Az Mt. nem írja elő az eljárás lefolytatásának részletes szabályait, és az eljárási szabályok kollektív szerződés vagy munkaszerződésben való rögzítését sem teszi kötelezővé. A korábbi Mt.-től eltérően a hatályos szabályozás pl. mellőzi annak kimondását is, hogy a hátrányos jogkövetkezmény kiszabására irányuló eljárásban biztosítani kell a munkavállaló számára a lehetőséget arra, hogy védekezését előadhassa, és jogi képviselőt vehessen igénybe.
Amint arra utaltunk, a munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt ez indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (2) bek.]. Ez időtartam alatt a munkavállaló nem köteles munkát végezni, de a távolléti díjra jogosult [Mt. 146. § (3) bek. b) pont].
A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása során is be kell tartani az azonnali hatályú felmondás jogvesztő határidőit [Mt. 56. § (3) bek., 78. § (2) bek.], azaz az okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napos szubjektív határidőn, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éves objektív határidőn belül, illetve bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet a hátrányos jogkövetkezményeket kiszabni.
A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell [Mt. 56. § (5) bek.], annak tartalmaznia kell a jogorvoslati tájékoztatást is [Mt. 22. § (5) bek.]. A munkavállaló a kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel szemben a közléstől számított harminc napon belül terjesztheti elő a keresetlevelet [Mt. 287. § (1) bek. c) pont].
Az Mt. 56. § (3) és (5) bekezdése kógens, azoktól sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el [Mt. 57. § (1) bek. d) pont].
Az Mt.-vel kapcsolatos átmeneti szabályok értelmében a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására a munkavállaló kötelezettségszegésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók. A kötelezettségszegés időpontja az irányadó, ha a kötelezettségszegés jogellenes állapot.
A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.