Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

2.1. Jognyilatkozatok

2.1.5 A jognyilatkozatok megtételének módja

2.1.5.1 A képviselet

2.1.5.1.1 A munkáltató képviselete

A munkáltató nemcsak természetes személy, hanem személyegyesülés és jogi személy is lehet. A munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat ezért a munkáltató helyett és nevében a munkáltató képviselője is megteheti. Az Mt. 20. § (1) bekezdése a munkáltatói jogkör gyakorlóját a munkáltató képviselőjeként határozza meg.

A képviselet alapulhat jogszabályon, megállapodáson vagy létesítő okiraton.

Az Mt. 20. § (2) bekezdés szerint a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét a munkáltató határozza meg, amelynek során a jogszabályok biztosította keretek között van lehetősége a választás szabadságának jogával élnie. Az Mt. 20. § (3) bekezdés – változatlanul – az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását rendeli arra az esetre, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított gyakorolja. Kivételként lehetőség van arra, hogy a jogosított jogkörgyakorló az álképviselő jognyilatkozatát jóváhagyja. Az Mt. idézett szabálya a jóváhagyás módjáról és határidejéről nem rendelkezik. Az utólagos jóváhagyással az eredetileg érvénytelen jognyilatkozat érvényessé válik. Változatlanul érvényesül az a szabály, amelynek értelmében jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára [Mt. 20.§ (3) bek.].

Az utólagos jóváhagyás a munkáltatói jogkörgyakorlás személyi körét és az eljárás jogszerű megvalósulásának lehetőségét kiszélesíti, ezért annak értékelésekor különös jelentősége van az alapelvi rendelkezéseknek, így az Mt. 7. § szerinti rendeltetésszerű joggyakorlásnak.

Példa

Ha a munkaszerződést és módosítását az igazgató kötötte meg, utóbb nem hivatkozhat azok felsőbb jóváhagyása elmaradásából eredő érvénytelenségére, mert a munkavállalók bízhattak az eljáró vezető szerződéskötési jogosultságában (Mfv. I. 10257/1998). Amennyiben a rendes felmondásról az arra jogosult döntött, a munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a jognyilatkozat közlése kinek a közreműködésével történt (BH2001.192.).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.