Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget [Mt. 167. § (2) bek.]. A kármegosztás a munkáltató részbeni mentesülését jelenti azon az alapon, hogy a munkavállaló vétkes magatartásával maga is közrehatott a kár bekövetkezésében (MK. 31.).
A közrehatásnak vétkes magatartásnak kell lennie (pl. a munkavállaló vétkesen megszegi az utasítást, vagy a munkavédelmi szabályokat). Nem vétkes a munkavállaló, ha azért végzi szabálytalanul a munkáját, mert kifejezetten így tanították be vagy erre utasították. Sőt akkor sem, ha a munkáltató csupán eltűrte a szabálytalan munkavégzést, gyakorlatot (BH2003. 170.).
Vétkes viszont a magatartás, ha a munkavállaló nem tájékoztatja a munkáltatót az egészségi állapotáról, vagy ismert, de titkolt egészségkárosodása ellenére végez olyan munkát, amely egészségét tovább károsítja. A károsult vétkes közrehatását a mindennapi élettapasztalatot kirívóan figyelmen kívül hagyó gondatlan munkavégzése is megalapozhatja (BH2005. 192.).
A kármegosztás arányát a vétkes közrehatás mértéke alapján lehet meghatározni, a kárnak az ezzel összefüggő részét viseli a munkavállaló. Az arányt a bíróság százalékos mértékben állapítja meg (BH2007. 242.). Vizsgálni kell azt is, hogy a munkavállaló vétkessége mellett a munkáltató vétkessége is közrejátszott-e a kár bekövetkezésében. Ha ugyanis a munkáltató is vétkesen megszegte valamely kötelezettségét (pl. nem tartotta be a munkabiztonsági előírásokat), akkor a felek vétkességét egybe kell vetni. A kármegosztási arány megállapításánál a munkáltató vétkessége fokozottabb súllyal esik latba, hiszen az ő felelőssége alapvetően objektív alapú. Ez azt jelenti, hogy a kármegosztás jellemzően a munkáltatóra nézve terhesebb (MK. 31.).
Nincs helye a munkavállalóra terhesebb kármegosztásnak, ha a munkáltató lényeges, alapvető kötelezettségét szegte meg (BH2008. 310.). Kármegosztás csak a vagyoni kár tekintetében alkalmazható.
A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.
![]() |
![]() |
![]() |