Milyen szabályok vonatkoznak a kép- és hangfelvétel készítésére? - interjú Jakabosné dr. Németh Monikával

A képmás a személy kizárólagos rendelkezési jogkörébe tartozik, azaz az ábrázolt személy hozzájárulása nélkül csak a legritkább esetben lehet nyilvánosságra hozni. A Jogos a kérdés a képmáshoz fűződő jogokat, a jogellenes felhasználást és a jogsértés következményeit boncolgatja Jakabosné dr. Németh Monikaval, a Fővárosi Törvényszék polgári kollégiumának tanácselnökével. 
 
 
Milyen jogokkal rendelkezik valaki a képmását illetően?

Az emberi személyiség fontos része, egyik összetevője az ember külső megjelenése, képe és egyúttal a hangja is. A külső megjelenés az ember, mint személyiség megkülönböztetésének egyik feltétele és "eszköze", egyúttal eszköze a személyiség kifejezésének és az emberek közötti kapcsolatnak.
 
A külső megjelenés valójában nem a testi valóságot jelenti, hanem annak tükröződését mások tudatában, vagyis az ember, mint önálló személyiség társadalmi megnyilvánulását.
 
A képmás az ember külső megjelenésének valamilyen módon történő képi ábrázolása. Tehát a képmás az ember személyiségének kifejezésére, azonosítására, egyediesítésére szolgál, ezért az ember személyiségének védelme körében a külső megjelenés (kép, hang) védelmére is szükség van.
 
A fentiek alapján érthető, hogy a képmás a személy kizárólagos rendelkezési jogkörébe tartozik. Fő és általános szabály ezért, hogy azt csak az ábrázolt személy rendelkezése, hozzájárulása alapján lehet nyilvánosságra hozni. Ez két dolgot jelent: egyrészt a saját képmását mindenki szabadon nyilvánosságra hozhatja, ennek korlátja a közérdek, illetve mások jogainak sérelme. A másik oldalról ez azt jelenti, hogy az ábrázolt személy hozzájárulása nélkül a képmást senki nem hozhatja nyilvánosságra külön törvényes rendelkezések nélkül. A hozzájárulásnak nincs alaki feltétele, megtörténhet szóban, írásban, de akár ráutaló magatartással is.
 
A képmás (ide értve a hangfelvételt is) nyilvánosságra hozatalára vonatkozó jogi védelem önálló, független attól, hogy a felvétel elkészítése hogyan történt. Nemcsak a felvétel elkészítéséhez, hanem annak nyilvánosságra hozatalához is külön engedély szükséges. Általános szabály szerint a felvétel felhasználása célhoz kötött. Tehát jogszerűen készített felvételt sem lehet külön erre vonatkozó hozzájárulás nélkül többszörözni, másnak átadni, vagyis az eredeti céltól eltérően felhasználni.
 
 
Mely főbb esetekben használható fel valakinek a képmása hozzájárulása nélkül?
 
Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.
 
A bírói gyakorlat alakította ki a közszereplés fogalmi határait, a Ptk. nem ad normatív meghatározást. A nyilvános közszereplő engedélye nem szükséges sem a felvétel elkészítéséhez, sem annak nyilvánosságra hozatalához, feltéve, hogy a felhasználás nem visszaélésszerű. A nyilvános közélet eseményein, rendezvényein résztvevő közszereplők képei felhasználhatók. De a közszereplő személyek nem minden megnyilvánulása közszereplés, tehát magánéletük továbbra is védett. Ha egy közszereplő magánemberként jelenik meg a nyilvánosság előtt, például hozzátartozója temetésén vesz részt, úgy felvétel csak a hozzájárulásával készülhet róla. A közszereplő képmása tehát az érintett hozzájárulása nélkül csak közszerepléseivel összefüggésben, annak bemutatására használható fel.
 
