Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

7.1. A munkáltató kártérítési felelőssége

7.1.2. A munkáltató kártérítési felelősségének feltételei; a munkaviszonnyal való összefüggés

A munkáltatói felelősség megállapításához három konjunktív feltétel szükséges: a kár keletkezése, a munkajogviszony fennállása, illetve a munkajogviszony és a kár közötti ok-okozati összefüggés. További kritérium, hogy a munkáltató ne tudja kimenteni magát.

A bizonyítási kötelezettség a következőképpen alakul: a munkavállaló bizonyítási kötelezettsége kiterjed a károkozás és a munkajogviszony közötti ok-okozati összefüggésre, a kár keletkezésére, illetve ennek mértékére.

Példa

A bírói gyakorlat szerint a munkavállaló legalább valószínűsíteni köteles a károsodásnak a munkaviszonnyal való összefüggését (BH2007. 23.), az okozati összefüggés pedig közvetett is lehet (BH2005. 443.). A kimentési körülmények tekintetében értelemszerűen a munkáltató bizonyít.

A munkajogviszony fennállása voltaképpen technikai jellegű jogalapi elem: nem jelenti azt, hogy a munkáltató kárfelelőssége teljesen önálló felelősségi alakzat lenne a magánjogon belül, annak csupán tárgyi hatályát határolja be, illetve egyes eltérő sajátosságait indokolja. Ennek szellemében az új Mt. a korábbiakhoz képest pontosabban rögzíti a „mögöttes” polgári jogi szabályok alkalmazhatóságát (Mt. 177. §): a munkáltatói kártérítési felelősség háttérjogát egyértelműen a polgári jog szerződésen kívül okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályok alkotják. Ez is mutatja, hogy a munkajogi felelősség dogmatikája a magánjogi, polgári jogi kártérítési felelősségből vezethető le.

A munkáltatói kárfelelősség hatályos szabályai egységesek: valamennyi munkáltatóra kiterjednek. 2009. december 31. napjával az Alkotmánybíróság megsemmisítette ugyanis a legfeljebb tíz főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltatóra vonatkozó differenciált („könnyített”) szabályozást. E szabályozás értelmében az ún. kis létszámot foglalkoztató magánmunkáltatók vétkességi alapon feleltek [41/2009. (III. 27.) AB határozat]. Az AB szerint a károkozók közötti különbségtétel egyben a károsultak közötti különbségtételt is jelenti. Utóbbi megkülönböztetés pedig már aggályos - ésszerűtlen és indokolatlan - az egyenlő bánásmód elve fényében.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.