A hatályos Mt. újraszabályozta a munkavállaló munkaviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegése esetén alkalmazható hátrányos jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezéseket. A jogintézmény – a magánjogi logikát követve – továbbra is szerződéses alapozással bír, a megállapodási lehetőségek köre azonban kibővült.
A munkáltató utasításadási, illetve ellenőrzési jogából – voltaképpen magából a munkáltatói jogkör gyakorlásából – következik, hogy vétkes munkavállalói kötelezettségszegés esetén szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetésben részesítheti a munkavállalót.
A figyelmeztetés – mint a munkáltató fegyelmezési jog legenyhébb eszköze –, nem azonos azonban a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozó jogosultsággal, ez utóbbi ugyanis kifejezett szerződéses kikötésen (kollektív szerződésen vagy munkaszerződésen) alapul.
Az Mt. 56. § (1) bekezdése értelmében a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. A korábbi Mt.-től eltérően a hatályos szabályozás lehetővé teszi, hogy kollektív szerződés hiányában a munkaszerződés tartalmazza a vétkes kötelezettségszegés esetén alkalmazandó hátrányos jogkövetkezményeket.
A felek előtt e lehetőség tehát csak abban az esetben áll nyitva, ha nem tartoznak kollektív szerződés hatálya alá. Önmagában tehát azon oknál fogva, hogy a felekre kiterjedő hatályú kollektív szerződés nem ad lehetőséget hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására, nem jelenti egyben azt is, hogy a jogintézményt szabadon szabályozhatnák a munkaszerződésben.
Az Mt. 56. § (1) bekezdésétől kollektív szerződés a munkavállaló hátrányára és javára is, a felek megállapodása csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 57. §).
Az Mt. 56. § (4) bekezdése kimondja, hogy hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének (pl. felmondás, azonnali hatályú felmondás) indokaként is megjelöl. E szabály kógens, azaz attól sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el [Mt. 57. § (1) bek. d) pont].
Kapcsolódó joggyakorlat
BH1999. 332
A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.