Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

3.2. A munkaviszony létesítése

3.2.1. A munkaszerződés érvényessége

3.2.1.1. A munkaszerződés tartalmi érvényességi kellékei

A munkaszerződés tartalmi érvényességi kellékei azt a követelményt fejezik ki, hogy a feleknek mely tárgykörben kell megállapodniuk ahhoz, hogy megállapodások (érvényes) munkaszerződésnek legyen tekinthető (amely képes létrehozni a felek közötti munkaviszonyt).

A tartalmi érvényességi kellékek körében az ún. kötelező és a lehetséges (eshetőleges) kellékeket szokás megkülönböztetni. Az Mt. 45. § (1) bekezdése alapján a munkaszerződésnak két tartalmi érvényességi kelléke van: az alapbérben való megállapodás és a munkakörben való megállapodás. Előbbit időbérben kell meghatározni, utóbbit – a kialakult bírói gyakorlat szerint – összefoglalóan, átfogó jelleggel (a munkavállaló által ellátandó munkafajta szerint).

Az Mt. mellőzi a kötelező tartalmi érvényességi kellékek körében a munkahelyben való megállapodást (szemben a korábbi Mt-vel). A felek megállapodásának hiányában az Mt. 45. § (3) bekezdése tartalmaz kisegítő szabályt: munkahelynek a szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni. Szokásosnak az a munkahely tekintendő, amely az adott munkáltatónál az adott munkakörhöz rendszerint kapcsolódik.

Megjegyzés

Az Mth. 4. § (1) bekezdése arra az esetre tartalmaz kisegítő szabályt, ha a felek – a korábbi munkajogi gyakorlat alapján – az Mt. hatályba lépését megelőzően pusztán a „változó munkahely” megjelölést alkalmazták a munkaszerződésben.

A felek a munkaszerződésben bármely a munkaviszonyt érintő kérdésben megállapodhatnak (a munkaviszonyra vonatkozó szabályok keretei között). Az Mt. több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely a felek eltérő munkaszerződéses megállapodása hiányában a munkaviszonyban irányadónak tekintendő (pl. a munkaviszony időtartama esetében a határozott időtartamra, a munkaidő mértéke tekintetében a részmunkaidőre irányuló megállapodás).

A kötelező tartalmi elemekben való megállapodás hiánya a munkaszerződés egészének érvénytelenségét eredményezi, annak valamennyi jogkövetkezményével együtt (Mt. 27. §).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.