A címben említett két okcsoport a munkavállaló személyében rejlő okokra vezethető vissza.
A munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okok körébe tartoznak egyebek mellett azok az esetek, amikor a munkavállaló munkaviszonyból származó kötelezettségét megszegi (pl. munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettség megszegése, igazolatlan távollét, utasítás megtagadása, a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése). E körbe vonható a munkavállaló magatartásán alapuló bizalomvesztés is.
A munkavállaló képességei a munkakör ellátásához szükséges valamennyi személyes feltételt magukban foglalják. A munkavállaló képességeivel összefüggő ok többek között a munkavállaló alkalmatlansága az adott munkakör ellátására. Az alkalmatlansági okként megjelölt kötelezettségszegéseket azok súlya, gyakorisága figyelembevételével kell értékelni, hogy együttesen megalapozzák-e az adott munkakörre való alkalmatlanságot (BH2004. 158.).
A munkavállaló képességeivel és magatartásával egyaránt összefügghet az összeférhetetlenség tényállása, amelyben a munkavállaló képtelen a munkatársaival együttműködni, beilleszkedni, tűrhetetlen magatartást tanúsít, mérgezi a munkahelyi légkört. Az összeférhetetlenség másik jellemző tényállása: a munkavállalónak a munkáltató jogos gazdasági érdekét sértő további munkavégzése vagy gazdasági érdekeltsége.
A korábbi Mt. a munkavállaló munkavégzésére, illetve magatartására hivatkozással történő felmondás előtt a munkáltatót arra kötelezte, hogy adjon lehetőséget a munkavállalónak a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre [korábbi Mt. 89. § (5) bek.]. Mivel az e rendelkezés nyomán kialakult bírói gyakorlat értelmében önmagában ennek elmulasztása nem tette jogellenessé a felmondást, ezzel összhangban a hatályos szabályozás mellőzte az említett kötelezettség előírását.
Kapcsolódó joggyakorlat
EBH2002. 687., EBH2003. 893., EBH2004. 1055., EBH2005. 1250., BH1996. 286., BH1999. 274., BH1999. 332., BH2000. 31., BH2000. 123., BH2002. 204., BH2002. 458., BH2004. 484., BH2007. 63., BH2007. 96.
A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.