Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

5.2. A munkaviszony megszüntetése

5.2.4. Felmondás

5.2.4.2. A felmondás indokolásáról általában

5.2.4.2.2. Valós indokolás

A valóság követelménye azt jelenti, hogy a tényeknek meg nem felelő indokolás esetén a munkáltatói felmondás jogellenes. A felmondás indoka akkor tekinthető valósnak, ha az objektíve igaz, tényekkel alátámasztható és helytálló, azaz megfelel az objektív tényszerűségnek. Vita esetén ennek bizonyítása a nyilatkozattevőt terheli [Mt. 64. § (2) bek.].

Abban a kérdésben, hogy a felmondásban megjelölt indok megfelel-e a valóságnak, csak a felmondásban közölt tényeknek van jelentősége. A felmondás valóságos, de a felmondásban nem közölt indokának abban az esetben sincs jelentősége, ha a munkavállaló tudhatta, hogy amiatt kívánják a munkaviszonyát megszüntetni (BH1991. 85.).

A munkaügyi perben nem lehet olyan új felmondási okot bizonyítani, amelyet korábban a felmondásban nem közöltek. A felmondásban rögzített indokolás tehát véglegesnek tekinthető és a közlését követően nem bővíthető.

A munkaügyi jogvita során azonban lehetőség van olyan további tények és körülmények bizonyítására, amelyek az indokolás keretein belül maradva kiegészítik és alátámasztják a tényállást, a bizonyítás azonban nem lépheti túl a felmondás indokolásának kereteit.

Ha a felmondás indokolása több különálló okot tartalmaz, akkor is helye van az intézkedés jogszerűsége megállapításának, ha nem mindegyik indok bizonyult valónak, azonban a bebizonyosodott ok a munkáltató intézkedésének jogszerű indokául szolgálhat (BH1995. 610.).

A felmondás okának már a közlés időpontjában fenn kell állnia. Nem jogszerű tehát olyan eseményre hivatkozva felmondást közölni, amely csak a jövőben következik be. Ha a munkáltató a felmondás indokát egy folyamat részeként jelöli meg, nem szükséges a folyamat befejezettsége a felmondás jogszerűségének megállapításához (BH2000. 225.).

Megjegyzés

Kapcsolódó joggyakorlat

MK 95., EBH2003. 892., BH2009. 157

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.