A szabadalom a találmányt védi – interjú a Magyar feltalálók napja alkalmából

„… a megszerzett szabadalmak és a hozzájuk kötődő ideiglenes intézkedések és perek többsége gyógyszerekkel, információ- és zöld technológiával kapcsolatos.”
 
Június 13-a a Magyar feltalálók napja, melyről a Magyar Feltalálók Egyesületének (MAFE) kezdeményezésére 2009 óta emlékeznek meg az országban. Ennek alkalmából dr. Csóti Tamást, a Fővárosi Törvényszék tanácselnökét és bíráját az iparjogvédelemről, a szabadalomról és a mai magyar feltalálókról kérdeztük.
 
 
Mire terjed ki az iparjogvédelem?
 
A szellemi alkotások jogának két csoportja van: a szerzői jog és az iparjogvédelem. A különbségtétel alapja az, hogy míg a szerzői jog a mű megalkotásával keletkezik hatósági aktus nélkül, addig az iparjogvédelmi oltalom az erre illetékes hatóság – Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – döntésével jön létre. Iparjogvédelmi oltalom a védjegy, a szabadalom, a formatervezési mintaoltalom és a használati mintaoltalom. 
 
Mi a szabadalom lényege és célja?
 
A szabadalom a találmányt védi, amely termékre vagy eljárásra vonatkozó új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag hasznosítható műszaki megoldás. A szabadalmi oltalom 20 évre szól, amelyet követően a találmány közkinccsé válik. A szabadalom jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy védett találmányát hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon. A szabadalmi oltalom lényege e jogosult időleges monopóliuma, amely azt szolgálja, hogy a szabadalmas számára megtérülhessen a fejlesztésre fordított befektetés. 
 
Milyen iparjogvédelmet érintő ügyek a legjellemzőbbek? Melyek azok a főbb problémák, melyekre érdemes odafigyelnie annak, aki szabadalmi oltalmat szeretne találmányának? 
 
Az iparjogvédelmi ügyek többsége a védjegybitorlással függ össze, de folyamatos növekvő számban fordulnak elő szabadalmi ügyek is, és tendenciózus a dizájnnal kapcsolatos jogérvényesítések számának növekedése is. A szabadalmi ügyek legnagyobb része gyógyszerekhez kötődik, és gyakoriak az információtechnológiai találmányokat érintő ügyek is. Az iparjogvédelmi jogok érvényesítése általában hosszú folyamat, mert az alperesek gyakran kezdeményezik az érvényesített jog megsemmisítését és ez a bitorlási per előkérdése. Ezért ezen a területen rendkívül elterjedt az ideiglenes intézkedések alkalmazása, a szabadalombitorlási pereket szinte mindig ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárás előzi meg. A szabadalmakhoz fűződő jogérvényesítés, ahogy már magának a szabadalmi oltalomnak a megszerzése is, interdiszciplináris tudást igényel. A műszaki és – magában is speciális – jogi ismertek együttesének igénye a területet erősen szakember központúvá teszi. Ezért a szabadalommal kapcsolatos jogérvényesítés általában rendkívül perköltségigényes. Cserébe, a specializált jogi képviselői karnak és a kizárólagos illetékessége miatt specializálódott bíróságnak köszönhetően egyúttal hatékony is. 
 
A tapasztalat szerint érzékelhető-e, hogy a mai feltalálók aktívak, mely területeken? 
 
Az iparjogvédelmi jogérvényesítések száma közvetlen leképzése az innováció pillanatnyi állapotának, utóbbi pedig az európai gazdaság aktuális helyzetével korrelál Magyarországon. A szabadalommal védett találmány tárgya jól jelzi, hogy a gazdaságnak melyek az éppen aktuális – leginkább innovatív, kutatás-fejlesztés orientált – húzóágazatai. Nem véletlen, hogy a megszerzett szabadalmak és a hozzájuk kötődő ideiglenes intézkedések és perek többsége gyógyszerekkel, információ- és zöld technológiával kapcsolatos.