4.1. A munkaviszonyból származó alapvető kötelezettségek

4.1.3. Általános foglalkoztatási követelmények

Az Mt. 51. § (3) bekezdése értelmében a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Ez az általános kötelezettség – mely a munkáltatótól fokozott körültekintést igényel az adott munkakörön belüli feladatok konkrét meghatározása során is – különösen fontos a fiatal – azaz a tizennyolcadik életévét be nem töltött – munkavállalók [Mt. 294. § (1) bek. b) pont] foglalkoztatása során [ld. még a különös szabályokat [Mt. 114. §, 119. § (1) bek.].

Az Mt. 51. § (4) szerint a munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A részletes szabályokat mindenekelőtt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.), valamint számos munkavédelmi tárgyú jogszabály tartalmazza.

Ehelyütt utalunk az Mvt. 2. § (2) bekezdésére, amelynek értelmében az e körben felmerülő munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményének megvalósításában különösen fontos szerepe van a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok megtartásának is, éppen ezért írja elő az Mt. 97. § (1) bekezdése, hogy a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel köteles beosztani.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalósítása számos tárgyi, személyi és szervezési feltétel biztosítását követeli meg a munkáltatótól (így pl. a munkahelyi kockázatértékelést, az egyéni védőeszközök használatát, a berendezések biztonságos működését, munkavédelmi oktatás tartását és a munkavégzés ellenőrzését).

Az Mvt. 50. §-a értelmében a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Ezzel párhuzamosan az Mt. 51. § (3) bekezdése előírja, hogy a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a munkaköri, szakmai, személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatról és véleményezésről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet határozza meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez