Az Mt. VIII. fejezete a munkaszerződés teljesítése körében szabályozza a munkaviszony alanyainak alapvető kötelezettségeit, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, az utasítás teljesítésének megtagadására, a munkavégzés alóli mentesülésre, valamint a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén alkalmazható jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezéseket.
Megjegyzendő, hogy a jelen fejezetben ismertetett, kollektív szerződés számára nyitva álló eltérési lehetőségek – az erre irányadó törvényi feltételek teljesülése esetén (Mt. 268. §) – üzemi megállapodásba is foglalhatók.
A munkaviszony tartalmát az abból származó jogok és kötelességek alkotják. Ahhoz, hogy a munkaviszony betöltse a rendeltetését, a jogok és a kötelezettségek folyamatos és zavarmentes teljesítése szükséges.
Míg a klasszikus magánjogi jogviszonyokat általában a jogok és kötelezettségek szimmetriája jellemzi, addig a munkaviszony tekintetében nem minden esetben érvényesül ez a tükörképszerűség. A munkaviszonynál a jogviszony alapvető sajátosságai – a jogviszony tartós, bizalmi jellege, a felek alá-fölérendeltsége, a munkaviszony szociális rendeltetése, valamint a felek személyhez fűződő jogainak védelme – következtében a munkáltató oldalán többletkötelezettségek jelentkeznek.
A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek taxatív felsorolása nem lehetséges, az Mt. VIII. fejezete is csak alapvető kötelezettségeket nevesít. A kötelezettségekkel szemben a másik fél oldalán jogosultságok jelennek meg (azaz ami az egyik félnek kötelezettség, az egyben a másik oldalon a jogosult által kikényszeríthető jogot jelent).
A munkaviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket azonban nem csupán az Mt. VIII. fejezete szabályozza (így pl. a munkavállaló titoktartási kötelezettsége az általános magatartási követelmények között, a munka díjazásának kötelezettségére vonatkozó szabályok pedig külön fejezetben találhatóak). Ezen túlmenően az Mt.-n kívül:
Rendszerint megkülönböztetünk munkaviszonyból származó fő- és mellékkötelezettségeket, e felosztás azonban viszonylagos, hiszen egy adott munkaviszony tekintetében bármely kötelezettség minősülhet lényegesnek.
Különös jelentősége van továbbá az általános magatartási szabályoknak – így pl. az adott helyzetben általában elvárható magatartás, a jóhiszemű és a tisztességes eljárás elvének, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, valamint az együttműködési kötelezettségnek – melyek egyéb nevesített kötelezettség hiányában is iránymutatást adhatnak a felek számára a munkaviszony teljesítése során tanúsítandó magatartás tekintetében.
Kiemeljük, hogy az Mt. 51. §-ának rendelkezéseitől kollektív szerződés a munkavállaló hátrányára és javára is, a felek megállapodása csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 57. §).
A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.