Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldalára (nem elérhető funkció)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Követelmény

Önállóan megoldható feladatok

Tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények

Tiltott adatszerzés

422. § (1) Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából

a) más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja,

b) más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti,

c) más közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti,

d) elektronikus hírközlő hálózat – ideértve az információs rendszert is – útján másnak továbbított vagy azon tárolt adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki fedett nyomozó vagy a bűnüldöző hatósággal, illetve titkosszolgálattal titkosan együttműködő személy kilétének vagy tevékenységének megállapítása céljából az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül információt gyűjt.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) -(2) bekezdésben meghatározott módon megismert személyes adatot, magántitkot, gazdasági titkot vagy üzleti titkot továbbít vagy felhasznál.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) -(3) bekezdésben meghatározott tiltott adatszerzést

a) hivatalos eljárás színlelésével,

b) üzletszerűen,

c) bűnszövetségben vagy

d) jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.

A bűncselekmény tárgya

A személyes adat, magántitok, gazdasági titok, üzleti titok védelme.

Korábban Magántitok jogosulatlan megismeréseként szabályozta a törvény a tényállást.

A bűncselekmény első alapesetének elemzése

A bűncselekmény elkövetési magatartásai:

a.) lakás, egyéb helyiség, ezekhez tartozó bekerített hely titokban történő átkutatása

b.) lakásban, egyéb helyiségben, ezekhez tartozó bekerített helyen történtek technikai eszköz alkalmazásával történő megfigyelése, rögzítése

c.) közlést tartalmazó zárt küldemény felbontása, illetve megszerzése, ezt követően tartalmának technikai eszközzel történő rögzítése

d.) elektronikus hírközlő hálózat útján, vagy információs rendszeren továbbított adat kifürkészése és technikai eszközzel történő rögzítése

A bűncselekmény elkövetési tárgyai: más lakása, másnak közlést tartalmazó zárt küldeménye, valamint másnak az elektronikus hírközlő hálózaton továbbított, tárolt adatai.

A bűncselekmény második alapesetének elemzése

Az elkövetési magatartás: Fedett nyomozó vagy a bűnüldöző hatósággal, illetve titkosszolgálattal titkosan együttműködő személy kilétének vagy tevékenységének megállapítása céljából történő információgyűjtés.

Ezen személyek védelme a rendelkezés célja.

Fedett nyomozó: a titkos információgyűjtés keretében eljáró, a kilétét leplező rendőr.

Bűnüldöző hatóságok: rendőrség, Nemzeti Adó-és Vámhivatal nyomozó hatóságai, valamint az ügyészség.

Célzatos bűncselekmény, valamint immateriális, már akkor megvalósul, amikor az elkövető a tevékenység kifejtését megkezdi.

A bűncselekmény harmadik alapesete

Elkövetési magatartás: A megismert személyes adat, magántitok, üzleti titok, gazdasági titok továbbítása, felhasználása.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya bárki lehet a hivatalos személy kivételével, az ő esetében a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés bűncselekmény kerül megállapításra.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Minősített esetek

Súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha a tiltott adatszerzést:

a.) hivatalos eljárás színlelésével

b.) üzletszerűen

c.) bűnszövetségben

d.) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Információs rendszer vagy adat megsértése

423. § (1) Aki

a) információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad,

b) az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, vagy

c) információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés b) -c) pontjában meghatározott bűncselekmény jelentős számú információs rendszert érint.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt közérdekű üzem ellen követik el.

(4) E § alkalmazásában adat: információs rendszerben tárolt, kezelt, feldolgozott vagy továbbított tények, információk vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenése, amely információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását biztosítja.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény jogi tárgya az információs rendszerek megfelelő működése, a tárolt adatok hitelessége, titokban maradása. A bűncselekmény elkövetési tárgya az információs rendszer és a benne lévő adatok.

Elkövetési magatartás

a.) Információs rendszerbe történő jogosulatlan belépés.

b.) A bűncselekmény ezen fordulata nem tartalmaz kifejezetten elkövetési magatartást, csupán eredményt: az információs rendszer működésének jogosulatlan akadályozása.

c.) Adat megváltoztatása, törlése vagy hozzáférhetetlenné tétele.

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya bárki lehet. Csak szándékosan követhető el.

Minősített esetek

Súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha jelentős számú információs rendszert érint. Még súlyosabban büntetendő, ha közérdekű üzem ellen követik el a bűncselekményt.

Rendbeliség

A bűncselekmény rendbelisége az informatikai rendszerek számához igazodik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása

424. § (1) Aki a 375. vagy a 423. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő

a) jelszót vagy számítástechnikai programot készít, átad, hozzáférhetővé tesz, megszerez, vagy forgalomba hoz, illetve

b) jelszó vagy számítástechnikai program készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit más rendelkezésére bocsátja,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha – mielőtt a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt megkönnyítő jelszó vagy számítástechnikai program készítése a büntető ügyekben eljáró hatóság tudomására jutott volna – tevékenységét a hatóság előtt felfedi, az elkészített dolgot a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személy kilétének megállapítását.

(3) E § alkalmazásában jelszó: az információs rendszerbe vagy annak egy részébe való belépést lehetővé tevő, számokból, betűkből, jelekből, biometrikus adatokból vagy ezek kombinációjából álló bármely azonosító.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény jogi tárgya az információs rendszerek megfelelő működése, a tárolt adatok hitelessége, titokban maradása. Az elkövetési tárgy: a 375. § vagy a 423. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt könnyítő jelszó, számítástechnikai program, valamint ezek készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismeret.

A bűncselekmény elkövetési magatartása

a.) Jelszó vagy számítástechnikai program készítése, átadása, hozzáférhetővé tétele, megszerzése vagy forgalomba hozatala

b.) Jelszó vagy számítástechnikai program készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismeret másnak rendelkezésére bocsátása

A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya bárki lehet. Viszont a b.) pontban meghatározott cselekmény alanya csak az lehet, aki az adott gazdasági, műszaki, szervezési ismeretekkel rendelkezik. Csak szándékosan követhető el a bűncselekmény, a törvényi tényállás célzatot is tartalmaz, amely az, hogy az elkövető, vagy egy másik személy a 375. vagy a 423. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövesse.

Rendbelisége

A bűncselekmény rendbelisége az információs rendszerek számához igazodik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára (nem elérhető funkció)

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.