Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

2. Az Mt. alapelvei (általános rendelkezései)

2.3. Az általános magatartási követelmények

2.3.5. A személyhez fűződő jogok védelme

2.3.5.4. A munkavállalótól kérhető nyilatkozat

Általánosságban az Mt. 10. § (1) bekezdése határozza meg azt, hogy a munkavállalótól milyen nyilatkozat kérhető, illetve vele szemben milyen alkalmassági vizsgálat alkalmazható.

E rendelkezés a korábbi Mt. alapján kialakult joggyakorlatot nem érinti. Általánosságban az rögzíthető, hogy tilos mindazon körülményekre való nyilatkoztatás, amelyek az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabály értelmében (Ebktv. 8. §) un. védett tulajdonságnak minősülnek. Kifejezetten tiltott a munkavállaló várandósságával kapcsolatos informálódás, kivéve, ha munkabiztonsági okokból ez egyértelműen nem következik.

A munkakör jellegétől, illetve jogszabályi előírástól függ, hogy megengedett-e a büntetlen előéletre vonatkozó kérdés. Általában tilos az un. feddhetetlenségi nyilatkozat kérése. Nem megengedett az adatvédelmi biztos gyakorlatában az olyan pszichológiai vizsgálat elvégzése sem, amely a munkaalkalmasságon túl egyéb, szenzitív személyiség jegyek feltárására alkalmas.

Ugyanakkor a gyakorlat jogszerűnek tekinti a munkavállaló esetleges versenytilalmi kötelezettsége felöli informálódást.

2.3.5.5. A munkavállaló személyes adatainak kezelése

Az Mt. 10. § (2)-(3) bekezdései rendelkeznek a munkavállaló személyes adatainak kezeléséről. Az Mt. a „személyes adat” fogalmát nem határozza meg, így erre nézve az Infotv. 3. § 2. pontjában írtak a mérvadók.

Ennek értelmében személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható az érintettre vonatkozó következtetés.

Az Infotv. 3. § 3. pontja szerint különleges adatnak minősül a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó, valamint a bűnügyi személyes adat.

Az ilyen adatok kezeléséről az Mt. 10. § (2) bekezdés első mondata értelmében a munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni.

Az Infotv. 3. § 9. pontja határozza meg az adatkezelő fogalmát. Ennek értelmében adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.

Fontos

A személyes adat kezelésének elveit az Infotv. 4. §-a, annak jogalapjait pedig az 5-6. §-ai határozzák meg.

Az Mt. 10. § (2) bekezdés – az Infotv. rendelkezéseivel összhangban – csak a munkavállaló hozzájárulása alapján engedi meg ezen adatok harmadik személlyel való közlését. A munkavállaló hozzájárulásának kifejezettnek és egyértelműnek kell lennie, az Infotv. 3. § 7. pontjában foglaltaknak megfelelő módon és tartalommal.

Ezen általános szabály alól az Mt. 10. § (3) bekezdése határoz meg kivételt. Az említett rendelkezés alapján a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató a munkavállaló személyes adatait adatfeldolgozó számára átadhatja. A gyakorlatban a bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatok ilyen módon való továbbítása fordul elő. A munkavállalót erről előzetesen tájékoztatni kell. Ez utóbbi rendelkezésből tehát következik, hogy a munkavállaló egyetértése az ilyen jellegű adattovábbításhoz nem szükséges.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.