Az új Büntetőeljárási törvény legjelentősebb változásai – interjú dr. Frech Ágnessel

2018. július 1-től hatályos az új Büntetőeljárási törvény (Be.), mely számos újítást vezetett be. Ezekről kérdeztük dr. Frech Ágnest, az E-Kódex Be. Jogszabály-véleményezési és Képzési Munkacsoport elnökét.
 
Mely jelentősebb változások emelhetőek ki a büntetőeljárás új szabályai közül? 

Az új büntetőeljárási törvény szabályozási elvei között fontos helyet foglal el az eljárások időszerűségének és hatékonyságának javítása. Ennek jegyében a korábban is alkalmazható diverziós lehetőségek mellett megteremtette a terhelt beismerésén és együttműködésén alapuló új eljárási formát, az egyezséget. Akár a gyanúsítotti kihallgatást követően az ügyészség meghatározva a bűncselekmény tényállását és minősítését a jogkövetkezmény tekintetében egyezkedhet a terhelttel, természetesen védő közreműködésével. Ezt az egyezséget a bíróság a törvényesség vizsgálatát követően az előkészítő ülésen elfogadhatja és ügydöntő határozat születhet.

Változás, hogy minden ügyben előkészítő ülést tart a bíróság, amelynek kettős szerepe van. Lehetőség van arra, hogy a vádlott a vádirati tényállást és minősítést elfogadva beismerő vallomást tegyen és lemondjon a további bizonyításról, ebben az esetben már az előkészítő ülésen ítélet születhet. Ha erre nem kerül sor, az előkészítő ülésen meghatározható a bizonyítás további menete, a bizonyítékok előterjesztésének színtere ugyanis az előkészítő ülés lett. Ez a perkoncentráció azt a célt szolgálja, hogy megakadályozza az indokolatlan perelhúzásra irányuló törekvést.
 
Van-e változás a jogorvoslati rendszerben?
 
Fontos újítás, hogy a törvény bevezette az ún. korlátozott fellebbezést. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a felek például csak a jogkövetkezményt sérelmezik, a másodfokú bíróság is csak ezt a részt bírálja felül. Az új szabályokról a bírónak tájékoztatnia kell a feleket a jogorvoslati nyilatkozat megtétele előtt.
 
További fontos módosítás, hogy a másodfokú bíróság a részbeni megalapozatlanságot és az eljárási szabályszegést akár bizonyítás felvétele útján is köteles kiküszöbölni. Ettől várhatóan csökkenni fog a hatályon kívül helyezések száma, és így kedvezőbb pertartamokkal számolhatunk.
Ha mégis sor kerül hatályon kívül helyezésre, ez nem jár feltétlenül az eljárás megismétlésével, mert a hatályon kívül helyező végzéssel szemben most már fellebbezésnek van helye. Az ezt felülbíráló bíróság egy hónapon belül dönthet úgy, hogy a hatályon kívül helyezés indokolatlan volt, ezért másodfokon érdemben kell elbírálni az ügyet.
 
Ezen túlmenően az új Be-ben számos olyan intézmény van, amely az eljárás gyorsítását és egyszerűsítését szolgálja, és sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít a terhelt beismerésének.
 
 
Miként érinti a változás a sértettet, tanúkat?
 
A törvény részletesen szabályozza a különleges bánásmód körébe tartozó kíméleti és védelmi eszközöket, meghatározva azt a személyi kört is, amelyre kötelezően kiterjednek ezek az intézkedések. Így minden 18 év alatti személy, a fogyatékosságban szenvedők, illetve az erőszakos nemi bűncselekmény áldozatai külön kérés vagy hatósági rendelkezés nélkül is különleges bánásmódban részesülnek.
 
Ami a tanúzási kötelezettséget illeti, jelentős változás, hogy a mentességi joggal rendelkező tanú (pl. terhelt hozzátartozója), ha az eljárás során megfelelő kioktatás után bármikor vallomást tesz, akkor a későbbiekben ez a vallomás akkor is felhasználható, ha a vallomástételt utóbb megtagadja.
 
Amennyiben a sértett a bűncselekménnyel okozott kára megtérítését kéri, ezt az igényét a nyomozás során bejelentheti, de magánfélként csak a bírósági eljárásban érvényesítheti, méghozzá azon az első eljárási cselekményen, amelyen jelen volt vagy jelen lehetett.