6.5. A munka díjazása
6.5.6. A távolléti díj számítása
Az Mth. 9. § (1) bekezdés b) pontja értelmében, ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása átlagkeresetet említ, azon távolléti díjat kell érteni. Az Mt. tehát a korábbi szabályozás szerinti átlagkereset fogalmát nem ismeri, s egységesen a távolléti díj fizetéséről rendelkezik a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott esetekre. A távolléti díj – elnevezéséből is következően – tipikusan akkor illeti meg a munkavállalót, amikor tényleges munkát nem végez.
A távolléti díj számítására vonatkozó szabályozás alapelve, hogy a munkavállaló díjazása lényegesen ne térjen el attól a díjazástól, mint amelyben tényleges munkavégzés alapján részesült volna.
Az Mt. 148. § (1) bekezdése értelmében a távolléti díj alapja az esedékesség időpontjában érvényes alapbér. Amennyiben az alapbér részben vagy egészben teljesítménybér, annak az esedékességet megelőző hat naptári hónapra irányadó átlagát kell figyelembe venni.
A távolléti díj számításánál az alapbéren túlmenő juttatások – szemben a korábbi Mt. átlagkereset, illetve távolléti díj számítására vonatkozó szabályaival – csak korlátozott mértékben vehetők figyelembe. Kiemelendő, hogy az alapbérnek nem minősülő teljesítménybér a távolléti díj számításánál nem mérvadó. Ezen túlmenően a bérpótlékok közül csak a műszakpótlék, az éjszakai pótlék és a készenlét, illetve ügyelet esetén járó bérpótlék vehető számításba, e juttatások is csak az Mt. 151. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén.
A különböző időegységekre vonatkozó számításokat az Mt. 149. §-ában írtak szerint kell elvégezni. E körben értelmezést igényelnek az Mt. 149. § (1) bekezdés b) és c) pontjai. E rendelkezések ugyanis a napi és a havi távolléti díj mértékét az alapbérrel egyező összegben határozzák meg. Ugyanakkor az Mt. 151. §-a az előzőekben említett pótlékok – meghatározott feltételek szerinti – figyelembevételét írja elő. Kérdéses tehát, hogy a pl. a végkielégítés összegének számításánál az Mt. 149. § (1) bekezdésében írt szabály érvényesül, tehát a havi távolléti díjnál csak az alapbér vehető figyelembe, vagy ez esetben is figyelemmel kell lenni a 151. § szerinti bérpótlékokra.
Az általános szabály szerint az Mt. 148-152. §-aiban foglaltaktól, továbbá 147. §-ától a felek megállapodása a munkavállaló javára, a kollektív szerződés pedig a munkavállaló javára és hátrányára is eltérhet.