A tömegfelvételeken emberek sokasága látható, az ábrázolt személyek nem egyedi személyekként, hanem mint a tömeg részei láthatók. A gyakorlat nem alakított ki szabályt arra nézve, hogy hány embertől tekinthető egy csoport tömegnek, ezt mindig az adott kép alapján kell eldönteni, ha a képre nézve az emberek, mint sokaság, mint tömeg vannak jelen, tömegfelvételről van szó. A tömegből való kiemelés a képmást egyedivé teszi, ezért ebben az esetben már a képmás elkészítéséhez és a felhasználásához is az ábrázolt személy hozzájárulása szükséges.
A bírósági tárgyalás nyilvánossága különös megítélést igényel. A tárgyalás általában nyilvános, kivéve, ha a bíróság jogszabály által meghatározott esetekben zárt tárgyalást rendel el. A tárgyalás nyilvánossága azonban nem jelenti azt, hogy a tárgyaláson mindenki szabadon készíthet felvételeket.
 
A tárgyaláson készíthető felvételek részletes szabályait az eljárási törvények tartalmazzák, és minden esetben az eljáró bíró feladatává teszik, hogy gondoskodjon a tárgyaláson részt vevő személyek személyiségi joginak védelméről. Mostanra kikristályosodott az a gyakorlat is, hogy például a rendőrség jogi képviselői a tárgyalóteremben nem minősülnek közéleti szereplőnek, még akkor sem, ha adott esetben a rendőr közéleti szereplőnek is minősül.
 
A képmás, hangfelvétel érintettől származó hozzájárulás nélküli felhasználásának még számos esetét engedik meg más, Ptk.-n kívüli törvények. Az új Ptk. nem szól például az eltűnt vagy bűncselekményt elkövetett személy képmásának, hangfelvételének szabad felhasználásáról, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az egyes ágazati törvények ezt ne engedhetnék meg továbbra is.
 
A rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként felhasználható; polgári perben dönthető el, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait.
 
A szomszédos lakóépületben folytatott tevékenység engedély nélküli filmre vétele jogsértés bizonyítása érdekében - ha személyiségi jogot nem is sért - birtokháborítást valósíthat meg. Ugyanakkor a birtokháborító magatartásról készült videofelvétel bizonyítékként való felhasználása nem minősül visszaélésnek, és nem sérti a személyhez fűződő jogokat.
 
Hangfelvétel készítése vagy felhasználása akkor nem minősül visszaélésnek, ha arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet.
 
 
Mit tehet egy szülő, ha a gyermekéről készült képmást valaki jogellenesen felhasználja?
 
A személyiségi jogok megsértése esetén a Polgári Törvénykönyv részletesen meghatározza, hogy a sértett fél milyen szankciókat érvényesíthet – a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, a jogsértés abbahagyása és eltiltás a további jogsértéstől, a megfelelő elégtétel adása –, amelyet a fél a bíróság előtt jogosult érvényesíteni.
 
A személyiségi jogok védelme érdekében a sértett fél és a korlátozottan cselekvőképes – azaz a 14. életévét már betöltött – kiskorú személyesen léphet fel. A 14 év alatti gyermek képviseletében pedig a törvényes képviselője jogosult fellépni. Vagyis a 14 év alatti gyermek szülője, mint törvényes képviselő a Ptk-ban meghatározott valamennyi igényt érvényesítheti a gyerekével szembeni személyiségi jogsértés esetében.
 
 
A gyakorlati tapasztalat alapján mely jogsértések jellemzőek a képmásokat érintően?
 
Az utóbbi időben a közösségi oldalakon megvalósított jogsértések elszaporodóban vannak. Emellett az internetes sajtó és a nyomtatott sajtó által leközölt képekkel összefüggő ügyek száma is jelentős. Különösen a közszereplők indítanak magasabb számban ilyen pereket. Előfordul magánszemélyekkel szembeni jogsértés is.
 
Korábban sok rendőr és büntetés-végrehajtási őr is pereskedett, azonban a megszületett Kúriai ítélet egyértelművé tette, hogy szolgálatteljesítés közben róluk jogszerűen készíthető felvétel.
 
 
Milyen polgári jogi jogkövetkezményei lehetnek a jogsértésnek?
 
Felróhatóságtól független szankciók kérhetők. Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti:
 
a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.
 
A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire tekintettel - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására -, egy összegben határozza meg.
 
Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.