A munkáltató a dologi kárt is köteles megtéríteni. A dologi kár a munkavállaló vagyonában beállt értékcsökkenés, ami vagyontárgy megrongálódásából, elvesztéséből, megsemmisüléséből ered.
Ha például a munkavállaló a saját szerszámait használta és munkavégzés közben azokban kár keletkezik, akkor a munkáltató köteles ezt megtéríteni, ha máshonnan nem térül meg. Dologi kár érheti a munkavállaló személyes tárgyait is (pl. karóra, szemüveg).
Amikor a munkavállaló vagyontárgya megrongálódott, akkor a javítási költséget kell megtéríteni, ha az értékcsökkenés nélkül kijavítható [Mt. 170. § (2) bek.].
Ha a dolog a károkozás következtében elveszett vagy megsemmisült, a kár összegét a kártérítés megállapításakor érvényes fogyasztói áron, az avulás, amortizáció figyelembevételével kell megfizetni. A dolog új árának megtérítésével ugyanis a munkavállaló kedvezőbb helyzetbe kerülne, mint amilyenben a károkozás előtt volt [Mt. 170. § (1) bek.]. A polgári jog szabályai értelmében az előszereteti értéket általában nem kell megtéríteni.
A dologi kár meghatározásánál - a káronszerzés tilalma jegyében - le kell vonni a kár összegéből azt, amihez a munkavállaló (hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával vagy a károkozás folytán megtakarított kiadásként jutott hozzá [Mt. 172. § c)–d) pont]. Így például le kell vonni a vagyonbiztosítás alapján a biztosító által megtérített összeget.
A munkáltató - a teljes reparáció jegyében - köteles megtéríteni a munkavállalónak a sérelemmel és annak elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit is. A költségek megtérítésének két együttes feltétele van tehát: a költség a sérelemmel, annak elhárításával kapcsolatban merült fel, és nem haladja meg az indokolt - szükséges és ésszerű - mértéket.
A leggyakrabban felmerülő költségek a következők: otthoni ápolás (BH 2007. 244.), kórházi ápolásnál a látogatás, élelemfeljavítás, háztartási kisegítő, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógykezelés költsége, a kár elhárításával kapcsolatos többletkiadások (például átképzés, új munkahely keresése) stb.
A bírói gyakorlat szerint az orvosoknak, nővéreknek adott hálapénz kárként nem érvényesíthető (EBH1999. 18., BH1998. 533.).
A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.