Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

2.2 Az érvénytelenség

2.2.3 Az érvénytelenség jogkövetkezménye

A munkaviszony, mint tartós, részben már teljesedésbe ment jogviszony esetében általában nem alkalmazható az általános jogelv [Ptk. 237. § (1) bek.], miszerint érvénytelen szerződés esetén a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Ezért az Mt. 29. § (1) bekezdés kimondja, hogy az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodásból származnának.

Ugyanakkor az érvénytelen jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul azonnali hatállyal megszüntetni (tehát az érvénytelenséget a jövőre nézve orvosolni), feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el (például a munkaszerződést utóbb írásba foglalják).

A semmiségi okok azonban általában olyanok, amelyek orvoslása lehetetlen (például, ha a munkavállaló a munkakör ellátására egészségileg alkalmatlan). Ezért rendelkezik úgy az Mt. 29. § (2) bekezdés, hogy ha a munkáltató oldalán felmerült érvénytelenségi okot nem lehet orvosolni, a felmondás esetén járó juttatásokat kell a munkavállaló részére megfizetni (felmentési időre járó távolléti díj, végkielégítés).

Részleges érvénytelenség esetén (a Ptk. 239. § rendelkezéséhez hasonlóan) nem az egész megállapodás érvénytelen, hanem csak az érvénytelen kikötés (például a minimálbérnél alacsonyabb alapbér meghatározás, határozott idő érvénytelen kikötése). Az érvénytelen kikötés helyett a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén a jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak, kivéve a munkaviszonyt megszüntető egyoldalú jognyilatkozatok érvénytelenségét, mert ez utóbbi esetben (a munkáltató saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve) a munkaviszony jogellenes megszüntetésé esetén irányadó (Mt. 82-84. §) rendelkezéseket kell alkalmazni. Az érvénytelenségből származó kár megtérítésére a kárfelelősség szabályai az irányadóak.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.