Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

2.1. Jognyilatkozatok

2.1.5 A jognyilatkozatok megtételének módja

Az Mt. a jognyilatkozatra általános formakényszert nem ír elő, így azt szóban, írásban, ráutaló magatartással (amely szóbeli nyilatkozat nélkül közvetíti az ügyleti akaratot) meg lehet tenni. Ez utóbbi esetben is szükséges, hogy kifejezze a felek megegyezését a szerződés lényeges pontjaiban, ezért a hallgatás általában nem ráutaló magatartás. A ráutaló magatartással a szerződéses akarat abban az esetben is kifejezhető, ha írásbeliség van a jognyilatkozatra előírva.

Példa

Így a ténylegesen felszámolt munkaviszonyt akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha a felek erre írásbeli nyilatkozatot nem tettek, például közös megegyezéses megszűntetés (EBH1999.42., Mfv.I.10170/2008.), vagy egyoldalú jognyilatkozat (BH1999.331) esetén.

A jognyilatkozatot nemcsak személyesen, hanem képviselő útján is meg lehet tenni. A képviselő a képviselt helyett és nevében jár el. Ezért azok a jogok és kötelezettségek, amelyek a képviselő jognyilatkozata következtében keletkeztek, közvetlenül a képviseltet illetik és terhelik [Ptk. 219. § (2) bek.]. A munkajogviszonyban is irányadónak kell tekinteni a Ptk. 221. § (3) bekezdésben foglalt általános szabályt, miszerint a képviselő nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél önmaga, vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel. Ha a képviselő jogi személy, a képviselt kifejezett rendelkezése alapján érdekellentét esetében is eljárhat. Így a társaság törvényes képviselője, mint magánszemély és az általa képviselt társaság között létrejött szerződésre az álképviselő által kötött szerződés, és nem a semmisség szabályait kell alkalmazni.

Példa

Ha a beltagok és a kültagok együttes döntésükkel a képviselő ügyletkötését jóváhagyják, a szerződés érvényesen létrejött (BDT2008.1812). Az ügyvezető a megbízatása lejártát követően a társaság nevében kötött ügyletek tekintetében álképviselőnek minősül, jognyilatkozata azonban ráutaló magatartással is jóváhagyható. Ilyen esetben a szerződések érvényesen létrejöttnek tekintendők (BDT2008.1744).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.