkező orvosi segítségnek köszönhetően maradt el.

Az elsőfokú bíróság döntésével szemben a vádlott és védője egyezően enyhítés érdekében – rövidebb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében - jelentett be fellebbezést. Az ügyészség az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, annak helyben hagyására tett indítványt.

Az immár jogerős végzés indokolása során, Dr. Nagy Erzsébet, a Szegedi Ítélőtábla jelen ügyben eljáró büntető tanácsának tanácselnöke kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállás alapján a vádlott bűnösségének megállapítása és az általa elkövetett cselekmény minősítése is törvényes volt, ezek vonatkozásában az ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogi indokait mindenben osztotta. 

A tanács elnöke az indokolás során kifejtette, hogy az ítélőtábla megítélése szerint a törvényszék vádlottal szemben elsőfokon kiszabott büntetése kifejezetten enyhe. Tekintettel azonban arra, hogy az ügyészség a vádlott terhére nem jelentett be fellebbezést – az így beállt súlyosítási tilalomra figyelemmel – az ítélőtáblának nem volt törvényes lehetősége súlyosabb, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabására. A fentebb kifejtettekre, valamint a megállapított, kiegészített és ekként mérlegelt bűnösségi körülményekre is figyelemmel, nem látott indokot és lehetőséget a büntetés enyhítésére. Erre tekintettel a vádlott és védő által enyhítés érdekében bejelentett fellebbezések nem foghattak helyt, azokat a másodfokú bíróság alaptalannak ítélte.

A tanács elnöke hangsúlyozta, hogy jelen ügyben ez volt a legsúlyosabb szankció, melyet a másodfokú bíróság a törvényes keretek között kiszabhatott.

Az ítélőtábla tehát végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését. 

A jogerős végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.