Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

2.1. Jognyilatkozatok

2.1.2 Az egyoldalú jognyilatkozat

2.1.2.1 Az egyoldalú jognyilatkozat fajtái

2.1.2.1.1 Az elállás és a kötelezettségvállalás

Az elállás a munkaviszonyra vonatkozó szabály kifejezett rendelkezése, illetve a felek ilyen tartalmú megállapodása alapján tehető olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a megállapodást visszamenőleges hatállyal szünteti meg. Elállás esetén a felek egymással kötelesek elszámolni [Mt. 15. § (2) bek.].

A törvény – a megkötésétől a munkaviszony kezdetéig terjedő tartam alatt - a munkaszerződéstől történő elállás lehetőségét biztosítja, ha a megkötését követően bármelyik fél körülményeiben olyan lényeges változás következik be, amelyek a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna [Mt. 49. § (2) bek.]. Az elállás joga kifejezetten nevesített a versenytilalmi megállapodás [Mt. 228.§ (3) bek.], vagy a tanulmányi szerződés [Mt. 229. § (6) bek.] esetén is.

A kötelezettségvállalást az Mt. 16. §-a szabályozza. A munkavállaló munkaviszonyra vonatkozó szabály kifejezett rendelkezése alapján tehet ilyen jognyilatkozatot. A munkáltató által tett kötelezettségvállalás nem feltétlenül címzett jognyilatkozat, hanem történhet munkáltatói szabályzatban is. Erre is tekintettel írja elő az Mt. 16. § (3) bekezdés, hogy a kötelezettséget vállaló nem hivatkozhat jognyilatkozata hatálytalanságára azon az alapon, hogy a jogosulttal való közlés nem, vagy nem szabályszerűen történt meg (Mt. 24.§).

Az egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a jogosultnak a jognyilatkozat elfogadására tekintet nélkül követelhető a vállalt kötelezettség teljesítése.

A kötelezettségvállalás módosítására, azonnali hatályú felmondására csak a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően történt olyan lényeges változás bekövetkezése esetén van lehetőség, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna. E feltételek bizonyítása a jognyilatkozatot tevőre hárul. A kötelezettség módosítása vagy felmondása az azt vállaló részéről csak a jövőre nézve történhet, ezért az általa nyújtott szolgáltatást már nem követelheti vissza, de igényelheti a módosítás és a felmondás előtt keletkezett igényeinek a teljesítését. Ugyanakkor az Mt. nem tiltja, hogy a kötelezettséget vállaló az erre irányuló jognyilatkozatában a teljesítést meghatározott feltételhez kösse, illetve fenntartsa a módosítás vagy a visszavonás jogát.

2.1.2.1.2 A munkáltatói szabályzat

A munkáltató a jognyilatkozatait nemcsak külön, az egyes munkavállalókhoz címzetten teheti meg, hanem olyan szabályzatot is alkothat, amely valamennyi munkavállalójára, azok meghatározott csoportjára általánosságban irányadó, illetve formális szabályzat nélkül is kialakíthat magatartási szabályokat, gyakorlatot. Az Mt. 17. § (1) bekezdés ezen rendelkezéseket, eljárásokat munkáltatói szabályzatnak tekinti.

Ha a munkáltatói szabályzat tartalma egyoldalú jognyilatkozatnak, illetve kötelezettségvállalásnak minősül, úgy az Mt. 15-16. § foglaltakat kell rá alkalmazni.

Amennyiben a munkáltató szabályzata a munka irányításával kapcsolatos jognyilatkozatot, illetve nyilatkozatot tartalmaz, az Mt. 17. § (2) bekezdése szerint nemcsak a címzett részére történő személyes átadást kell közlésnek tekinteni, hanem a közlés akkor is hatályos, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik. Ez lehet faliújságon való közzététel, körlevél, elektronikus dokumentum eljuttatása a munkavállalók részére.

2.1.2.1.3 Nyilatkozat

A munkaviszony - mint tartós együttműködésen alapuló jogviszony - teljesítése során a felek olyan nyilatkozatokat is tesznek, amelyek közvetlen joghatást nem váltanak ki. Ilyen például az Mt. 18.§-ban szabályozott tájékoztatás, de ide sorolhatók a technikai jellegű utasítások, iránymutatások. E nyilatkozatok jellegük alapján nem tekinthetők jognyilatkozatnak, de a munkavállaló érdekét szolgálja, ha a jognyilatkozatok megtételének módjára vonatkozó garanciális szabályok e körben is alkalmazásra kerülnek. Bár maga a nyilatkozat nem vált ki önmagában joghatást, abból jogilag értékelhető következmény (például utasítás megtagadása) származhat. Ennek megfelelően az Mt. 20-26. § rendelkezéseit e nyilatkozatokra is alkalmazni kell [Mt. 15. § (5) bek.].

A nyilatkozatokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő [Mt. 18. § (1) bek.].

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.