A munkaszerződés az a jogi tény, amely a munkaviszonyt létrehozza. Az Mt. egyéb munkaviszony-keletkeztető jogi aktust nem ismer (szemben azzal, hogy a korábbi Mt. ilyenként említette – félreérthetően – a választást is).
A munkaszerződés érvényessége azt a követelmény(rendszert) fejezi ki, hogy a felek szerződésének meg kell felelnie a munkaviszonyra vonatkozó szabályban (Mt. 13. §) meghatározott kellékeknek.
E kellékeket formai és tartalmi kellékek csoportjára osztja a munkajogi elmélet.
A (kötelező) tartalmi kellékeket az Mt. 45. §-a, míg a formai kellékeket az Mt. 32-36. §§ (az alanyok tekintetében) és az Mt. 44. §-a (az alaki kellékek tekintetében) tartalmazza.
A felek érvényes megállapodásának hiánya differenciált jogkövetkezményekkel jár. A kötelező tartalmi kellékekben való megállapodás érvénytelensége a munkaszerződés egészének érvénytelenségét eredményezi, az alaki kellékek hiánya ugyancsak. Amennyiben a felek egyéb megállapodásai munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütköznek, úgy helyettük a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni a munkaviszonyban.
Sajátos következményei vannak az alaki érvényességi kellék (az írásbeliség) hiányának.
A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.