Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

5.2. A munkaviszony megszüntetése

5.2.4. Felmondás

5.2.4.2. A felmondás indokolásáról általában

5.2.4.2.3. Okszerű indokolás

A felmondás indokolásának meg kell felelnie az okszerűség követelményének is. Az okszerűség követelménye alapján a felmondás valós okának okozati összefüggésben kell állnia a munkaviszony rendeltetésének elvesztésével. A tényeknek megfelelő felmondási indok okszerűségéből lehet ugyanis megállapítani azt, hogy az adott esetben a munkavállaló munkájára a munkáltatónál a felhozott indok következtében valóban nincs szükség.

A munkaügyi jogvitában az okszerűség bizonyítása a nyilatkozattevőt terheli [Mt. 64. § (2) bek.]. A felmondás okszerű indokának a felmondás közlésekor kell fennállnia.

Az indokolásnak kellően komolynak és meggyőzőnek kell lennie, hogy alátámassza a munkaviszony rendeltetésvesztését, és ezáltal a munkaviszony megszüntetésének szükségességét. Az okszerűség követelményének fennállását nemcsak általánosságban és az elvont tényállás szintjén, hanem a konkrét eset egyedi körülményeihez igazodóan is vizsgálni kell. Ennek során többek között olyan szempontokra is figyelemmel kell lenni, mint a munkaviszony időtartama, a munkavállaló munkakörének bizalmi jellege, a munkaviszonybeli „előélete”. Nem tekinthető pl. okszerűnek az a felmondás, amely a huzamos ideje munkaviszonyban álló munkavállaló egyszeri, elszigetelt esetként előforduló késésére hivatkozik.

A bírói gyakorlat szerint a felmondási ok vizsgálata nem jogosítja fel a bíróságot arra, hogy a munkáltató vezetésének körébe tartozó olyan kérdések eldöntésébe is beavatkozzék, amelyek kívül esnek a munkaügyi jogvita keretein.

Példa

Ha pl. a felmondás arra hivatkozik, hogy a munkavállaló munkaköre átszervezés folytán megszűnt, a munkaügyi jogvita keretében nem lehet vizsgálni, hogy a ténylegesen megtörtént átszervezés célszerű, hatékony, gazdaságilag indokolt volt-e, vagy hogy a munkáltató miért éppen az adott munkavállaló munkaviszonyát mondta fel.

Megjegyzés

Kapcsolódó joggyakorlat

MK 95., EBH2003. 899., BH1993. 329., BH1995. 63., BH2000. 465., BH2001. 341., BH2002. 374., LB Mfv. II. 10.120/2007/3.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.