Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

5.2. A munkaviszony megszüntetése

5.2.4. Felmondás

5.2.4.3. A határozatlan idejű munkaviszony felmondása a munkáltató által

5.2.4.3.1. A határozatlan idejű munkaviszony felmondása a munkavállaló magatartásával és képességeivel kapcsolatosan

A címben említett két okcsoport a munkavállaló személyében rejlő okokra vezethető vissza.

A munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okok körébe tartoznak egyebek mellett azok az esetek, amikor a munkavállaló munkaviszonyból származó kötelezettségét megszegi (pl. munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettség megszegése, igazolatlan távollét, utasítás megtagadása, a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése). E körbe vonható a munkavállaló magatartásán alapuló bizalomvesztés is.

A munkavállaló képességei a munkakör ellátásához szükséges valamennyi személyes feltételt magukban foglalják. A munkavállaló képességeivel összefüggő ok többek között a munkavállaló alkalmatlansága az adott munkakör ellátására. Az alkalmatlansági okként megjelölt kötelezettségszegéseket azok súlya, gyakorisága figyelembevételével kell értékelni, hogy együttesen megalapozzák-e az adott munkakörre való alkalmatlanságot (BH2004. 158.).

A munkavállaló képességeivel és magatartásával egyaránt összefügghet az összeférhetetlenség tényállása, amelyben a munkavállaló képtelen a munkatársaival együttműködni, beilleszkedni, tűrhetetlen magatartást tanúsít, mérgezi a munkahelyi légkört. Az összeférhetetlenség másik jellemző tényállása: a munkavállalónak a munkáltató jogos gazdasági érdekét sértő további munkavégzése vagy gazdasági érdekeltsége.

A korábbi Mt. a munkavállaló munkavégzésére, illetve magatartására hivatkozással történő felmondás előtt a munkáltatót arra kötelezte, hogy adjon lehetőséget a munkavállalónak a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre [korábbi Mt. 89. § (5) bek.]. Mivel az e rendelkezés nyomán kialakult bírói gyakorlat értelmében önmagában ennek elmulasztása nem tette jogellenessé a felmondást, ezzel összhangban a hatályos szabályozás mellőzte az említett kötelezettség előírását.

Megjegyzés

Kapcsolódó joggyakorlat

EBH2002. 687., EBH2003. 893., EBH2004. 1055., EBH2005. 1250., BH1996. 286., BH1999. 274., BH1999. 332., BH2000. 31., BH2000. 123., BH2002. 204., BH2002. 458., BH2004. 484., BH2007. 63., BH2007. 96.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.