Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

A kártérítési felelősség

7.1. A munkáltató kártérítési felelőssége

7.1.1. A munkáltató kártérítési felelősségének alapjai és általános szabályai

A munkáltató felelőssége hagyományosan, karakterisztikusan objektív alapú, a vétkesség és felróhatóság vizsgálatára tekintet nélküli. A munkáltató tehát teljes mértékben felel a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben keletkezett károkért, tekintet nélkül a károkozás vétkességére (szándékosságára vagy gondatlanságára): a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt [Mt. 166. § (1) bek.].

A munkáltatói felelősség középpontjában a teljes reparáció áll: a károsult munkavállalónak a kár helyreállítására irányuló érdekei preferáltak. Másfelől a szigorú szabályozás kiemelt célja a prevenció is: a munkáltatók rászorítása olyan szervezet kialakítására, technológia alkalmazására, amely megteremti a munkavállalók egészségének, testi épségének és vagyoni érdekeinek biztonságát. A munkáltató preventív teendőit főként a munkavédelmi szabályok határozzák meg. Ilyen értelemben a munkáltatói kárfelelősség a munkavédelmi szabályok egyfajta biztosítéka is.

A felelősség szigorú elvi alapjait vissza lehet vezetni a munkáltatónak a munkavállalók irányában fennálló gondoskodási kötelezettségére. Szokás továbbá a Ptk. veszélyes üzemi felelősségével rokonítani a munkáltató felelősségét. Egyes jogirodalmi álláspontok szerint - az ún. „szakmai kockázat” / üzemi kockázat fogalma mentén - általában véve „veszélyes üzemi tevékenységnek kell tekinteni az alkalmazotti foglalkoztatást.” Így elvárható, hogy a munkáltató - anyagi- és szervezeti erőforrásait, erőfölényét igénybe véve - lényegesen többet tegyen a kármegelőzés érdekében, mint ahogyan azt az általános polgári jogi elvárhatósági mérce, az „általában elvárhatóság” diktálná. Ebből következik az is, hogy a munkáltatói felelősség lényegében kockázatviselési, kártelepítési jellegű; mentesülésre csak kivételes esetekben van mód.

Fontos

A munkavállalóra nézve hátrányos kollektív szerződéses eltérés tiltása (másképpen: a relatív diszpozitivitás fenntartása) a kárfelelősségi rendszer szigorát nyomatékosítja (Mt. 178. §).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.