Az objektív felelősség a munkáltatóra telepíti a kárkövetkezmények teljes kockázatát, ám csak az előre belátható mértékig. Nem kell ugyanis megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható [Mt. 167. § (1) bek.]. A bizonyítási teher a munkáltatón van: neki kell igazolnia az előreláthatóság hiányát, mint részbeni mentesítési körülményt.
Az előreláthatósági szabály nem a felelősség alapját érinti, csupán a megtérítendő kár mértékét korrigálhatja.
A nem volt előre látható szövegezés arra utal, hogy az előreláthatóságot nem kizárólag a konkrét munkáltató szempontjából, hanem objektivizáltan, tipizált tapasztalati tények tükrében kell kivizsgálni. Ide kapcsolódik az egyik fő - morális megfontolású - jogirodalmi kritika is, hiszen az előreláthatósági klauzula az egyik fél által sem előrelátható károk kockázatát is a károsultra (munkavállalóra) telepítheti.
Az előreláthatóság vizsgálatának referencia-időpontja a károkozás időpontja.
Az előreláthatósági szabály a teljes kártérítés elvét normatív jelleggel korlátozza, kikezdve a teljes kárért való felelősség elvét. Kifejezetten rugalmas bírói eszköz, ám még mindig pontosabban behatárolt, mint az e körben szintén releváns - alább kifejtendő - méltányossági bírói kármérséklés.
Az előreláthatósági szabály - szigorúan értelmezve - tulajdonképpen a vétkesség (sőt leginkább a szándékosság) fogalmával hozható összefüggésbe. Ily módon a szabály szubjektivizált aspektust visz be az amúgy objektív munkáltatói kárfelelősség mentesülési rendszerébe.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az előreláthatóság, kalkulálhatóság érdekében a munkáltató megfelelően tájékozódott-e előre (pl. kockázatértékelés). Hasonlóan: a munkavállaló előre láthatóvá tehet bizonyos károkat azzal, ha azok veszélyére előre felhívja a munkáltató figyelmét.
A munkavállaló egészségkárosodásából összefüggő kárai kapcsán már a kár típusának absztrakt előreláthatósága is megalapozza felelősséget, tekintet nélkül arra, hogy a munkáltató számolhatott-e a kár nagyságrendjével.
Mivel a munkáltatói kártérítési felelősség szabályai relatív diszpozitív szabályok (azoktól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el), nincs akadálya annak, hogy kollektív szerződés semlegesítse az előreláthatósági szabályt, kiterjesztve ezzel a munkáltató felelősségét.
A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.