Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

7.1. A munkáltató kártérítési felelőssége

7.1.5. A munkáltatói kárfelelősség típusai

7.1.5.3. Munkavédelmi és társadalombiztosítási jogi összefüggések

A munkavédelem definiálja a baleset általános fogalmát (Mvt. 87. § 1/A. pont), a munkabalesetet (Mvt. 87. § 3. pont), illetve külön kategóriaként kezeli a súlyos munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedés munkavédelmi fogalmát is (Mvt. 87. § 1/D. pont). A munkavédelem célja, hogy a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentésével, nyilvántartásával és kivizsgálásával elkerülhetőek legyenek a további balesetek és ismert legyen a megtörtént balesetek száma.

A fenti fogalmaktól különböző, társadalombiztosítási fogalom az üzemi baleset és a foglalkozási betegség (Ebtv. 52. §). A baleset üzemi jellegének elbírálásánál nincs jelentősége annak, hogy a baleset oka a munkáltató ellenőrzési körében rejlő ok volt-e. Természetesen nem minden üzemi baleset esetén beszélhetünk a munkáltató kártérítési felelősségéről is.

Ha a munkavállaló a munkavégzésével összefüggésben üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodást szenved, akkor a társadalombiztosítás keretében baleseti ellátásokat vehet igénybe (ezekre az általánosnál kedvezőbb szabályok vonatkoznak).

A rendszer „kétcsatornás”: mivel a társadalombiztosítási ellátás nem fedezi mindig a teljes kárt, ezért az abból való részesülés nem zárja ki a munkáltatói kártérítést. Ha viszont a munkavállaló vagy hozzátartozója társadalombiztosítási ellátásban részesült, akkor a kártérítés az ellátások összegével csökken [Mt. 172. § a) pont].

Említést érdemel a társadalombiztosítási szervek ún. regressz (visszkereseti) igénye: a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő (Ebtv. 67. §). Hasonlóan objektív felelősségtelepítő szabályt tartalmaz a nyugdíjtörvény is. E szabályok összefüggést teremtenek a munkavédelmi szabályokkal is. Ezen túlmenő gyakorlati következmény, hogy erősítik, ösztönzik azt a sajnálatos tendenciát, miszerint a munkáltatók hajlamosak eltitkolni a bekövetkezett baleseteket.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.