A korábbi Mt. kifejezetten nem rendelkezett arról, hogy a munkáltatót milyen ellenőrzési jogosítványok illetik meg. A gyakorlatban azonban a munkaviszony jellegéből, továbbá az adott esetben a munkabiztonsági szabályok megtartására vonatkozó munkáltatói kötelezettségből egyértelmű volt, hogy a munkáltatót megilleti e jogosítvány, sőt bizonyos tekintetben az ellenőrzés ellátása kötelező.
Az Mt. 11. § (1) bekezdése általános jelleggel mondja ki, hogy a munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. E rendelkezés megerősítésére kifejezetten előírja azt is, hogy a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. A személyhez fűződő jogok védelméből egyértelműen következik az az előírás, amelynek értelmében a munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével.
Az előzőekben említett rendelkezések különösen a munkavállaló személyes motozással járó ellenőrzésénél irányadók.
Az Mt. nem érinti az ittasság ellenőrzésével kapcsolatban kialakult és az MK 122. számú állásfoglalásban összefoglalt bírói gyakorlatot. Az újabb ítélkezési gyakorlat ugyanakkor megköveteli, hogy az alkoholszondás ellenőrzés ne legyen diszkriminatív, továbbá öncélú.
Az Adatvédelmi Biztos gyakorlata szerint a drogteszt alkalmazása nem megengedett.
Az ellenőrzés célját is szolgáló technikai eszközök tárháza folyamatosan bővül. Az ilyen technikai eszközök alkalmazása azzal sértheti különösen a munkavállaló személyhez fűződő jogát, hogy a munkaviszony teljesítése szempontjából irreleváns, a magánszférába tartozó információk megszerzésére is alkalmas.
Erre figyelemmel mondja ki az Mt. 11. § (2) bekezdése, hogy a munkáltató előzetesen köteles tájékoztatni a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak. Az idézett szabály tehát nem követeli meg a munkavállaló előzetes hozzájárulását, ebből azonban nem következik, hogy a munkavállaló a személyhez fűződő joga megsértésére alapított igényt a technikai eszköz alkalmazása miatt ne érvényesítsen, s akár annak alkalmazásának megtiltását is igényelje. A gyakorlatban különösen az alábbi technikai eszközök alkalmazása merül fel, amelyek kapcsán – elsősorban az Adatvédelmi Biztos határozataiból leszűrhetően – a következő általánosnak mondható gyakorlat alakult ki:
A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.
![]() |
![]() |
![]() |