Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

2.1. Jognyilatkozatok

2.1.5.4 A határidő és az időtartam számítása

Az Mt. 25. § a határidő fogalmát a bírói gyakorlattal egyezően határozza meg, miszerint az olyan időtartam, amelyet valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására ír elő munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a felek megállapodása.

A határidő számítására az Mt. 25. § (2)-(5) bekezdések a korábbi szabályozással egyező előírásokat tartalmaznak azzal, hogy az általános munkarendnek az Mt. 102. § (5) bekezdés alapján történő módosítása érinti a határidő lejártának időpontját. Egyebekben változatlan a napokban, hetekben, hónapokban, években megállapított határidő számításának módja.

A határidő az utolsó napjának végén jár le, kivéve, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenő-, vagy munkaszüneti nap, mert ekkor az általános munkarend szerinti következő munkanapon [Mt. 25. § (5) bek.]. A határidő akkor megtartott - az Mt. eltérő rendelkezése hiányában -, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy az egyéb magatartást tanúsítják.

Eltérő rendelkezést tartalmaz az Mt. 287. § (4) bekezdés a keresetlevél beadási határidejére, amely megtartott, ha azt a határidő utolsó napján postára adták.

A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály ezt kifejezetten megengedi [Mt. 25. § (7) bek.]. Így rendelkezik az Mt. 287. § (4) bekezdése a keresetlevél beadásának elmulasztása esetére legfeljebb 6 hónapos határidőt engedve erre.

Az Mt. 25. § (8) bekezdés késedelem nélküli eljárást ír elő, amikor haladéktalanul kell a jognyilatkozatot megtenni, magatartást tanúsítani.

Az Mt. 26. § a határidőnek nem minősülő időtartam (a határozott idő, próbaidő, munkaidőkeret tartama) számításáról rendelkezik, az Mt. 25. § (4)-(8) bekezdése alkalmazhatóságát kizárva, a naptár szerinti számítást előírva. Így az adott év január 1-jével kezdődő, egy évre szóló határozott idejű munkaviszony nem a következő év január elsejét követő munkanapon, hanem adott év december 31-én szűnik meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.