5.3. A munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei
5.3.1. A munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkáltató által
Az ítélkezési gyakorlat alapján megállapítható, hogy a megszüntetés jogellenességéhez vezet az alaki kötöttség megsértése, azaz amennyiben a munkáltató nem foglalja írásba a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatát. Ettől eltérően az Mt. 22. § (4) bekezdése alapján, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment, a jogellenesség megállapítására nem kerülhet sor.
A jogellenesség esetei közé sorolható az az eset is, amelyben a jognyilatkozat nem a munkáltatói jogkör gyakorlójától származik, noha hozzá kell tenni, a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyhatja [Mt. 20. § (3) bek.], így a jogellenesség megállapítása ezáltal elkerülhető.
Az ítélkezési gyakorlat értelmében jogellenes a megszüntetés, ha a munkáltató az indokoláshoz kötött jognyilatkozatát nem indokolja meg, ha az a valós, világos és okszerű indokolás vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás, illetve az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik.
Ugyancsak jogellenes a felmondási védelembe ütköző felmondás.
Az indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás abban az esetben is jogellenesnek minősül, ha annak közlésére a szubjektív, illetve az objektív határidő megsértésével kerül sor. Próbaidő esetében a próbaidő elteltét követően közölt azonnali hatályú felmondás szintén jogellenes lesz.
A csoportos létszámcsökkentés során a munkáltató számára előírt előzetes tájékoztatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása szintén a felmondás jogellenességét eredményezi.
