Az Mt. 104. §-a lényegében a korábbi szabályozással egyezően rendezi a két munkanap közötti pihenőidő tartamát, megfelelve a 203/88/EK irányelv 3. cikkében meghatározott feltételeknek. A szabályozás tehát nem érinti az MK 17. számú állásfoglalásban kifejtett elvet. Ebből következik, hogy ha a napi pihenőidő biztosítása következtében a munkavállaló a másnapi munkáját az előírthoz képest csak később kezdheti meg, a kiesett időre díjazás illeti meg.
Az Mt. 104. §-ától az általános rendelkezés értelmében a felek megállapodása, de különös szabály [Mt. 135. § (2) bekezdés f) pont] a kollektív szerződés is csak a munkavállaló javára térhet el.
A heti pihenőnap fogalmára az Mt. 87. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Ez utóbbi rendelkezésből következik, hogy a heti pihenőnap nem feltétlenül egyezik a naptári nappal.
A heti pihenőnapok helyett az Mt. 106. § (1) bekezdése alapján a munkáltató legalább negyvennyolc órát kitevő megszakítás nélküli heti pihenőidőt köteles biztosítani. Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén jogszerű a heti negyven órás pihenőidő biztosítása, ez esetben azonban a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában a heti pihenőidőnek a negyvennyolc órát el kell érnie.
A kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kivételével havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani, illetve a pihenőidőt úgy kell meghatározni, hogy az havonta legalább egy alkalommal a vasárnapot is magába foglalja.
A 203/88/EK irányelv 5. cikke a pihenőnap és a pihenőidő között nem tesz különbséget, akként rendelkezik, hogy hétnaponként huszonnégy órás minimális megszakítás nélküli pihenőt kell a munkavállaló részére biztosítani. E követelménynek az Mt. tárgyalt rendelkezései megfelelnek.
A heti pihenőnapra és a heti pihenőidőre vonatkozó szabályoktól az általános szabály szerint a felek megállapodása, de különös rendelkezés [Mt. 135. § (2) bekezdés f) pont] alapján a kollektív szerződés is csak a munkavállaló javára térhet el.
A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.